Nem először állok neki
ennek a bejegyzésnek, de úgy érzem, ez lesz a végső és megfelelő változata.
Nagyon sűrűre sikerült az év vége, ezért is jócskán az ünnepek elmúltával,
valamint egy levegővételnyi szünet után tekintek vissza 2022-re. Megengedtem
magamnak ezt a fajta szabadságot, mert ugyan kinek is tartozok
elszámolnivalóval, ha nem saját magamnak. Ennyi rugalmasságot pedig
megérdemlek.
2022-ben mindent is
egyszerre szerettem volna csinálni, amit időmenedzsmenttel próbáltam kezelni. A
munka, egyetem és szakdolgozat hármasa azonban jócskán feladta a leckét, nem is
sikerült időben leadnom a dolgozatomat. Ugyan az államvizsgát eleve a téli
időszakra terveztem be, de nagyon jól esett volna egy nyugis ősz. A sok
projektteendő és az általános tantárgyak vizsgáira való készülés azonban pont
annyira tett elfoglalttá tett tavasszal, hogy hirtelen már májusban találtam
magam. Ezt utólag egyáltalán nem bánom, hiszen az a plusz félév sokat emelt a
szakdolgozat minőségén, és büszkén adhattam le a munkám gyümölcsét.
Mindeme elfoglaltság
közben több helyen is megfordultam. Munkám miatt voltam Észak-Olaszországban,
ahova azóta is visszavágyok. Életemben először vittem egyedül tanulmányutat,
amely az ausztriai Wachau térségébe vezetett. Jártam családdal Fraknó várában, néztünk
operaelődást Szentmargitbányán és musicalt Fertőmeggyesen. Pihentem a Balatonon
is, de a legnagyobb dolog a bő egy hetes isztambuli kiruccanásom volt, ahol az
Erasmusos szobatársamat és családját látogattam meg.
A blog szempontjából ez az
év inkább egy erőltetett menethez hasonlított. Kevesebb újításra volt időm (és
energiám), így a megszokott és bevált formátumok ismétlődtek. Ugyan szinte alig
volt olyan hétvége, amikor bejegyzés nélkül maradtatok volna, de ezeket jócskán
előre tudom gyártani, hiszen nagyjából féléves elcsúszásban kapjátok meg őket
(a recenziók kivételével). A tényleges megírásnál se mindig tudtam tartani a
rutint, így helyenként heteket is tudott csúszni, így már megkopott az élmény.
Illetve az összetorlódott bejegyzések megírása is nehezemre estek, hiszen jobb
esetben egy-két nap eltelik a két olvasmány befejezése között. A mindennapos
írásnál viszont néha azt éreztem, hogy ismétlem magamat, ami hét év alatt azért
biztosan előfordult már egyszer-kétszer, de normál esetben ez kevésbé tűnik
fel.
Az elfoglaltságot
leginkább a blog Instagram oldala sínylette meg. Prioritásokat kellett szabnom,
és hiába élveztem annyira a képek megkomponálását, és a hozzá tartozó szövegek
írását, kezdett terhessé válni. A posztok elmaradása azonban nem jelentette a
teljes csendet, hiszen a sztorikban ugyanúgy aktív vagyok. Talán ennek
köszönhető az is, hogy az oldal novemberben átlépte az 1000 követőt. Nem tudom
eléggé megköszönni a bizalmatokat, hogy ezen nehéz időszakomban is kíváncsiak
voltatok a véleményemre.
Megtartottam a blog 7. születésnapját, amiről a nagy tevékenykedések közepette sem szerettem volna
megfeledkezni. Részt vettem olvasási maratonokon több-kevesebb sikerrel. A
Könyv Kemping továbbra is a kedvencem, de becsúszott még egy Romantikus
Readathon, egy Léleknyomatok Readathon és egy Könyves Creep-a-thon is. Amire viszont az idén a legbüszkébb
vagyok, hogy megrendezésre került az első Réka-thon, amelyet két másik Rékával
karöltve szerveztünk. Egy kicsit közkívánatra is készült, és nagyon élveztem a
létrehozási folyamatát. Ennek köszönhetően egy kicsit a színfalak mögé
láthattunk, és megköszönhettük azt a sok kedvességet, amelyet a magyar BookTube
közösségtől kapunk.
Ha már BookTube, akkor
szeretnék megemlékezni a két darab „könyvmoly elhagyja természetes élőhelyét,
és emberek közé merészkedik” eseményről, azaz a Könyvhétről és a
Könyvfesztiválról. Ha választanom kellene, akkor egyértelműen a Könyvhét volt
számomra a kedvesebb, mert itt a Vörösmarthy téren ismét közösen bandáztunk, és
jókat beszélgettünk. A Könyvfesztivál ezzel szemben sokkal kevésbé volt ennyire
csoportos élmény, viszont a találkozások mégis feldobták a napomat, mert
mindenki régi ismerősként köszöntött. Emellett pedig nem csak a BookTuberek
ismertek fel, hanem a kiadói munkatársakkal és írókkal is sikerült jókat
beszélgetnem. Ezen kívül még egyszer mozdultam ki a vackomból, mikoris
ellátogattam az ünnepi időszakra létrehozott BookUp könyvesboltba.
Olvasás tekintetében
általános célokat tűztem ki, hiszen magam sem tudtam, hogyan is fog alakulni az
év. Az évszakos kihívásoknak továbbra is töretlen a sikere. Úgy érzem ez a
három hónapos 10+10 felállás ad némi céltudatosságot, de egyúttal szabadságot
is, mert ha jól válogatom őket össze, akkor akár hamarabb is végezhetek velük,
illetve a hangulatolvasásom is teret tud nyerni egy-egy könyvvel. Az éves
kihívásaimat (Ne porosodjon - 2022, 2022 a magánkönyvtár éve, 2022 TBR és Várólistacsökkentés
2022) is teljesítettem, amelyet a könyvek ügyes összefésülésének is
köszönhetek, hiszen mindig van átfedés közöttük. A BookTube Könyvklubban idén
csak két hónapban voltam aktív, viszont számos olyan könyv került a
választottak közé, amelyeket már korábban olvastam, vagy várólistások, de végül
nem jutottam el odáig, hogy ténylegesen kézbe is vegyem ott akkor őket.
Ezen blokk végén pedig
szeretném megköszönni a kiadók irányomba tanúsított bizalmát. Nem lehetek elég
hálás a 21. Század Kiadónak, az Athenaeum Kiadónak, a Jaffa Kiadónak, valamint Metropolis Media Kiadónak, akik már évek óta jobbnál jobb könyveket jelentetnek meg, és
amelyeket én is szívesen olvasok. Rajtuk kívül pedig külön hálás lehetek a Kossuth Kiadónak, a Menő Könyveknek, a Móra Könyvkiadónak és a Partvonal Kiadónak, akik
lelkesedésemben potenciált láttak. A kiadókban azonban emberek dolgoznak,
akiknek szintén szeretném megköszönni a munkájukat.
 |
| Képek forrása: Pinterest |
Elolvasott könyvek száma:
150
Míg talán az év elején a
mennyiségre mentem rá, addig egy ponton túl már a lelassulást forszíroztam. Eleve
célom volt a vastagabb könyvek kézbe vétele, amely a szakdolgozat mellett is
sikerült. A minőségi váltásra Avilda hívta fel a figyelmemet, és nem lehetek
neki eléggé hálás emiatt. Mindezek mellett aztán decemberben beütött a crach,
mikoris el kezdett szemem előtt lebegni a 150-es szám. Év elején a százat
láttam reálisnak, és minden felette lévőt ajándéknak tekintek. Az év végével
jött lendület eredményeképp viszont sikerült elérnem. Fokozatosan erősődő évet zárok, minden évszakban születtek nagy kedvencek, a véghajrá pedig
rendesen odavágott.
– Ebből idegen nyelven
olvasott: 55
Közel megfeleződött ezen
könyvek száma a tavalyi évhez képest, ami a graphic novelek visszaesésével is
magyarázható. Másrészt az angol könyveket még mindig lassabban olvasom a
magyarhoz vagy a némethez képest, így hosszabb ideig is elkísértek. A német is erősen
visszaesett (8 db), ami a hangoskönyvek hosszának is köszönhető, viszont „rendes” olvasásom
is volt, aminek nagyon örülök. Viszont a fizikailag meglévő könyvek még mindig
csak porosodnak.
– Ebből hangoskönyv: 5
Idén sikerült hosszabb
hangoskönyveket kiválasztanom, ezért is haladtam velük lassabban. Emellett a
nyáron nem én mentem ki egyszer a szőlőbe hajtásolni, így az az idő is
„elveszett”. A többi kerti munka és a kazánba való begyújtás azonban tökéletes
helyzeteket teremtett. Ezeken kívül még utazás közben nyúltam hozzájuk, de
sokszor inkább csak zenét hallgattam. Még mindig inkább a német felé húz a
szívem, de már be van készítve jövőre pár magyar is.
– Ebből képregény/graphic
novel: 31
Az év elején még inkább
nyúltam feléjük a hosszabb könyvek olvasása közben, de aztán ezt a szerepüket
felváltották a rövidebb regények. Kevesebb kiemelkedő volt közöttük, hiszen a
nagyágyúkat már 2021-ben olvastam
– Ebből újraolvasás: 6
Erre vagyok a legbüszkébb
még úgy is, hogy ebből a legtöbb képregény. A maradék kettő, az Állatfarm és a
Büszkeség és balítélet Oltári Austenos kiadása pedig nagy kedvencem lett.
Gyakorlatilag állandó
célommá vált a megkezdett sorozatok befejezése, amellyel 2022-ben nagyon jól
haladtam. Eleve inkább egykötetes művek felé nyúltam, ami nem tornászta nagyon
magasra az elkezdett sorozatok számát. Ezen kívül pedig volt, amivel csak
haladtam, de végül év végéig nem sikerült befejeznem őket, de ezt is sikernek
élem meg.
– elkezdett: 16
– befejezett: 14
Ez egy szinte tökéletes arány még úgy is, hogy összesen 7 olyan sorozatot tartalmaz, amit az évben kezdtem el, és be is tudtam fejezni. A kiválasztott sorozatok minőségét is mutatja, hogy négy kedvencet is avattam közülük: A Poldark család, az Athéné Klub, Az Északi erdő legendája, ill. a Riyria-krónikák.
Megosztott értékelések/betekintők
száma: 75
– személyes kedvencem: Nonfiction, avagy az iskolán kívüli tanulás – kalandjaim fákkal és teákkal
Ritkán olvasok
ismeretterjesztő könyveket, éppen ezért jelentett kihívást ezen bejegyzés
összeállítása. Nem tudtam követni a megszokott sémát, ami kilökött a
komfortzónámból, mégis nagyon szerettem írni, és legfőképp megosztani veletek a
gondolataimat.
– legtöbben olvastátok:
Moszkva harangjai | Katherine Arden
Népszerű sorozat, így nem
lepődök meg rajta. Egyébként őt is nagyon szerettem írni, hiszen a könyv is
hatalmas kedvencem lett. Az meg, hogy ti is szerettétek, külön öröm számomra.
Beszerzett könyvek száma:
110
A könyvvásárláshoz konkrét
stratégiát állítottam össze. A „csak akkor vehetsz könyvet, ha elolvastam a
korábbi beszerzést” egyáltalán nem működött 2021-ben, ezért másképp álltam
hozzá. Az volt a stratégiám, hogy nem vehettem annál több könyvet egy hónapban,
mint amennyit a saját magánkönyvtáramból elolvastam. Egy idő után pedig
feltettem magamnak a kérdést, ha nagyon rendelni akartam volna, hogy tényleg el
szeretném olvasni most azonnal, vagy várhat még. A másodkézből szerzett
példányok elsőbbséget élveztek, és így számos kincsre tehettem szert. A 110
viszont még mindig sok, viszont ha ebből leszámoljuk az ajándékokat és a
recenziós példányokat, akkor már egy sokkal barátságosabb 72 jön ki. Emellett
pedig 29 könyvön adtam túl, aminek több mint felét ténylegesen eladtam. Idén
viszont sikerült eljutnom a soproni könyvtár könyv csere-beréjére, jártam egy
Bookline Lapozónál, valamint a Győri Egyetemi Könyvtár állományát is
gyarapítottam.
Következzék néhány apróság.
Legrövidebb olvasmányom: The
Mirror
& the Maze
Leghosszabb olvasmányom: Novron
örököse
Legszebb beszerzéseim: A hazugság tézisei, A Jane Austen küldetés, A könyvkötő, A lelkitárs-egyenlet, Az utazás, Bámulatos robotexpedíció, Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz, J. R. R. Tolkien meséi, Marlenka, Nagy Panda és Kicsi Sárkány, Winnie the Pooh: The Complete Collection of Stories and Poems
Kedvenc debütáló szerzőim:
Debbie Tung, Moskát Anita, Taťána Rubášová, Winston Graham
Kedvenc új karaktereim:
Róka, Ross Poldark, Demelza Carne, Verity Poldark, Kate Mularkey, Tully Hart,
Mrs. Mularkey
Egy könyv, amin sírtam: A
láthatatlan fény, Jó feleségek, Én és a cseresznyefa, Fény a dombok mögött,
Lily fogadalma, Novron örököse, Szentjánosbogár lányok
Legjobb folytatások: A lánya toronyban, Daughter of the Siren Queen – A szirénkirálynő
lánya, Demelza, Jó feleségek, Különleges hölgyek
európai utazása, Novron örököse
Legnagyobb meglepetések: 40 ősz, A Holiday by Gaslight, Ahol megszakad, Állatfarm, Be Prepared, Georgiana
Darcy's Diary, Két hang között, Krieg, Lúzer Rádió, Budapest!, Mesék a Hurokból, Rekviem egy gyilkos asszonyért, Sakknovella
Legnagyobb csalódások: A Jane Austen küldetés, A táltos, A Vasdruida Krónikái, Az Órakulcs, Éjszaka a
konyhában veled akartam beszélgetni, Horgonyhely, Kísértés Rt., Liverpool
Street, Paper Girls #1-6
És végül az év
legmeghatározóbb könyvélményei:
Célok és tervek 2023-ra
Mivel ez lesz két évtized
óta az első olyan esztendőm, amelyet teljes mértékben iskolai kötelékek nélkül
töltök, így szeretném okosan kihasználni a hirtelen felszabaduló temérdek időt.
Az olvasás ugyan továbbra is nagyon fontos részét fogják kitenni az életemnek,
de nem szeretnék csak és kizárólag a könyvekbe menekülni, mert az élet is tartogatni
fog érdekes dolgokat. Éppen emiatt nem is kifejezetten a mennyiség lesz majd a
cél.
A korábbi évek céljai
közül a sorozatfolytatást egyértelműen magammal fogom cipelni, mert mindig
örömmel tölt el valaminek a befejezése. Mivel az angol tudásom az utóbbi időben
sokat fejlődött, így már a magyarul elkaszált sorozatok sem tűnnek
lehetetlennek. A polc bugyraiban elvesző féltégláimnak is neki szeretnék állni,
amelyek között sorozatkezdések is találhatók. Az itthoni német könyveimből is
szeretnék olvasni, mert az utóbbi időben eléggé el lettek hanyagolva, pedig nem
véletlen vannak meg. Emellett pedig a hangoskönyvek olvasását sem szeretném
abbahagyni.
Ha a kihívásokat nézzük,
akkor a korábbi évek szokásos négyese (Ne porosodjon - 2023, 2023 a
magánkönyvtár éve, 2023 TBR és Várólistacsökkentés 2023), valamint az ezekből a
listákból leképzett évszakos kihívások továbbra is prioritást élveznek. Mivel
idén is erős bennük az átfedés, illetve sok recenzió is található benne, így
szeretnék velük az év folyamán minél előbb végezni. De az sem baj, ha útközben
engedek teret a hangulatolvasásnak, mert a legfőbb célom ígyis-úgyis ugyanaz:
lehetőleg a magánkönyvtáramból akarok olvasni. A könyvbeszerzéseimet is meg
akarom regulázni, hiszen egyrészt már nemigen tudom hova tenni őket, másrészt
pedig 200+ könyvből ugyan tudjak már választani.
Végezetül, ha eljutottatok idáig a bejegyzésben, ha nem, szeretném megköszönni nektek, hogy éven át velem voltatok. Mert ugyan elsősorban magamnak gyártom az értékeléseket, hogy emlékezzek az olvasmányaimra, de ti teszitek teljessé az élményt. Nélkületek nem biztos, még ma is csinálnám.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése