A természet egyensúlya | Maja Lunde

Maja Lunde és Lisa Aisato nagyon jól egymásra találtak az Évszakok tetralógiában, ugyanis a mély mondanivaló mellé csodaszép képi megvalósítás is társul, ami csak még több emberhez eljuttatja. Sorban másodikként A Nap őrzője a tavasszal játszódik, és a természet egyensúlyteremtő erejéről ad az olvasójának egy tanmesét, kiegészülve klímakatasztrófával és veszteséggel.

 

Eredeti megjelenés éve: 2020
Magyar megjelenés éve: 2022
Cser Kiadó
meseregény, cli-fi
öt csillag

Lilja a gyermekkor és a kamaszkor határán nagy változásokon megy keresztül, de körülötte a természet olyan eseménytelen, mint mindig. A lány csak halványan emlékszik a ragyogó Napra, az általa ismert világ esőtől nehéz és sötét. A vizes földben semmi sem nő, az örök félhomályban egyetlen növény sem érzi jól magát.

Lilja árva, a nagyapjával él, aki zöldségekkel látja el a falut. A nagypapa egy nap otthon felejti az uzsonnáját, és amikor Lilja utánaszalad az üvegházhoz, észrevesz valamit, ami mindent megváltoztat.

Titkos ösvényt pillant meg, amely az erdőbe vezet, ahová gyerekek nem mehetnek. A kíváncsi Lilja azonban a többi gyerekkel ellentétben elfojtja a félelmét, és egyedül elindul az ösvényen. Odabent, a sötét fatörzsek között egy másik, virágzó világot fedez fel, ahol hatalmas kaland vár rá. Szembe kell néznie legnagyobb félelmével, ugyanakkor szeretetet és boldogságot is talál ott – és nem utolsósorban a tavasz reményét.

A norvég Maja Lunde–Lisa Aisato szerzőpáros magyarul is nagy sikert aratott Hónővér c. könyve után az A Nap őrzője is csodálatos mese gyerekeknek és felnőtteknek.

 

Ez egy nagyon szomorúan és borúsan induló kötet, ami teljesen elüt a borítója által predesztináltaktól. Mindez a folyamatos esőzéseknek és sötétségnek köszönhető, amely időjárási körülmények a növények fejlődésének sem kedveznek, így éhínség sújtja a környéket. Ugyan vágynak az emberek a fény után, de jelenleg beletörődnek az egyhangúságba. Egy ponton azonban drasztikus változás üt be a színvilágban, ahol már az illusztrátor is be tudta mutatni igazi tehetségét.

 

Egy szomorúságában is tökéletes karácsony | Maja Lunde

Ugyan a Karácsonyi ének és a Diótörő számít klasszikus karácsonyi történetnek, de nagyon szeretném, ha egyszer Maja Lunde Hónővér című kötete is eme illusztris társaság tagja legyen. Nálam egyértelműen piedesztálra került, mert egy csodás ünnepi mese a családról és az emlékekről, amely tökéletes hangolódást nyújtott, és azonnal kedvenc lett.

Eredeti megjelenés éve: 2018
Magyar megjelenés éve: 2019
Cser Kiadó
karácsony, meseregény
öt csillag

A 10 éves Noelnek a karácsony az év legszebb napja, amikor mézeskalács és narancs illata, a feldíszített karácsonyfa és a gyertyák fénye tölti be a lakást. De idén semmi sem olyan, mint máskor…

A Hónővér 24 részből álló, megható karácsonyi történet, amelyről így ír a szerző: „Remélem, hogy a Hónővér a karácsonyt kedvelő fiataloknak és idősebbeknek egyaránt ugyanolyan örömöt szerez majd, mint az írása nekem. A karácsony a hagyományokról szól, és talán ez a könyv is új hagyományt teremt majd a kisebb és nagyobb olvasók számára, akik évről évre elolvassák, miközben hull a hó, és odabent kellemes meleg uralkodik. Ez az én karácsonyi álmom. Szeretettel: Maja Lunde”

Az írónő A méhek története című felnőtteknek szóló, 32 nyelvre lefordított regényével vált ismertté a magyar olvasók körében.

 

Előzetesen tudtam a kötetről, hogy be kell készítenem mellé egy adag zsebkendőt, mert nem fogom kibírni sírás nélkül. Ugyan ez – legnagyobb meglepetésemre – elmaradt, amely talán annak is köszönhető, hogy a nagy csavarra viszonylag hamar rájöttem. Ettől függetlenül még így is többször elérzékenyültem rajta, hol szomorúságomban, hol örömömben.

 

A valóság tükre | Linn Skåber – Betekintő #38

Az észak-európai irodalom nehezen jut el hozzám, mert ha komorságra vágyom, akkor inkább a szláv világhoz nyúlok. Linn Skåber kötetei azonban megvalósításuk miatt keltették fel az érdeklődésemet, ugyanis fiktív monológokban mutat be az adott életkorra jellemző helyzeteket passzoló illusztrációkkal kiegészítve. Teljesen véletlen elsőként a felnőttekkel foglalkozó a Ma négykézláb akarok járni című könyv került a kezembe, aminek nem feltétlen én vagyok a célcsoportja, viszont hasznos betekintést nyújtott a gyerekkorunk óta hatalmas titoknak számító időszakba.

 

Eredeti megjelenés éve: 2020
Magyar megjelenés éve: 2021
Scolar Kiadó
novella, lélektani
négy csillag

„Szóval azt hitted, hogy már felnőtt vagy? Adj nekem pár percet, és elbeszélgethetünk róla.”

Felnőttnek lenni azt jelenti, hogy mentesülünk a fiatalkori káosztól, és megállunk a saját lábunkon. De vajon tudjuk-e, kik vagyunk valójában, és sikerül-e megőriznünk az élet iránti örömünket és kíváncsiságunkat?

Linn Skaber saját és mások élményeit használta fel arra, hogy fiktív monológokat, rövid történeteket írjon, amelyekben az élet e jelentős szakaszáról próbál mondani valamit.

Ír ráncokról és edzéshisztériáról, magányról, szenvedélyről és vágyról, nagy és kis gondokról, megszakadó kapcsolatokról, egymásra találásról, szerelemről és illatokról, amelyeket sohasem felejtünk. A Szívem egy bezárt bódé című kötethez hasonlóan e szövegek is könnyű tollal íródtak, ugyanakkor a már ismert Skaber-stílushoz híven árad belőlük a komolyság.

 

Az elején nagyon megviselt, nem is tudtam egyszerre sokat olvasni belőle, és ez a nyomasztó érzés végig elkísért. Bizonyos szituációkat még ugyan tapasztalat hiányában nem értettem, de mindvégig sajnáltam szereplőket. Nagyon ritkán volt szó boldog sorsról, de ha mégis jó véget ért valami, akkor az oda vezető út volt rögös. Pont mint a való élet. A mondanivalókat a csodaszép illusztrációk pedig csak még inkább megerősítették.