Frogmontoni furcsaságok | Jodi Taylor

Nem minden történetnek kell folytatás, hiszen önmagában is kerek egészet alkot. Jodi Taylor azonban mindenképp szeretett volna még időt tölteni a Semmi lány című regényének karaktereivel, és megírta a Nem semmi lányt. Vagy csak egyszerűen nem tudta a St. Mary-krónikák mellett elképzelni, hogy egy kötetben le lehet zárni valamit. Viszont ezzel nem biztos, hogy jót tett a Semmi lánnyal, legalábbis nálam lefelé mozdította az élményt.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2021
Metropolis Media
mágiukus realizmus, romantikus
kettő csillag

A semmi lány felnőtt…

A Frogmorton farmon a megszokott módon zajlik az élet – ami azt jelenti, hogy az események rég túllépték a „különc” szintet, és most nyílegyenesen vágtáznak a „teljesen bizarr” felé.

Jenny ismét azért küzd, hogy a Russell Checklanddel kötött házassága viharos tengerén hánykolódva valahogy a felszínen maradjon. De szerencsére nincs egyedül, mert ott vannak neki a patagóniai rohamcsirkék; Jack, a szomorú szamár; és Mrs. Crisp titokzatos barátja.

Tehát semmi újdonság… leszámítva egy titokzatos alakot, aki újra és újra felbukkan a ház körül, és akire Jenny azt mondaná, hogy nem más, mint az unokatestvére, a gonosz Christopher, ha nem tudná, hogy ez lehetetlen. Akkor látta utoljára a férfit, amikor Russell kihajította a házból, és nem lehet olyan ostoba, hogy visszatérjen, és újra megpróbálkozzon valamivel… vagy igen?

 

Mind kedvességben, mind az események mögötti rejtély szálban elmarad az első résztől. A mindennapokról szóló része is inkább kínos, mint bájos, az izgalom pedig elég későn jött, valamint haloványan dereng. Ez annak is köszönhető, hogy elpoénkodja és összecsapja az amúgy komoly témát, ezáltal nem is zárja le rendesen. Pedig a Semmi lány igazán ütősre sikeredett, de itt inkább egy kifilézett regényt kapunk.

 

Nick és Charlie kapcsolatának zsengéje | Alice Oseman

Nick és Charlie a Heartstopper ikonikus párosa, akik a képregények lapjain már közel kerültek hozzám. A pályafutásukat azonban sokkal hamarabb megkezdték, ugyanis mellékszereplőként már Alice Oseman Solitaire – Pasziánsz című regényében is felbukkannak. Ehhez a könyvhöz két kiegészítő kötet is készült, amelyek közül a Nick és Charlie üt el leginkább a jól ismert sorozattól. De a felszín mögé tekintve már én is sokkal megértőbb vagyok vele.

 

Eredeti megjelenés éve: 2015
Magyar megjelenés éve: 2023
Könyvmolyképző Kiadó
romantikus
három csillag

A hiánytól jobban szeret a szív, igaz?

Mindenki tudja, hogy Nick és Charlie a tökéletes pár, és elválaszthatatlanok. De Nick most egyetemre megy, Charlie pedig végzősként a suliban marad. Ahogy közeledik a búcsú ideje, mindkét fiúban felmerül a kérdés: vajon elég erős a szerelmük ahhoz, hogy túléljék a különválást? Elvégre az első szerelem ritkán tart örökké…

 

Ez egy hat fejezetből álló kisregény, amelyben felválta kapunk részeket Nick és Charlie szemszögéből. Számomra Nick továbbra is megmaradt, mint egy nagy és ölelni való plüssmedve, aki roppant lelkes attól, hogy egyetemre mehet. Mindezt mindenki tudtára is adja, és ugyan néha sok, de az izgatottsága teljesen megérthető, hiszen egy új élethelyzetbe fog kerülni, és az ezzel járó feszültséget így vezeti le. Egyedül a durcázásával nem tudtam egyetérteni, de ezzel is igazából csak emberibbé vált, hiszen mindenki hibázik.

 

Charlien már sokkal inkább bosszankodtam, aki egy igazi drámakirálynőként viselkedik. Teljesen feleslegesen problémázik olyan dolgokon, amiket meg lehetne beszélni, de nem, neki ezt a Tumblr-ön kell kibeszélnie vadidegen emberekkel. Ezek főként a távkapcsolati nehézségekben merülnek ki, de Charlie önbizalomhiánya abban is megmutatkozik, hogy tehernek gondolja magát a mentális problémáival. Olyan érzésem volt, hogy hiába játszódik időben a Heartstopper után, mégis ugyanazokkal a problémákkal foglalkozik, amiket ott már sokkal jobban megoldott. Ez is azt mutatja, hogy mennyit is fejlődött a szerző.

 

Bőrbe karcolt élet | Alice Broadway

Alice Broadway Ink című regénye tökéletes csapdát állít a gyanútlan könyvmolyoknak. A csillogó borító egyértelműen vonzza a tekintetet és még a fülszöveg is ígéretekkel hiteget, sajnos azonban ez a küllem egy harmatgyenge történetet rejt. És mindez nem is áll meg egy kötetnél, hanem az írónő egy egész trilógiát is írt hozzá. Nekem már ehhez az egyhez sem volt sok türelmem, de itt el is engedtem ezt a sorozatot, mert nem éri meg a szenvedést.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
Maxim Könyvkiadó
ifjúsági, fantasy
két csillag

Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják!

Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére?

 

Már olvasás közben is mérges voltam erre a regényre, ami idővel távolodva tőle csak erősödött. Azt nem tudom elvenni tőle, hogy volt benne potenciál, viszont az írónő megragadt az elképzelésében, és nem tudta azt tettekre váltani. Én végigszenvedtem, hogy nektek ne kelljen, ha viszont mégis így tesztek, akkor szívetek joga.

 

Vágyak a Vágy-lakban | Celia Rees

Celia Rees ugyan a történelmi ifjúsági regényeiről híres, mint a Kalózok! vagy a Bűbájos Mary, ám én mégis a Vágyak évadját olvastam el először tőle. Bár már moly.hu-n is érzékeltem, hogy nem ez a legkedveltebb regénye, ebben azonban biztos közrejátszanak a korábban említett regényei által keltett magas elvárások is. Örülök, hogy nekem ezek nélkül sikerült belemennem, és bár én is látom a hibáit, jó volt egyet nosztalgiázni a 2000-es évek irodalmával.

 

Eredeti megjelenés éve: 2005
Magyar megjelenés éve: 2005
Orlando Stúdió
ifjúsági, történelmi fikció
három csillag

1976 forró nyarán a 15 éves Richard élete gyökeres fordulatot vesz, mikor Jay Dalton, a híres művész ódon villájában találkozik a festő lányával és egyben múzsájával az érzéki Clióval. A visszahúzódó kamaszfiú a gátlásait könnyedén levetkőző, szenvedélyes lány oldalán éli át az első szerelmet és esik át az első csalódáson. Titkokkal teli, modern hangvételű, izgalmas szerelmi történet a nagysikerű Bűbájos Mary írónőjétől.

 

Kezdjük a címmel, amivel csak félig vagyok megelégedve. A „wishing” vágyra fordítása sokkal jobban tükrözi a beltartalmat, mintha szó szerint vették volna. De az „évadja”… Nem tudom, hogy ez honnan jött. Értem én, hogy utal az események limitációjára, de magában a regényben egy szép szójátékkal oldották meg, amit simán át lehetett volna ide is venni. Vágy-lak. Hát nem mennyivel jobb?

 

Történetünk…

Richard egy nyári kalandját meséli el, amely a szokásos keretfeltételekből indul ki, de sokkal különlegesebbé válik. Családjával egy lakókocsiparkban nyaralnak, amelynek szomszédságában egy elhagyatott ház áll, ahol rendszeresen játszanak a tulaj fiával. Idén azonban minden más, ugyanis Dylan megkomolyodott, a házba pedig visszatértek művészlelkű lakói, akik örömmel látják Richardot. A festő lánya, Clio közelebbi kapcsolatba is kerül vele, de a vágy-laki élet sokkal bonyolultabb, mint az elő ránézésre tűnik.

 

Boszorkányos újrakezdés | Sangu Mandanna

Réka barátnőm ajánlására vettem kézbe Sangu Mandanna Rendkívüli Boszorkák Igen Titkos Társasága című regényét, amely számára egy hatalmas kedvenc volt a komfortos fantasyk között. Azonban hiába minden pozitív vélemény és Ház az égszínkék tengerhez hasonlóság, még az sem segített neki, hogy egy ponton újrakezdtem angolul.

 

Eredeti megjelenés éve: 2022
Magyar megjelenés éve: 2024
Ventus Libro Kiadó
cozy fantasy, romantikus
három csillag

Mika Moon, a kevés britanniai boszorkák egyike pontosan tudja, hogy titkolnia kell a varázserejét, fejét leszegve kell élnie, távol tartva magát boszorkánytársaitól, nehogy keveredjen az erejük, és ne vonják magukra a figyelmet. Mivel árva, akit idegenek neveltek föl, hozzászokott az egyedülléthez, és hajlandó követni a szabályokat, egy kivétellel: online-fiókot nyit, és videókat posztol, amelyeken „úgy tesz”, mintha boszorkány lenne. Úgy gondolja, senki nem veszi komolyan.

De aztán valaki mégis. Egyszer csak üzenetet kap, amelyben kérve kérik, utazzon el a távoli és rejtélyes Sehol-házba, hogy megtanítson három ifjú boszorkányt varázserejük féken tartására. Noha ezzel minden szabályt áthág, Mika mégis eleget tesz a kérésnek, és megérkezve nyomban belebonyolódik nemcsak három gyámolítottja, hanem egy távollévő régész, egy nyugalmazott színész, két sokat szenvedett gondnok és… Jamie életébe és titkaiba is. A Sehol-ház jóképű és mogorva könytárosa, Jamie bármit megtenne, hogy megvédje a gyermekeket, és a maga részéről egy idegent, mint Mika, veszélynek tart. Bosszantóan vonzó veszélynek.

Ahogy Mika kezdi megtalálni a helyét a Sehol-házban, lassan megismeri a valahová tartozás érzését. Ám a varázserő nem az egyetlen fenyegető dolog a világon, és a vész közeledtével Mikának döntenie kell, hogy mindent kockára tesz-e újonnan talált családjáért, amelyről korábban azt se tudta, hogy keresi egyáltalán…

 

Négy fejezetig bírtam magyarul. Már az elejétől kezdve egy furcsa érzés kerülgetett, és nem bírtam eldönteni, hogy a történettel van bajom vagy a fordítással. Mivel munkámból adódóan magam is szoktam idegen nyelvből átültetett szövegekkel foglalkozni, így a magyartalan szórendű mondatokon mindig megakadt a szemem. Nekem, aki előszeretettel használ germanizmusokat. Hezitálás nélkül abbahagytam, és kezdtem újra eredeti nyelven, hiszen megérdemli a második esélyt.

 

Hebridák sellőinek legendája | Elisabeth Gifford

Elisabeth Gifford A tenger háza című regényével először a Könyvutca blogon találkoztam, ahol Zsófi olyan sikeresen promotálta a könyvet, hogy az alacsony molyos százalékra is fittyet hányva szereztem be. Az idő múlásával ezt a döntésemet már inkább megkérdőjeleztem, viszont utólag egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Ugyan vannak hibái, de rengeteget tanultam a Hebridák számomra ismeretlen térségről és a selkie legendákról.

 

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2015
Genera Press Könyvkiadó
történelmi fikció
három csillag

Egy mítosz, amely évszázadokon át él tovább, egy ősi titok, amely megoldásra vár, és egy magával ragadó utazás a skót szigetvilágba, amely kapcsot teremt múlt és jelen, ember és ember között.

Tigh na Mara, a tenger háza hosszú évtizedek óta sötét titkokat rejt. A fiatal Ruth és férje, Michael az egykori parókia falai között szeretne új életet kezdeni. A felújítások közepette azonban nem mindennapi maradványokra bukkannak, amelyek mintha mitikus lények létezését igazolnák. A megrendítő felfedezés miatt a maga démonaival és megrázó örökségével küzdő Ruth úgy érzi, nyomába kell erednie a rejtélynek, hogy megnyugvásra leljen. Kétségbeesett nyomozásba kezd, amelynek során megismeri az egykori tiszteletes, Alexander Ferguson életét és munkásságát, aki maga is megannyi titok tudója. Az asszonynak miközben rétegről rétegre hámozza le a talányt borító héjakat, nemcsak a sziget múltjának, hanem saját életének mozaikdarabkáit is a helyükre kell illesztenie.

Elisabeth Gifford olyan, akár egy jó mesemondó: meglep, meghökkent, elgondolkodtat, múlt és jelen édes-bús hullámain ringat, valódi gyógyírt nyújtva minden megtört szívnek.

 

Leginkább a helyszín és a hangulat fogott meg. A Hebridákkal egy zárt és rejtélyes világba csöppenhettem bele, amely már akkor is nagyon hasonlított a Rekviem egy gyilkos asszonyért kopár Izlandjára, mikor még nem tudtam elhelyezni az eseményeket. Emiatt pedig sokat tanulhattam erről a térségről, ahol az emberek a kelta nyelvek családjába tartozó gael-t beszélik. A történelmükhöz hozzátartozik az is, hogy a földesuraik előszeretettel költöztették el őket a lakhelyükről legtöbbször Kanadába, de az oda vezető utat nem mindenki élte túl. Csak úgy szívtam be magamba az információkat, és örülök, hogy ennyivel is gazdagabb lettem.

 

Charlie és a karácsony | Alice Oseman

Karácsonykor nemigen szoktam a témába vágó köteteket olvasni, mert engem sokkal inkább a téli könyvek érdekelnek. Tavaly azonban megesett az, hogy a véletlen folytán kettő ilyen is sorra került. Az egyik Alice Oseman This Winter – Az idei tél című kötete volt, amely a Pasziánsz sorozatához tartozó, közvetlenül a fő történet előtti karácsonykor játszódó kisregény.

 

Eredeti megjelenés éve: 2015
Magyar megjelenés éve: 2023
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági
négy csillag

Az idei tél kemény Tori, Charlie és Oliver Spring számára. Mindannyian igyekeznek a lehető legkevesebb drámával átvészelni a karácsony napját. Olivernek ez azt jelenti, hogy Mario Kart-ozik a bátyjával és a nővérével, Tori és Charlie számára pedig azt, hogy maguk mögött hagyják az elmúlt néhány hónapot.

Vajon ez a karácsony szétszakítja a Spring családot, vagy elkezdi összekovácsolni őket?

Érzékeny látkép a 21. századi diszfunkcionális családokról, akik szeretik egymást, de fogalmuk sincs, miként fejezzék ezt ki.

 

Hangulatában a Heartstopper és a Pasziánsz között helyezkedik el, ezért is esett jobban, mint az utóbbi. Mivel folyószövegről van szó a képregénypanelek helyett, így Charlie magába fordulásai is látványosabbak. Viszont rájöttem arra, hogy ugyan érdekelnek Springék, de nálam egyértelműen Nick viszi a prímet, aki feltűnésével mindent bearanyoz.

 

Az írónő három szemszög segítségével meséli el az ominózus karácsonyt. Torival kezd, aki önmagát hibáztatja Charlie érkezési zavara miatt. Aztán egy ponton Charliera váltunk át, mikor elege lesz a családjából, és inkább elmenekül otthonról. Lezárásként pedig a kis Oliver szösszenetét olvashatjuk, aki gyermeki ártatlanságával csodálkozik rá a világra, ami a legcukibb dolog az egész könyvben. Jó, azért a mopszkölyökkel egyetemben.

 

Kaotikus események láncolata | Jodi Taylor

Bár már előre éreztem, hogy vékony jégen fog táncolni az Egyik átkozott dolog a másik után, a Semmi lány reménnyel töltött el, hogy Jodi Taylor mégis nekem való szerző. A St. Mary-krónikák időutazós alapkoncepciója is adta magát, hogy jó legyen, de sajnos nagyon hamar rá kellett jönnöm, hogy nagyon nem rezonálok a kötettel. Éppen emiatt az első rész után nem is tervezem folytatni ezt a sorozatot.

 

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2017
Metropolis Media
sci-fi
két csillag

A St. Mary Történettudományi Kutatóintézet ártatlannak tűnő, ódon homlokzata mögött a megszokottól igencsak eltérő tudományos tevékenység folyik. A történész munkatársak fizikai valójukban látogatnak el a szakma érdeklődésére leginkább számot tartó korszakokba és helyszínekre, hogy később az ő szemtanúként szerzett, első kézből származó tapasztalataik alapján lehessen a legfontosabb történelmi eseményekről szóló leírásokat kiigazítani. Bár ők ezt nem tekintik időutazásnak, úgy pattognak ide-oda híres dátumok – példának okáért a peterloo-i vérfürdő, a westminsteri apátság alapjainak lerakása és a Somme-offenzíva – között, mint a gumilabda, időközben szakadatlanul hódolva kedvenc ténykedéseiknek, nevezetesen a megfigyelésnek, a dokumentálásnak, a mértéktelen teaivásnak és a halál torkából való megmenekülésnek. A ritka szünetekben a környék lakóiban iparkodnak – az intézetben sűrűn bekövetkező robbanások miatt inkább kevesebb, mint több sikerrel – megszilárdítani az elképzelést, miszerint csupán ártalmatlan, különc tudósok tanyáznak a szomszédságukban.

A történelemért, a csokoládéért, no meg – brit lévén – a testet-lelket felfrissítő esőért bevallottan bolonduló Jodi Taylor lendületes humorral átszőtt, egy szempillantás alatt népszerűvé vált történelmi SF-regényfolyamának első kötetében szívből szerethető vagy gyűlölhető, vérbő karakterekkel ismerkedhetünk meg, akik úgy kalauzolnak át minket a feszített tempójú cselekményen, hogy a könyv végén már nyúlnánk a sorozat következő kötetéért, amiből ma már 15 folytatás jelent meg.

 

A cím tökéletesen tükrözi azt, hogy miről is van itt szó: egy sor egymás mögé pakolt, szerencsétlenebbnél szerencsétlenebb kimenetelű eseményről, amelyek nagy időtávot ölelnek fel. Állandóan csak rohan, nem ad mélységet a jeleneteknek, amely olyan hatást keltett bennem, mintha nem is lenne az írónak fontos, hogy ezekről beszámoljon, így én miért is érdeklődjek irántuk. Emellett egy ponton pedig konkrétan ki is hagyják az olvasót a lényegből, mert a beszélgetésekből mindenki mindenttudónak tűnik, én meg kamillázhattam, hogy most meg már megint miről maradtam le.

 

Legendák és sárkányok | Samantha Shannon

Kilenc éve olvastam először Samatha Shannontól. Az írónő már a Csontszürettel belopta magát a szívembe, amit a rá fél évvel kézbe vett A Mímes Rend csak még inkább megerősített. Elkaszált sorozatként azonban vajmi kevés esély volt arra, hogy további regények jelenjenek meg tőle magyarul, míg nem a Next21 Kiadó felkarolta A Narancsfa-kolostort, amiért nem lehetek eléggé hálás nekik. Úgy érzem, hogy végre megtalálta a közönségét, amit a magyarországi látogatása is megerősít.

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2023
Next21 Kiadó
high fantasy
öt csillag

Inysben ezer éve a Berethnet-ház uralkodott. Kilencedik Sabran királynő még nem választott férjet. Lányt kell szülnie, hogy a birodalmát megvédje a pusztulástól – de a bérgyilkosok egyre közelebb járnak.

Ead Duryan kívülálló az udvarban. Bár kinevezik udvarhölgynek, továbbra is lojális a varázslók titkos társaságához. Ead szemmel tartja Sabrant, és titokban a tiltott mágiával is védelmezi.

A sötét tengeren túl Tané kezdettől fogva arra képezte magát, hogy meglovagolja a sárkányokat, de olyan választás elé kerül, amely révén egész addigi élete feje tetejére áll.

Kelet és Nyugat szemben áll egymással, a tárgyalások nem vezetnek eredményre, és közben hosszú szunnyadás után a káosz erői ébredeznek.

 

Amennyire gyönyörű a kiadás – igen, nálam a sárga még pluszban rátesz –, a hossza miatt pont annyira elrettentő. Emellett előzetesen tudtam a lassan olvashatóságáról, így magam is hosszan halogattam a kézbevételt. Elolvasva viszont már azt kell mondjam, hogy ugyan tényleg egy belesüppedős kötetről van szó, szerettem azt az utazást, amelyre magával vitt. Emellett pedig megengedte, hogy együtt lélegezzek a szereplőkkel, akiket nehezen engedtem el a végén.

 

Történetünk…

egy sárkányok uralta világban játszódik, amelyek közül nem mindegyikük áll a jó oldalon. Míg keleten Tanénak a tengerőrség leendő tagjaként a legnagyobb álma, hogy meglovagolja őket, addig nyugaton férgekként tekintenek rájuk. Az Inysi királynőségben emellett Sabran trónját veszély fenyegeti, amelyből az egyetlen kiút egy örökös biztosítása. A testi épségét azonban bérgyilkosok és egy mélységben szunnyadó veszély is fenyegeti, de a messzi földről érkezett Ead pajzsként védelmezi a királynőt. A világ kezd egyre inkább lángba borulni, és egyedül a népek összefogása jelenti a kiutat. De vajon képesek lesznek rá?

 

Shannon az elmúlt években rengeteget fejlődött íróként, ami meg is látszik a regény összetettségén. Epikus fantasykhez mérten sok szereplőt mozgat, akiket egyáltalán nem kímél, és már az első 300 oldalon hármójukat veszítjük el. A nevekbe azonban helyenként belebonyolódtam, viszont a kötet végén található szószedet mindig segített. Kapunk térképet is, amelyen bemutatott világot megtöltött élettel, és nem mellesleg nekem nagyon jól esett oda-vissza lapozgatnom olvasás közben. Süt a lapokból a végiggondoltság, hiszen az apróságoknak is jelentőséget tulajdonít és leheletnyi utalásokkal fűzi szorosra a függetlennek tűnő szálakat.

Forrás: Pinterest

Már az elejétől kezdve a nyugati részek álltak hozzám közelebb, ahol intrikával és játszmázással fűszerezett udvari eseményeket követünk. Mindezt Ead tolmácsolásában tesszük meg, aki a királynő udvartartásában vékony jégen egyensúlyozik a kötelesség és a vágyai között. Imádtam a kommentárjait, hiszen éleslátásának köszönhetően pontosan látja előre a bajt, ami ellen a kiképzése miatt fel is tud lépni. Mindig a saját logikáját követi, megállíthatatlan harcosnő, aki az első pillanattól belopta magát a szívembe. Ezért is esett annyira nehezemre, mikor a vége előtt 200 oldallal kispadra ültetik, mert így a történet is vesztett a lendületességéből.

 

Tanéval végig megtartottuk a távolságot, amely nagyrészt annak is köszönhető, hogy sokáig elég mellőzhetőnek tűnik a jelenléte. Azonban általa tapasztalhatjuk meg, milyen érzés is sárkányon lovagolni, amely nagyon érzékletes leírást kap. Aggódó és feszültebb típus, aki görcsösen ragaszkodik az álmaihoz, azonban ezzel csak inkább bajt okoz. A messzi keleten azonban nem kavar sok vizet, aztán még ott is száműzik egy kisebb szigetre, ahol aztán végleg belefásul a remete életmódba. Tényleg szerettem volna, ha hamarabb és jobban integrálódik az eseményekbe, de ezt csak a végén kaptam meg, és akkor sem volt túlságosan mozgalmas.

 

Rajtuk kívül még Loth és Niclas kapnak külön szemszöget, az elején azonban ezek a részek igen sejtelmesek, és kevésbé hoztak lázba. Idővel azonban a kalandjaikon keresztül is bővült a világ, látunk például kalózkirálynőt ill. megszállt ország hősies örökösét. Mindkettő úriembert megkedveltem a végére, míg Loth egy igaz barátnak bizonyult, Niclason legtöbbször csak jót szórakoztam, amit mit sem bizonyít jobban, hogy a legnagyobb eseményt is átaludta.

Forrás: Pinterest

Ez egyértelműen egy nőközpontú regényről, amely Inysben központosul. Sabran uralkodónőként hiába nagyhatalmú, az udvara árnyékában tesz mindent. A házasságot is rákényszerítik, holott ő sosem akart férjhez menni, mert akkor nem uralná már a saját testét sem. Szeret a középpontban lenni, így teljesen jogos a félelme, hogy a gyermeke érkezése el fogja halványítani a csillogását, hiszen ezzel be is teljesítette a kötelességét. Királynő, de ugyanúgy emberi oldalát is megmutatja nekünk, főképp ha Eadról van szó.

 

Az események mögött egy legenda és az ezen alapuló vallás áll. Elég hamar rájövünk, hogy az inysi szentély maga felé hajlítja a múltat, hiszen Ead a naracsfa kolostor küldötteként egy másik valóságban hisz. Már a 130. oldal körül el kezdtem gyártani a teóriákat az alapító királynő szobrainak hiányából kiindulva, de a tényleges csavart meg sem tudtam közelíteni. Általa azonban dupla tetőponttal rendelkezik a regény, általa pedig elhúzódnak az izgalmak. Bár sokkal inkább az oda vezető útra helyezi a hangsúlyt, mint a tényleges csattanóra. Az is tetszett, hogy a csata után mindegyik szálat lezárta.

 

Mindenképp fontos kiemelnem, hogy a kötet tartalmaz szerelmi szálat, amelyre nekem nagyon hamar ráállt a szemem. Hallottam azonban olyanról is, hogy nem tűnt megalapozottnak, viszont inkább csak finoman fonja össze a kettejük sorsát. Két hölgyről van szó, akiknél a flörtölés mellett aktív ágyjelenetet is kapunk, illetve egy nagyon szép megoldást. Én ezt a részét is szerettem.

 

Forrás: Pinterest

Összességében

Kiforrott küldetésközpontú fantasy, amelybe megéri belesüppedni. Sokkal fontosabb volt az út, amelyekre a szeretett szereplőket elkísértük, mint a tényleges cél. Ugyan fontos szerepet kapnak benne a sárkányok, de viszonylag keveset szerepelnek benne. Erős női karakterekkel operál, akik közül Ead volt a kedvencem, aki élettel tölti meg az amúgy is intrikával teli inysi udvart.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a Next21 Kiadónak!

„A történeteknek nagy erejük van.”

~~~

„A hajnal darutojásként hasadt meg Szeíki fölött.”

~~~

„– Aggódsz a népedért, de ezt nem mutathatod ki az udvarodban. Nappal olyan vastag vértet viselsz, hogy éjszaka már nem tudod tovább hordani. Éjszaka csak te magad vagy. És a félelemmel szemben még egy királynő is védtelen.”

~~~

„Egyetlen nőnek sem lenne szabad attól félnie, hogy nem teljesít megfelelően.”

~~~

„Egyébként is szeretek olykor szembemenni a megszokással. Egyetlen uralkodó sem ért el fejlődést azzal, hogy biztosra ment.”

~~~

„– Egy száműzöttet, aki belekapott az alkímiába, és heteket töltött kalózok szolgálatában – közölte csípősen. – Igen, épp ilyes valakire bíznák, hogy formálja a következő nemzedék gondolkodását.”

~~~

„– Vannak olyan tények, amelyek jobb, ha rejtve maradnak – magyarázta. – És olyan légvárak is, amelyek legjobb, ha örökre a levegőben maradnak. Az elmondásra váró történetek ígéretet jelentenek. Ilyen az árnyak világa, amelyet nem ismernek sokan.”

 

A sorozat további kötetei:

A leszálló éj napja (#0)

Cornwalli históriák #4 | Winston Graham

Winston Graham A Poldark család sorozat már a BBC adaptációval belopta magát a szívembe (amelyet nem mellesleg éppen újrázok). Emellett a könyvek is elég hamar felkerültek a piedesztálra, amelyet a negyedik rész, a Warleggan csak még inkább megerősített. Viszont minden egyes alkalommal meglepődök azon, hogy ez egy hetven éves könyv, amelyet nem mellesleg egy férfiember írt.

Eredeti megjelenés éve: 1953
Magyar megjelenés éve: 2023
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus, családregény
öt csillag

Romantika, bosszú, veszedelmek.

Cornwall, 1792.

Ross nagyon kockázatos bányászati vállalkozásba kezd, ami nemcsak a családja anyagi biztonságát veszélyezteti, hanem viharos házasságát is. Amikor Ross és Elizabeth régi vonzalma újból fellángol, Demelza azzal vág vissza, hogy flörtbe kezd egy jóképű skót lovassági tiszttel.

A közelgő csőd és a botrányok árnyékában a Poldarkok minden fronton fenyegető katasztrófával néznek szembe.

Vajon képesek lesznek összefogni, mielőtt minden darabokra hullik?

 

Annyira drámai és feszültséggel teli, de én pont ezt szeretem benne. Van benne szerelmi szál, de nem feltétlen azok között alakul ki szikra, akikre előzetesen számítasz. Nem idelizált hősöket kapunk, hanem olyanokat, akik rendszeresen hibáznak, de ezáltal fejlődni képesek. Kapunk nehézségeket is, de hát ezek a való életben is előfordulnak. Viszont mindez egyáltalán nem terhes, hanem sokkal inkább drukkolásra ösztönzött.

 

Történetünk…

a megszokott módon veszi fel a fonalat, bár olyan érzésem volt, mintha újraalapozna, hogy az se tévedjen el, aki esetleg itt veszi fel a fonalat. Zajlik az élet a bányában, bár kevesebb a nyereség, mint arra számítottak, a csempészet is egyre inkább a környék életének szerves részévé vállik. Emellett egy családi tragédia is felforgatja a mindennapokat, és áll Demelza és Ross boldogságának útjába. George Warleggan pedig kénye-kedve szerint keveri a lapokat, bár nem ő a családja legmegátalkodottabb tagja.

 

Filter függvénye | Alice Oseman

A Heartstopper hamar belopta magát az emberek szívébe, ám a sorozat közkedvelt szereplői már sokkal korábban megkezdték a pályafutásukat. Alice Oseman első regényének, a Solitaire – Pasziánsznak főszereplője Charlie nővére, Tori, akit már első felbukkanásakor megkedveltem, így elég egyértelmű volt számomra, hogy sort fogok keríteni rá. Előzetesen viszont tudtam róla, hogy nem szabad ugyanazt a hangulatot várnom tőle. És ezt utólag csak még inkább meg tudom erősíteni.

 

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2023
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági
négy csillag

Nem emlékszem olyanra, amikor nem voltam komoly. Legjobb tudomásom szerint cinizmust harsogva és esőt kívánva jöttem ki az anyaméhből.

A nevem Tori Spring. Szeretek aludni és szeretek blogolni. Tavaly még voltak barátaim. A dolgok nagyon mások voltak, azt hiszem, de mindennek már vége.

Most itt van a Pasziánsz. És Michael Holden.

Nem tudom, mit akar a Pasziánsz. És nem érdekel Michael Holden. Tényleg nem.

Szereted Charlie nővérét a HEARTSTOPPER-kötetekben? Akkor van egy jó hírünk: ez a regény róla szól. Gyere, és ismerd meg, mi rejlik a hirtelen felbukkanó, mindig cukormentes limonádét iszogató lány fejében!

 

Ez nem egy cukormázas történet, akármennyire is rózsaszín a borítója, hanem sokkal inkább egy mélységekkel rendelkező ifjúsági regény. Nem fog mindenkit magával ragadni, de nem is ez a célja. Nekem sem lett a kedvencem, de annál inkább értékelem azt a gondosságot, amivel az írónő összeállította ezt a kötetet.

 

Történetünk…

Toriról szól, aki egy új tanévet kezd az iskolájában, amelyről kezdetben nem tudja, de meg fogja változtatni az életét. Gyerekkori legjobb barátja mellett feltűnik egy új srác is, Michael, aki energikusságával teljesen ellensúlyozza a lány melankóliáját. Mindeközben egy blog forgatja fel a diákok életét, és egyre inkább emeli a tétet. Vajon ki állhat Pasziánsz mögött és vajon mi a célja vele?

 

Túlélés VIII. Henrik udvarában | Liz Fremantle

Nagyon szeretem a történelmi fikciós regényeket, ám legtöbbször 19. századi történetekre nyúlok rá, és azon belül is a Nagy-Britanniában játszódókra. Mivel a helyszín számomra elég komfortossá vált, így úgy gondoltam, hogy szeretnék megismerkedni egy másik korszakkal. Ebből az apropóból nyúltam rá Liz Fremantle Queen's Gambit – Vezércsel című regényére, amely a Tudor korba kalauzolt el.

 

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2014
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi fikció
két csillag

Egy haldokló király. A királyné veszélyben…

Elvált, lefejezték, meghalt, elvált, lefejezték, túlélte…

VIII. Henrik udvara tele van cselszövéssel, versengéssel, romantikával – és senki sem értheti ezt jobban, mint a középpontjában élő asszonyok.

Katherine Parrnak, aki harmincegy éves korára másodszor is megözvegyül, vissza kell térnie az udvarba, de az idősödő királyra és az őt körülvevő emberekre gyanakodva, ezt nem szívesen teszi meg. Emellett, amikor szenvedélyes viszonyba keveredik a rámenős és csábító Thomas Seymourral, azt hiszi, hogy végre szerelemből mehet majd férjhez. Ám jelenléte az udvarban felkeltette még valaki érdeklődését…

Őszinteségétől és intelligenciájától elbűvölten Tudor Henriknek is megvan a maga terve Katherine-nel kapcsolatban, és senki sincs abban a helyzetben, hogy visszautasíthatná a király házassági ajánlatát. Így hát míg varázslatos szeretőjét eltávolítják a kontinensre, Katherine kénytelen elfogadni a betegeskedő, egoista uralkodó kezét, s ő lesz Henrik hatodik felesége.

Az őt megelőző királynék sorsának tudatában Katherine-nek minden ösztönét és intelligenciáját segítségül kell hívnia, hogy elnavigáljon az udvar ármánykodásai közepette. Miközben a katolikusok újra hatalomra kerülnek, a reformátorokat eretnekségért égetik meg, a haldokló királyt körülvevő emberek pedig tülekednek a hatalomért az új rezsimben, a túlélése valószínűtlennek látszik – ám ő még ekkor sem mond le a szerelemről…

 

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt érdekes volt bepillantást nyerni VIII. Henrik udvarába a király életének utolsó szakaszán, hiszen minimális tudással rendelkezek erről a korról. Másrészt viszont az elbeszélés módja miatt elég száraz, ami derékba törte az egész élményt. A szereplők sem kerültek közel hozzám, így az olvasás inkább tűnt egy küzdelemnek, mint jó élménynek.

 

A mindenkinek menedéket nyújtó Frogmonton | Jodi Taylor

Jodi Taylor leginkább az időutazós St. Mary-krónikák miatt vált ismertté – és én is így találtam rá –, viszont mégis a Semmi lány volt az, amiről sok jót hallottam. Ugyan témában nagyon elütnek egymástól, hiszen az utóbbi egy romantikus regény, mégis úgy gondoltam, hogy biztosra menve vele kezdek. Az elején rendesen ram ijesztett a kötet, mert egyáltalán nem éreztem a hangulatát, de aztán elérkeztem a váltóponthoz, és onnantól kezdve egy jó kis belesüppedős könyvet kaptam.

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2019
Metropolis Media
mágikus realizmus, romantikus
négy csillag

Jodi Taylor szívet melengető és humoros.

Amikor a súlyos dadogástól és önbizalomhiánytól szenvedő Jenny Dove, a „Semmi lány” megpróbál véget vetni életének , megjelenik Thomas, a misztikus, aranyszínű, gyömbéres keksz illatú ló, melyet csak ő lát. Segítségével Jenny váratlanul szert tesz egy férjre – az elbűvölő és kaotikus festő, Russel Checkland személyében, s innentől már semmi sem úgy alakul, ahogy tervezte.

A túlságosan féltő és elnyomó rokonokkal valamint a világ legszétszórtabb házastársával megáldva, Jennynek vajon sikerül-e Semmi lányból Valami lánnyá válnia? Méghozzá gyorsan!

Jodi Taylor best-seller St. Mary krónikák sorozatának rajongói számára kötelező, de bárkinek ajánlható olvasmány ez az angol humorú, thrillerrel és egy csipet misztikummal megfűszerezett romantikus regény!

 

Nem szerettem az elején, mert nagyon kellemetlenül éreztem magam olvasás közben. Ha az első fejezet alapján kellett volna meghoznom a döntést a folytatásról, akkor félretettem volna. Bár már a második fejezet szobafestős részénél felcsillant számomra a remény, de el kellett telnie az első 100 oldalnak, hogy elkezdjem élvezni. Sokat segített egyébként a könyvet már olvasók támogatása is, hogy ne adjam fel. Szóval ha úgy érzed, hogy nem csúszik az eleje, nem vagy vele egyedül, és később tényleg jó lesz, ígérem.

 

A bölcsesség követe | James Norbury – Betekintő #42

James Norbury mesterien ért a keleti tanítások közérthető, élvezetes és művészi átadásához, amelyet A macska, aki zent tanított című kötetében már harmadjára tett meg, mégsem éreztem azt, hogy elfáradt volna.

 

Eredeti megjelenés éve: 2023
Magyar megjelenés éve: 2023
21. Század Kiadó
aforizma
öt csillag

Mese a zen tanaiban járatos macskáról, aki meghallotta, hogy a juharerdő mélyén áll egy ezeréves, magányos fenyőfa, és a bölcsességet az alatt a fenyő alatt lehet megtalálni.

Ezzel kezdetét veszi a macska felfedezőútja.

Útközben a legváltozatosabb állatokkal találkozik: nyughatatlan majommal, életunt teknőssel, indulatait uralni képtelen tigrissel, zavarodott kölyökfarkassal és kapzsi hollóval.

Mindegyikük elmond valamit a macskának, és mindegyikük leckével szolgál.

De miután a macskát egy játékos kiscicával hozza össze az élet, mindent kétségbe von, amiben addig bizonyos volt.

 

Kezdetben egyáltalán nem vonzott a kötet, mert a szerző teljesen búcsút intett a számomra oly kedves Panda – Kicsi Sárkány párosnak. A macskákkal sem vagyok feltétlenül nagy barátságban, viszont nagyon sokan igen, így egy nagyon jó potenciális ajándék a cicakedvelők körében. A könyvesboltban azonban volt szerencsém belelapozni – amit minden hozzám hasonló kételkedőnek ajánlok –, és eszembe jutott, hogy miért is szeretem annyira Norbury köteteit.

 

Emlékek ereje | Bridget Collins

Ugyan kívülről csodaszépek a 21. Század Kiadó KULT Könyvei, de nekem eddig csak csalódás jutott ki. Nem véletlenül féltem előzetesen Bridget Collins A könyvkötő című regényétől, pedig mindenhonnan csak jót hallottam róla. Maga a témája érdekes volt és a szerző is szépen ír, de sajnos sem a szereplők, sem a minimális történet nem kötött le, emellett pedig nagyon sokat morogtam olvasás közben.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
történelmi fantasy
két csillag

Képzeld el, hogy ki tudod törölni minden bánatodat.

Képzeld el, hogy el tudod felejteni a szenvedéseidet.

Képzeld el, hogy el tudsz rejteni egy titkot.

Örökre.

Emmett Farmer a földeken dolgozik, amikor levél érkezik, hívják, hogy álljon munkába inasként. Egy Könyvkötőnek fog dolgozni – ugyan félelmetes, babonákkal övezett hivatás, amellyel szemben előítéleteket táplálnak az emberek, azonban se Emmett, se a szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy visszautasítsák az ajánlatot.

Meg fogja tanulni, hogyan kell elkészíteni azokat a gyönyörű köteteket, és mindegyikben foglyul fog ejteni valami egyedülállót: egy-egy emléket. Ha valamit feledni akar az ember, a Könyvkötő segíthet. Ha valamit ki akar törölni, abban is segíthet. A múltad biztonságosan megmarad egy könyvben, és neked soha többé nem jut eszedbe a titkod – akármilyen szörnyű volt is.

A könyvkötőmester műhelye alatti kamrában sorakozik rengeteg könyv – és rengeteg emlék –, amelyek rögzítettek, és amelyeket ott tárolnak.

Egy nap Emmett döbbenten fedezi fel, hogy az egyik köteten az ő neve áll.

A Könyvkötő varázslatos, feledhetetlen regény: egy mindent legyőző szerelem története, amely egyedülálló irodalmi kalandot tartogat.

 

A címe ugyan a könyvkötészetre utal, de azt már tudtam róla, hogy sokkal inkább egy romantikus történetet rejt a regény. Számomra viszont egyáltalán nem jött át a szerelmi szál, amit inkább nyüglődésnek éltem meg. Minderről csak és kizárólag a szereplőink tehetnek, akik nem könnyítik meg a másik életét.

 

Cornwalli históriák #3 | Winston Graham

A Poldark család első két részének szárnyalása után Winston Graham a Jeremynél egy kissé megbotlott. Továbbra is nagyon szeretem a szereplőinket, és örömmel olvasok a sorsukról, de az elejét túlságosan a kihallgatási jelenet köré szervezte az eseményeket, ami elvette tőlem azt, amit én a leginkább szeretek, mégpedig a vidéki családi életet.

 

Eredeti megjelenés éve: 1950
Magyar megjelenés éve: 2021
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus, családregény
négy csillag

Ross Poldark élete legsötétebb órájával néz szembe.

A családjában bekövetkezett tragikus halálesettől lesújtva Poldark százados azzal vezeti le gyászos indulatait, hogy a környék koldusszegény lakóit olyan cselekményre buzdítja, amit a korabeli brit törvények akasztással büntetnek. Az ügyben vállalt szerepe miatt bíróság elé állítják, Demelza pedig házasságuk zivatarai dacára próbál támogatókat fölhajtani a férjének, hogy megmentse őt, biztosítsa családjuk jövőjét. Mindazonáltal rosszakarókban ezúttal sincs hiány, akik örömmel látnák, ha Rosst elítélnék. Nem utolsósorban George Warleggan, a befolyásos bankár fenekedik ellenük, aki minden eddiginél ádázabbul rivalizál Ross-szal, és alattomos mesterkedése Poldarkék tönkretételével fenyeget.

Ilyen körülmények között jön világra

Ross és Demelza első fia, Jeremy Poldark…

A Poldark-sorozat Winston Graham életművének kiemelkedő remeke, amelyben a szerző páratlan tehetséggel idéz föl egy korszakot az akkor élt emberekkel, gazdagokkal és szegényekkel, hatalmasokkal és nincstelenekkel, sorsüldözöttekkel és szerelmesekkel, egy lebilincselő történetbe ágyazva, amit az olvasó nem felejt el egyhamar.

 

Elöljáróban csak annyit tudtam a kötetről, hogy Ross kihallgatása áll a középpontjában. Nagyon lassan indult, inkább egyeztetéseket látunk, mint tényleges történéseket, majd maga a tárgyalás is elég vontatott volt a számomra. Míg a korábbi bányanyitással vagy vállalatalapítással kapcsolatos részek közgazdászként lekötöttek, a jog sosem vonzott. Emellett választásokat is tartanak Bodminban, így a politika is beköszön. Maguk az események viszont nagyon beszűkültek, ami egyáltalán nem állt jól a történetnek. Az adaptációban – emlékeim szerint – ez kevésbé zavart, de ott dinamikusabbnak hatott, valamint Rossért is izgultam.