Megjelenéskor azonnal
megvettem Karen Fortunati The Weight of Zero – Semmi súlya című kötetét, ezután
azonban évekig kerülgettem. Ezt leginkább a komoly témája miatt tettem, hiszen
erre fel kellett készülnöm lelkileg, és egy leterheltebb időszakomban nehezen
is esett volna. Illetve a fülszövegben említett öngyilkossági kísérlettől is
tartottam, hogy hogyan fog rám hatni, de sokkal pozitívabb a könyv, mint azt
elsőre gondoltam volna róla.
Eredeti megjelenés éve: 2016 Magyar megjelenés éve: 2018 Könyvmolyképző Kiadó ifjúsági, kortárs, mentális betegség öt csillag |
Olyan, mint egy halálos
ítélet.
A tizenhét éves Catherine
Pulaski tudja, hogy Semmi eljön érte. Semmi, a Catherine bipoláris zavarából
születő pusztító depresszió egyszer már majdnem győzedelmeskedett felette:
ekkor akart először öngyilkos lenni.
A bipoláris zavar egy
életre szól. Soha nem múlik el. Talán pillanatnyilag hat a gyógyszer, de Semmi
vissza fog térni. Csak idő kérdése.
Így hát Catherine egy régi
balettcipős dobozban gyógyszereket gyűjtöget, és arra készül, hogy kioltja az
életét, még mielőtt Semmi újra élőhalottá változtatja. De még mielőtt megtenné,
rövid bakancslistába kezd.
A bakancslista, a család
támogatása, az új barátok és egy újfajta kezelés együttesen elkezdi lebontani
Catherine elszigeteltségének falait. A probléma csak az, hogy a terv már olyan
régen megszületett a fejében, hogy a jövő talán már nem is létezik a számára.
Ez a történet a
veszteségről, a bánatról és a reményről szól, valamint arról, hogy a szeretet
különféle formái – az anyai szeretet és a romantikus, plátói szerelem – milyen
hatással vannak egy fiatal nő küzdelmére a mentális betegségével és a kezelés
stigmájával.
A mentális betegségek mindig is léteztek, csak sokáig stigmaként árnyékolták be az embereket. Az újonnan megjelenő pszichológia is mumusként élt a társadalomban, és aki kezelésre szorult, azt bolondnak tartották. Nem könnyű ez sem a betegnek, sem a családjának, de az elfogadás, a kezelés és az együttélés sokat segít rajta.