A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Paullina Simons. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Paullina Simons. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. szeptember 15., vasárnap

Szentpétervár-szvit | Paullina Simons

Paullina Simons A bronzlovas című regénye a polcon porosodó monstrumok átkával sújtott kötet, aminek már a megjelenése is izgalommal töltött el, az előrendelés után azonban évekig kerestem rá a megfelelő alkalmat. A borítója miatt téli történetként kategorizáltam be magamnak, így három hónapra szűkült az a sáv, mikor kedvem lett volna rá. Viszont ezek nem voltak mindig nyugodt időszakok, amikor komótosan süppedhettem volna bele egy sűrű szedésű 850+ oldalas regénybe. De majd hét év után végre sikerült megtalálnom a megfelelő alkalmat.

 

Eredeti megjelenés éve: 2001
Magyar megjelenés éve: 2017
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus
négy csillag

Leningrád, 1941. A fehér éjszakák fényében még látni a város egykori nagyságát, a palotákat és sugárutakat, egy letűnt kor meséjét, abból az időből, amikor Leningrádot még Szentpétervárnak hívták.

A két lánytestvér, Tatjána és Dása egy ágyon osztoznak és egy szobában laknak bátyjukkal és szüleikkel.

Kemény és nélkülözésekkel teli életük megszokott rendje semmivé lesz, amikor 1941. június 22-én Hitler megtámadja Oroszországot. A Metanov család és Tatjána számára az élet már sosem lesz olyan, mint volt. Egy ragyogó nyári napon Tatjána megismerkedik egy Alexander nevű jóképű katonatiszttel.

A család rengeteg szenvedésen megy keresztül, ahogy Hitler seregei közelednek Leningrád felé, és az orosz tél is lassan beköszönt. Az ostromlott városban, a bombázások közepette Tatjána és Alexander elkerülhetetlenül sodródnak egymás felé, de szerelmük szétszakíthatja Tatjána családját és a kapcsolatuk mélyén lappangó titok bárki életére veszélyes lehet, aki csak tudomást szerez róla.

 

Ez nem egy kifejezetten téli kötetet – már az elején szerettem volna ezt mindenképpen leszögezni, nehogy más is beleessen az én halogatási hibámba. Az események egy része ugyan tényleg a zord orosz valóságban játszódik, ahol az emberek egyetlen célja a túlélés. Viszont már a felütésnél júniusban járunk, és az évet követve egyik évszak sem kapott kiemelt szerepet, hanem szolgáltatta a mindennapok hátterét.