A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Katherine Allred. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Katherine Allred. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. május 10., péntek

Nem érdemelte meg az esélyt | Katherine Allred

Már nem is emlékszem, hogy anno mi miatt figyeltem fel Katherine Allred Az ámbrafa című regényére, de valószínűleg a borító színharmóniája mellett fülszöveg lehetett az ok. Sokat ígért, és az értékelések alapján bíztam benne, de már a legelején pofára estem a felépítése miatt. Sokmindent másképp oldottam volna meg benne, és talán az egyetlen pozitívuma, hogy gyorsan haladtam vele.


Eredeti megjelenés éve: 2005
Magyar megjelenés éve: 2017
Könyvmolyképző Kiadó
romantikus
két csillag

A nap, amikor Alix French megismerkedik a rosszhírű külvárosi roncstelepen élő, tízéves Nick Andersonnal, korántsem mondható szokásosnak.

Az aprócska méhbalzsamos dobozzal és rendíthetetlen elszántsággal felfegyverkezett Alix kezelésbe veszi a fiú hátán lévő sebeket – egy közelmúltbeli verés nyomait –, és ez a gesztus mindkettőjük életét örökre megváltoztatja.

A gyerekkori bonyodalmak és a kamaszkori bánatok közepette is elválaszthatatlanok maradnak, és a barátságuk lassan szerelembe fordul. A jövő rózsásnak tűnik, ám egy végzetes éjszakán valaki agyonlövi Nick agresszív apját, Frank Andersont. Nick váratlanul elhagyja a várost, Alix pedig ott marad magányosan, zavarodottan – és terhesen.

Vajon a lány hogyan birkózik meg a Nick hűtlensége okozta fájdalommal és egy rossz házassággal? Sikerül-e újrakezdenie az életét? Vajon amikor Nick visszatér és megpróbálja visszaszerezni a szerelmét, le tudná-e dönteni a lelke köré épített védőfalat, ha kiderülne az igazság Frank Anderson haláláról? Hiszen a napvilágra kerülő igazság és a nyomán támadó érzelmi robbanás éppúgy képes rombolni, mint gyógyítani.

 

Becsapva éreztem magamat, hiszen egy felnőtt és komoly romantikus regényt vártam. Előzetesen ugyan tudtam, hogy a második esélyre fog építkezni, de hogy az elsőt is ilyen részletességgel taglalja, azt nem. De ez még hagyján, mert ha mindezt a regény során elosztja az írónő, kevésbé zavart volna. Így viszont gyakorlatilag a feléig egy tiniszerelmet látunk, és a második részében pedig összecsapta az egészet.