Sarah Addison Allen A
barackfa titka című regényénél egyértelműen a borítóba szerettem bele. A
fülszövege miatt első körben teljesen félremarketingeltem magamnak a
történetet, mert a „déli család” említése miatt azt hittem, hogy köze van az
amerikai polgárháború előtti időszakhoz, de aztán felvilágosítottak róla, hogy
nagyon nem.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2011 Magyar megjelenés éve: 2014 Könyvmolyképző Kiadó női sors, romantikus három csillag |
A harmincéves Willa
Jackson az anyagi romlásba dőlt régi, előkelő déli család sarjaként kétes
hírnévnek örvend. A Blue Ridge Madam – amit még Willa ükapja építtetett, és ami
a környék legpompázatosabb otthonának számított – évek óta a hanyatlás és a
szégyen jelképe.
Willa megtudja, hogy volt
osztálytársa, a nemesi származású Paxton Osgood, kívül-belül fel akarja
újíttatni az épületet, hogy első osztályú fogadót alakítson ki belőle. Ám
amikor az építkezés közben egy csontváz kerül elő a magányosan álló barackfa
alól, rég eltemetett titkok kerülnek napvilágra, a városkában pedig furcsa
események követik egymást.
A véres rejtély minden
várakozás ellenére közelebb hozza egymáshoz Willát és Paxtont, akik közösen
kénytelenek szembenézni a két család szenvedéllyel és árulásokkal teli
történetével, illetve kideríteni az igazságot, ami azóta is hatással van az
élők sorsára.
Ez egy álmos amerikai
kisvárosban játszódó regény, és ezt hangulatot a szöveg is nagyon jól átadja.
Érződik a vidékről felszálló pára, amely eltakarja az események kifutását.
Tempója elég komótos, emellett pedig mentes mindennemű mélységtől, amit én
hiányoltam belőle. Egy kicsit romantikus, egy kicsit misztikus, mindenből csak egy
kicsi, de talán jobb lenne, ha egy dologra koncentrálna.