Szentpétervár-szvit | Paullina Simons

Paullina Simons A bronzlovas című regénye a polcon porosodó monstrumok átkával sújtott kötet, aminek már a megjelenése is izgalommal töltött el, az előrendelés után azonban évekig kerestem rá a megfelelő alkalmat. A borítója miatt téli történetként kategorizáltam be magamnak, így három hónapra szűkült az a sáv, mikor kedvem lett volna rá. Viszont ezek nem voltak mindig nyugodt időszakok, amikor komótosan süppedhettem volna bele egy sűrű szedésű 850+ oldalas regénybe. De majd hét év után végre sikerült megtalálnom a megfelelő alkalmat.

 

Eredeti megjelenés éve: 2001
Magyar megjelenés éve: 2017
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus
négy csillag

Leningrád, 1941. A fehér éjszakák fényében még látni a város egykori nagyságát, a palotákat és sugárutakat, egy letűnt kor meséjét, abból az időből, amikor Leningrádot még Szentpétervárnak hívták.

A két lánytestvér, Tatjána és Dása egy ágyon osztoznak és egy szobában laknak bátyjukkal és szüleikkel.

Kemény és nélkülözésekkel teli életük megszokott rendje semmivé lesz, amikor 1941. június 22-én Hitler megtámadja Oroszországot. A Metanov család és Tatjána számára az élet már sosem lesz olyan, mint volt. Egy ragyogó nyári napon Tatjána megismerkedik egy Alexander nevű jóképű katonatiszttel.

A család rengeteg szenvedésen megy keresztül, ahogy Hitler seregei közelednek Leningrád felé, és az orosz tél is lassan beköszönt. Az ostromlott városban, a bombázások közepette Tatjána és Alexander elkerülhetetlenül sodródnak egymás felé, de szerelmük szétszakíthatja Tatjána családját és a kapcsolatuk mélyén lappangó titok bárki életére veszélyes lehet, aki csak tudomást szerez róla.

 

Ez nem egy kifejezetten téli kötetet – már az elején szerettem volna ezt mindenképpen leszögezni, nehogy más is beleessen az én halogatási hibámba. Az események egy része ugyan tényleg a zord orosz valóságban játszódik, ahol az emberek egyetlen célja a túlélés. Viszont már a felütésnél júniusban járunk, és az évet követve egyik évszak sem kapott kiemelt szerepet, hanem szolgáltatta a mindennapok hátterét.

 

Tojás hadművelet | David Benioff

A Fumax Kiadó profiljába egyértelműen a macsósabb sci-fi és fantasy címek tartoznak, éppen ezért meglepő a szépirodalmi sorozatuk, amely pont a kilógása miatt egy rövid fellángolás volt csupán. Itt jelent meg David Benioff Tolvajok tele című könyve is, amely engem történelmi regény mivolta miatt vonzott, ám a fekete humor címke pontosan elég volt ahhoz, hogy megkérdőjelezze azt, hogy tényleg nekem való.

Eredeti megjelenés éve: 2008
Magyar megjelenés éve: 2014
Fumax Kiadó
történelmi, kaland
három csillag

A Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye.

A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset.

Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik előttünk.

A kötetet a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, Pi élete, Széthullott birodalom trilógia stb.) ültette át magyar nyelvre.

 

Amennyire első ránézésre elüt a Fumax alapvető kínálatától, elolvasva meg kell állapítanom, hogy nem is kerülhetett volna jobb helyre. A fejemben a regényben megjelenő a nyersséget és macsóságot társítom a kiadóval, és ugyan történelmi besorolású a kötet, de az csak helyszínt biztosít a kisléptékű eseményeknek. Így ha valaki emiatt ódzkodna tőle, de szereti a kiadó könyveit, akkor ez is neki szól.

 

Hivatástudattal egy elnyomó rendszerben | Bagó Tünde

Az előolvasást a kiváltságosok privilégiumának tartottam, éppen ezért lepődtem meg nagyon, mikor a 21. Század Kiadó megkeresett Bagó Tünde debütáló regényének, az Ella háborújának kapcsán. Akkor épp abban a pillanatban nem dobtam félre mindent, hogy belevessem magam, hanem meghagytam neki azt az időt, mikor már az érdeklődést felváltotta az izgalom.

 

Eredeti megjelenés éve: 2023
21. Század Kiadó
történelmi fikció
négy csillag

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett. Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében

A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat. Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja. Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?

 

Alapvetően egy erős debütálásnak tartom, amely teljes mértékben elérte a célját, legalábbis az írónővel való beszélgetésemből ez derült ki. Nem szerettem Ellát, így az ő drámázását nehezebben viseltem, de ő eleve megosztó karakternek készült. Magát a korszakot és a helyszínt viszont jól bemutatta a regény, és kíváncsian várom a szerző következő regényét, amely szintén ezen a környéken fog játszódni.

 

De mitől lesz valaki igazán zsidó? | Anne C. Voorhoeve

A második világháborús történetek nagy fegyvere az érzelmi sík hangsúlyozása, amely az olvasók bevonásának egyik legjobb eszköze. A láthatatlan fény után azt hittem, hogy Anne C. Voorhoeve Liverpool Street című regénye is hasonlóan nagyot fog szólni – magamnak fel is tettem a kérdést, hogy tényleg szeretném megint szétszakítani lelkemet –, de aztán végül mégsem érintett meg annyira ez az amúgy megrázó könyv, mint számítottam rá.

 

Eredeti megjelenésé éve: 2008
Magyar megejelnés éve: 2015
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, történelmi
három csillag

1939 tele, Liverpool Street vasútállomás, London. Egy tizenegy éves berlini kislány, Ziska Mangold leszáll a vonatról. Nem akármilyen vonat ez, hanem egyike azoknak a gyermektranszportoknak, amelyek közel tízezer fiút és lányt menekítettek ki a náci Németországból. Ziska pontosan tudja, mit akar: amint lehet, ki kell juttatnia a szüleit és legjobb barátnőjét, Bekkát is. Ám nem sok ideje marad, a gyilkos háború már előreveti árnyékát. Ziskára egy idegen család, egy idegen nyelv, honvágy és bizonytalanság vár – de egyúttal élete legnagyobb kalandja is. Hét évvel később pedig meg kell hoznia egy nehéz döntést.

Anne C. Voorhoeve izgalmas, lebilincselő regénye azokról a zsidó gyerekekről szól, akiket a náci uralom alatt a szüleik nélkül „transzportáltak” Angliába, nevelőszülőkhöz. A szerző rendkívüli beleérzéssel veti papírra Ziska Mangold történetét, aki eleinte nem is tudja igazán felfogni, mit jelent zsidónak lenni.

Szokatlan látásmód, megindító történet a megmenekült gyermekek sorsáról.

 

Ez már a második könyvem az írónőtől, és olvasás közben nem egyszer eszembe jutott, hogy elsőre sem ment minden zökkenőmentesen. Míg azonban a Lily átmegy a falon című regénynél nem volt összehasonlítási alapom a téma miatt, itt a kötet egy egész hadseregnyi élménnyel állt szemben. Az Arany Pöttyös besorolást ismét nem értettem, mert szintén erősen ifjúsági könyvről beszélünk.

 

A marseilles-i ellenállás | Meg Waite Clayton

Meg Waite Clayton történelmi regényeiben a valóságot alapul véve dolgoz fel fontos eseményeket. Míg Az utolsó vonat Londonba című könyve zsidó gyerekek megszállt területről történő kimentéséről szól, addig A párizsi postamesternő a Vichy-kormány által uralt francia országrász embercsempészetébe és fogolytáboraiba enged betekinteni. A történet főhősét egy amerikai örökösnőről, Mary Jayne Goldról mintázta, akinek a munkásságáról a Transatlantic című Netflix sorozat is szól. 

 

Eredeti megjelenés éve: 2021
Magyar megjelenés éve: 2022
21. Század Kiadó
történelmi fikció
három csillag

Franciaország a német megszállás kezdeti napjaiban. Európát a háború szakítja ketté, és egy ifjú amerikai örökösnő siet a nácik által üldözött művészek segítségére.

A szép és vagyonos Nanée kalandvágyó szellemnek született. Hogy szabadságvágyát kiélje, meg akar tanulni repülni. Amikor a német tankok átlépik az országhatárt és bevonulnak Párizsba, ez a csupaszív nő, akinek van egy kutyája, csatlakozik az ellenálláshoz. Postamesternő néven emlegetik, mert információkkal látja el a bujkálókat. Naneé bájait és fortélyait állítja szolgálatába, hogy az üldözötteket elszállásolja, majd biztonságos helyre kísérje.

Edouard Moss fotográfus. Kislányával elmenekült Németországból, de azután Franciaországban internálják, munkatáborba kerül. Élete találkozik Nanée-éval, és a veszélyek közepette a magánéletben és a politikában egyaránt tetőfokukra hágnak a szenvedélyek.

Mag Waite Clayton története valós eseményekre épül. Főhősét Mary Jayne Gold chicagói örökösnőről mintázta, aki művészeket és értelmiségiket csempészett ki a megszállt Franciaországból.

 

Kezdjük a kötet félrevezető és számomra legidegesítőbb elemével, a címmel. Itt a magyar egy 1:1-hez fordítás, így az eredeti címadónak szól igazából ez a morgásom. Mert kéremszépen Párizs nem egyenlő Franciaországgal. A regény első 60 oldala játszódik a fővárosban, utána pedig az egész szereplőgárda átköltözik Marseilles-be, és a lényegi események ott zajlanak. Azt sem lehet mondani, hogy a főszereplőnk származása miatt esett erre a választás, hiszen Nanée amerikai állampolgár. Igazából az írónőre is mérges vagyok, hogy nem vétózta meg ezt a hülyeséget, mert olyan megérzésem van, mintha csak az elejébe olvastak volna bele, a borítótervező pedig igazából csak ment az árral. A hamis elvárások miatt nálam nagyot hasalt a kötet.

 

A rádió hullámainak tengerén | Anthony Doerr

Vannak olyan könyvek, amelyekről előzetesen tudod, hogy tetszeni fognak, mégis a végtelenségig halogatod az elolvasásukat. Anthony Doerr A láthatatlan fény című regénye is erre a sorsra jutott volna a hossza miatt, ám a könyvklubunk pont ezt választotta az augusztusi fordulóra, így nem volt menekvésem. De nem is értem, hogy miért is menekültem eddig, hiszen mintha nekem írták volna.

 

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2015
Alexandra Kiadó
történelmi fikció, 2. világháború
öt csillag

Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst…

Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével…

A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától…

Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

 

Annyi mindent szeretnék írni, mégis nehezen találom a szavakat, ami nem is meglepő, hiszen egy kifejezetten okos könyvről van szó. Az író aprólékossággal, precizitással és tudással felszerelkezve építette fel a regényét, nem spórolva ki belőle az érzelmi síkot sem. Teljesen megértem, hogy miért kapott Pulitzer díjat. Ugyan a 2. világháború, mint téma eleve egy Jolly Joker, de mégsem érzem elcsépeltnek, ami a stílusnak és a szereplőknek köszönhető.

 

Holokausztról a TikTokon | Lily Ebert & Dov Forman

A modern technológia árnyoldala mellett hatalmas lehetőséget is jelent. Ezt mi sem igazolja jobban, mint Lily Ebert története, aki 90+os holokauszt túlélőként a TikTokon mesél az életéről. Ehhez azonban egy nagyon hosszú út vezetett, amelyet a dédunokájával, Dov Formannal közös könyvében, a Lily fogadalmában tárnak a világ elé.

Eredeti megjelenés éve: 2021
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
önéletrajz
öt csillag

Lily Ebert holokauszt-túlélő, aki a TikTokon beszél Auschwitzról, a haláltáborban szerzett élményeiről. Amikor 1945-ben kiszabadult, egy amerikai zsidó katona adott neki egy bankót, amire azt írta:

„Sok szerencsét, és sok boldogságot”.

Lily dédunokája, Dov a közösségi hálón akarta felkutatni a katonát és leszármazottait, és ezzel az immár kilencvenhat esztendős Lily egy csapásra a világsajtó szalagcímei között találta magát. Annak idején megfogadta: ha túléli a tábort, mindenkinek elmondja, mi az igazság Auschwitzról. És most elérkezett az ideje.

Szívbe markoló, ahogy Magyarországról ír, boldog gyermekkoráról, aztán meg arról, hogy 1944-ben, amikor megérkeztek Auschwitzba, az édesanyja és két húga életét vesztette. Eltökélte, hogy a másik két húgára nagyon vigyázni fog. Érzékletesen írja le a tábor embertelen körülményeit, és azokat az apró győzelmeket, amelyek erőt adtak neki.

Lilyt rengeteg veszteség érte, de aztán sikerült új életet kezdenie. Nem volt könnyű, a gyász mindvégig ott maradt a szívében, de hallgatóságot talált, és beszámolóiban felfénylik a remény, hogy ilyen alávaló gonoszság soha többé nem történhet a világban.

 

Bár még nem jártam Auschwitzban és nincsenek zsidó felmenőim sem, mégis mélyen megérint a holokauszt. Fáj az emberek megvezethetősége és tévképzetei, amivel milliókat irtottak ki pusztán azért, mert egy bizonyos valláshoz tartoztak. Ahogy tárul ki előttem fokozatosan világ, egyre több információhoz jutok hozzá, és egyre inkább bele akarom ásni magam a sorsokba, hiszen az utolsó túlélők még köztünk élnek.

Mert ők jelentik a jövőt... | Meg Waite Clayton

A gyerekek általában nem tehetnek semmiről, mégis ők szenvedik el a történelem viszontagságait. A náci uralom alatt a zsidó gyerekeket is ugyanúgy gettóba zárták és deportálták, mint a szüleiket. Ám volt néhány szerencsés, aki jótevők által kijutott a Birodalom fennhatósága alól. Nekik állít emléket Meg Waite Clayton Az utolsó vonat Londonba című regénye, amely ugyan kitalált történet, de teljes mértékben a valóságon alapszik.

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenítés éve: 2020
21. Század Kiadó
történelmi fikció
négy csillag

Stephan Neumann kezdő drámaíró, befolyásos, jómódú bécsi család sarja. 1936-ban még úgy véli, a nácik nem sok vizet zavarnak: hangoskodnak, primitívek, de ártalmatlanok. Legjobb barátja Zofie-Helene, a keresztény lány, akinek édesanyja egy náciellenes lapot szerkeszt. Amikor a nácik uralomra jutnak, összeomlik a két kamasz gondtalan világa.

A sötétségben megcsillan egy reménysugár: Truus Wijsmuller, a holland ellenállás egyik vezéralakja zsidó gyerekeket csempész ki a náci Németországból. Miután Hitler elfoglalta Ausztriát, ez a vállalkozás egyre veszélyesebbé válik. Európa-szerte lezárják az országhatárokat, és nem engedik be a menekültek tömegeit.

Wijsmuller igyekszik minél több gyereket megmenteni. Versenyre kel az idővel: vajon ki lehet hozni Bécsből Zofie-Helene-t, Stephant és Stephan kisöccsét, Waltert, meg a hozzájuk hasonló ifjakat? Elérhető még London? Veszélyes és bizonytalan élet vár rájuk.

 

Hosszú egy regény és nehezen indul be. Ugrálunk a rövid fejezetek és azok nézőpontkarakterei között, így az elején nemigen tudtam belemerülni. A széttöredezettség miatt a kötődés is lassan alakult ki. Meg se tudom számolni, hány szemszöget kaptunk hirtelen, amelyek közül egyértelműen Truus emelkedett ki a legelején. Zofija kedves volt a matematikus lelkemnek, Stephant viszont még nagyon nem éreztem, Eichmann pedig zsigerből utáltam, de ez így volt rendjén, hiszen ő az ellenséghez tartozik. Az epizodikusság miatt könnyen le tudtam rakni, de egy idő után viszont pont ez hajtott előre.

A Bőrtelen Ló és az űrkorszak | Michael Chabon

Vannak könyvek, aminél jobb, ha előre tudod a feldolgozott témákat, mert akkor nem ér meglepetésként, hanem fel tudsz rá készülni. Michael Chabon Ragyog a hold című regényénél sajnos elkövettem azt a hibát, hogy csak a fülszövegre hagyatkoztam, pedig a molyos címkék néha többet árulnak el a történetről. A pszichés betegségek elég ingoványos területnek számítanak nálam, de ért már pozitív meglepetés is. De nem itt.

Eredeti megjelenés éve: 2016
Magyar megjelenés éve: 2017
21. Század Kiadó
családregény
két csillag

A Pulitzer-díjas Michael Chabon újabb irodalmi remekművel jelentkezik igazságról és hazugságról, családi legendákról és egzisztenciális kalandokról, valamint azokról az erőkről, amelyek el akarnak bennünket pusztítani.

A regény vallomás egy öregember halálos ágyáról. A szerző egy egész kort zsugorít egyetlen életbe, és egyetlen életet egyetlen hétbe a háború előtti Philadelphia zsidó nyomornegyedeitől Németország elfoglalásáig, egy floridai nyugdíjas falutól egy New York-i börtönig, az amerikai űrprogram aranykorától „az amerikai évszázad” alkonyáig.

Egy élet sodró, megható, tragikomikus, alaposan kikutatott és abszolút fiktív átirata, egy olyan életé, amely átível a huszadik század sötét szívén.

A könyv egy olyan hazugság, amely igazat mond, olyan kitaláció, ami tény; Michael Chabon legmerészebb és legmegindítóbb műve.

 

Nem értettem meg a regényt, pedig nagyon szerettem volna. Az elején még törekedtem rá, de aztán be kellett látnom, hogy ezt a könyvet nem nekem írták. Még a végére sem állt össze a fejemben a hatalmas katyvasz, amihez lehet, hogy még fiatal is vagyok. Szenvedtem az olvasásával, ami egy ilyen vastagságú kötetnél csak még jobban elhúzza a szenvedést.

Háborúk árnyékában – Olvassunk graphic novelt #11

A történelmet lehet tankönyvből tanulni, ám a személyes élményeket olvasva sokkal közelebb kerülhetünk az eseményekhez. Bepillanthatunk a színfalak mögé, hiszen az írásos anyagok a győztes szemszögéből íródnak, aminek köszönhetően kozmetikázáson esnek át. George Takei és Thi Bui memorájai háborús helyzetekbe kalauzolt el, előbbi az USAban élő japánok második világháborús internálásához, utóbbi pedig a vietnámak második világháborútól tartó helyzetébe.

Szocialista meseország | Catherynne M. Valente

Szeretem az orosz nyelvet, ellenben az orosz világlátással még barátkoznom kell. Catherynne M. Valente Marija Morevna és a Halhatatlan sokkal sötétebb és elborultabb volt, mint számítottam rá, viszont voltak elemei, amik kifejezetten tetszettek, főleg a két világháború közti valóság és a meseország párhuzamos létezése.

Eredeti megjelenés éve: 2011
Magyar megjelenés éve: 2012
Ad Astra Kiadó
mágikus realizmus, mesefeldolgozás
három csillag

Marija Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej – hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.

Ez egy nehezen emészthető regény, ami nem tetszhet mindenkinek. Engem sem nyűgözött le, mégis végigolvastam, és egyáltalán nem bántam meg. Lassan haladtam vele, aminek következtében hagytam érni a mondanivalókat. Mert ezen a regényen nem lehet csak úgy keresztülszáguldani.

 

Történetünk…

Marija Morevnáról szól, aki egy gazdag Szentpétervári család legkisebb lánya. Nővérei kérőit az ablakból figyelte, és arról álmodozott, hogy egyszer érte is eljön madár alakban egy daliás úriember. A történelem azonban közbeszólt, és csak jóval később kerül át az Élők birodalmába, amelynek cárnéja lesz. Az életük azonban nem lesz rózsás, mert a Halál cárja támadást tervez ellenük, illetve a sors is közbeszól. Vajon Marija a mesét követi vagy a saját fejét.

 

Személy szerint nekem az eleje tetszett inkább. Itt még Szentpéterváron vagyunk, ami út közben alakul át Petrográddá. Átéljük az ország szocialistává válását, a házába rengeteg családot költöztetnek, és Marijának is úttörővé kell válnia. A házat őrző szellemek, a domovojok is tanácsot hoznak létre, hisz minden családdal érkezett egy. Ezáltal a háznak egyre csak bővülnie kell, de még sem nyomja szét a körülötte lévőket, ami szerintem fenomenális megoldás. Mindenhol ott van a Párt, amivel Marija nem tud azonosulni, hisz szabadabb gondolatai vannak és látja a varázslatot.

A Fekete-erdő rejtekén | Eoin Dempsey

2018-ban négy csodás hónapot töltöttem el a Fekete-erdő tövében, ezért mikor először megláttam Eoin Dempsey Fehér rózsájának fülszövegét, azonnal tudtam, hogy nekem ezt el kell olvasnom. Már csak nosztalgiából is szerettem volna ismét ellátogatni az általam olyannyira szeretett vidékre, de emellett még a második világháború alatt is játszódik, amiről meg szívesen olvasok. Jó választásnak bizonyult, bár az elején egy kicsit meglepődtem az elbeszélésmódján.

Eredeti megjelenés éve: 2018
Magyar megjelenés éve: 2019
Maxim Könyvkiadó
történelmi romantikus
négy csillag

A második világháború árnyékába két idegen számára a legnagyobb kockázat: megbízni egymásban…

1943 decembere. Hitler hatalomra kerülése előtt a Gerber-család nyári lakja visszhangzott a nevetéstől. Most, hogy mély hótakaró borítja a Fekete-erdőt, a német másként gondolkodó, Franka Gerber egyedül van, és úgy érzi, hogy kilátástalan az élete. A hazájában tomboló a fanatizmus és a brutalitás miatt elvesztette az édesapját valamint az öccsét, így már nincs miért élnie.

Ekkor észrevesz egy eszméletlen pilótát a hóban, aki Luftwaffe-egyenruhát visel, és az ejtőernyője libeg a szélben. Franka nem akarja, hogy a férfi ott haljon meg, így elviszi a családja mindentől távol lévő faházába – annak ellenére, hogy gyűlöli a rezsimet, amit a katona képvisel. De amikor kiderül, hogy nem az, akinek tűnik, Franka versenyfutásba kezd az idővel, hogy felfedje a pilóta valódi személyazonosságát. A gyenge kötelékük nagyon megszilárdul, de roppant veszélyessé is válik. Miközben nyomukban a Gestapo, vajon megbízhatnak-e egymásban annyira, hogy erőiket egyesítve végrehajtsanak egy küldetést – ami pedig nem csak a háború kimenetelét, de az életüket is örökre megváltoztatja?

 

Hatalmas nosztalgiavonat volt számomra, hisz általam oly ismerős környéken járunk, és jópár helyen én magam is megfordultam. Már a 18. oldalon előjött Freiburg, ami miatt hatalmasat dobbant a szívem. A regény folyamán személyesen is ellátogatunk a városba, sétálunk a Münsterplatzon, de emellett még Stuttgartban és St. Peterben is járunk. És természetesen a végtelen Fekete-erdőben, amibe bele vagyok szerelmesedve a hegyeivel egyetemben.

Történetek, amelyek megérintettek – Olvassunk graphic novelt #3

A graphic novel műfajjal való ismerkedésemet folytatva történelmibb vizekre eveztem. Sorra is vettem két (ha szigorúak vagyunk, akkor négy) híresebbet, a Maust és a Persepolist, és mindkettő hatalmas élmény volt számomra. Ezek már hosszabbak és a szórakoztatás mellett elgondolkodtattak, így lassabban haladtam velük.

Schindler listájának másik oldala | Leon Leyson

Januárban én is csatlakoztam Réka (Bari olvas) tematikus hónapjához, ahol a holokausztot dolgozta fel. Közösen olvastuk Leon Leyson A lehetetlen valóra vált című memoárját, amelyet elbeszélései és jegyzetei alapján állítottak össze. Ebben a rövidke kötetben a második világháborút megélő zsidók sorsa elevenedik meg egy kisfiú szemszögén keresztül.

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2015
Maxim Kiadó
memoár
öt csillag

Még a legsötétebb időkben is – és főleg akkor – helye van az erőnek és a bátorságnak. Leon Leyson volt az egyik legfiatalabb, aki Oskar Schindler listájának köszönhetően élte túl a holokausztot. Leon Leyson (eredeti neve Leib Lejzon) csupán tízesztendős volt, amikor a nácik megszállták Lengyelországot, és családjával együtt be kellett költöznie a krakkói gettóba. Hihetetlen szerencsével, kitartással és ügyességgel Leyson túlélte a második világháborút, és elviselte az ördögien gonosz plaszówi lágerparancsnok, Amon Göth kegyetlenségét. Végül egy bátor és mindenre elszánt férfi, Oskar Schindler volt az, aki megmentette Leyson, valamint szülei és két testvére életét azzal, hogy az ő nevüket is felvette azoknak a munkásoknak a listájára, akiknek a gyárában kellett dolgozniuk. Ez a névsor vált Schindler-listájaként híressé.

Leon Leyson elbeszéléséből hiányzik a gyűlölet és a bosszúvágy. A visszaemlékezés tökéletesen megragadja annak a fiúnak az ártatlanságát, akinek hihetetlen borzalmakat kellett túlélnie. A méltóság és a remény könyve ez, mely regényes formában tárja az olvasó elé az elképzelhetetlent.

 

Ilyen regényeket kellene ajánlani történelemórán, mert ezekkel a személyes történetekkel sokkal többet lehet elérni, mint bármennyi magolással. Beleláthatunk az emberek gondolkodásába, hogy nem minden fekete és fehér, és a döntések meghozatala is csak utólag tűnik egyszerűnek. Fontos és jó non-fictionnek tartom, mert beszél a borzalmakról, de gyengébb gyomorral és idegrendszerrel is élvezhető. Nem mint a Maus, amit azért emésztenem kellett.

Pilóták sakkmestere | Bauer Barbara

Ebben az évben folytatom a tavaly megkezdett „olvassuk el Bauer Barbara összes történelmi regényét”-projektemet, melynek következő állomása a Még látlak odafenn. Ez egy második világháborús pilótáról, az ő sakkal való kapcsolatáról és a felvidéki magyarok helyzetéről szól. Már olvastam számomra kedvesebb történetet az írónőtől, de ez a könyve is tetszett. Süt róla az írónő repülés iránti szeretete, illetve a tőle megszokott alapos kutatómunka.

Eredeti megjelenés éve: 2018
Jaffa Kiadó
történelemi, családregény
négy csillag

Kojnok Ferenc álma, hogy pilóta lehessen, megvalósíthatatlannak tűnik. Véget ér az első világháború és a trianoni békeszerződés megszüntette a magyar légierőt, ezáltal a pilótaképzést is. Ráadásul Ferenc édesanyja hallani sem akar arról, hogy a fia valaha is egyenruhát öltsön magára. Az elcsatolt kis csallóközi faluban, Vágfalván nevelkedő fiú azonban kitart elhatározása mellett, még ha a megvalósításának, úgy tűnik, esélye sincsen. Örömét és sikereit a sakkozásban találja meg, mígnem találkozik Ágnessel, a legbájosabb lánnyal, akit valaha látott. Ferenc a lány által visszakapja önmagába vetett hitét, majd sikerül végre valóra váltania álmát. Kisfiuk, Kojnok Misi még egészen kicsi, amikor 1942-ben el kell köszönnie az édesapjától. Az elválás napja egy életre meghatározza a gyerek életét. E napon Ferenc kézzel faragott sakk-készlettel lepi meg a fiát, mellyel el is kezdenek játszani, de a játszma félbemarad, és Ferenc után csak egy ígéret marad. Az ezt követő esztendők Misi számára a reménytelen várakozás jegyében telnek.

A doni katasztrófa után az itt maradottak élete fenekestül felfordul. „Eltűnt” – olvassák a frontról érkező hivatalos értesítésen, majd „Felszólítom, hogy hagyja el az otthonát!” – áll a kitelepítésről szóló fehér lapon.

Szinte minden remény elveszett. A történelem családokat szakított szét, az ország ismét csonkává lett. Elérkezett az idő, amikor már csak a hit segített, a dédelgetett emlékek, melyek újra és újra erőt adtak. Amikor már nem volt mibe kapaszkodni, csak egy elkezdett sakkjátszmába és egy ígéretbe.

BAUER BARBARA új regényének hőseit a történelem formálja, sorsukat hatalmak harca határozza meg, lelküket pedig a hit és a szeretet menti meg.

 

Váltakozó rövid és hosszú fejezetek - mindegyiknek megvan a maga jelentősége, mégis ez egy kicsit megnehezítette az olvasás dinamikusságát. Kénytelen voltam fejezet közben is letenni, amit annyira nem szeretek. A cselekmény azonban vitt magával, mert kíváncsi voltam, hova fog kifutni. A végső csavarra számítottam, de részleteiben meg tudott lepni.

Magyarnak lenni | Bauer Barbara

Csodálatos. Évek munkája ért be Bauer Barbara legújabb regényében, A fekete rózsában, amelyről nyíltan merem állítani, hogy az egyik, hanem az eddigi legjobb története. Már a felütésénél azonnal elkapott a hangulata, és ezt csak fokozta a továbbiakban. Érződik a személyes történetek varázsa, melyeket kitartással fűzött össze. Ilyenből még többet.

Eredeti megjelenés éve: 2020
Jaffa Kiadó
romantikus, női sors
öt csillag

Azt mondják, fekete rózsa nem létezik. Színe csupán fények játéka, árnyalatok keltette látszat. Sommer Anna azonban nap mint nap ott látja a szőlőben, a sorok végébe ültetve. Vajon egyszer megtudja majd, milyen is a színe valójában?

Anna, vagy ahogy a családban hívják, Annus, Etyeken nő fel, ezen a szőlődombok övezte, magyarok, svábok, zsidók lakta településen. Alig tizennégy éves, amikor kitör a második világháború, és nemcsak bevonuló édesapja és két ikerbátyja sorsa miatt kell aggódnia, hanem a nála két évvel idősebb Andrisért is, akihez már nem csupán ártatlan, gyerekes vonzalom fűzi.

Andris felmenői – szíjgyártók és borászok – a török kiűzése után messzi bajor földről érkeztek Etyekre. A faluban azt beszélik, hogy Andris nagyapja, a szőlőhegyen remeteéletet élő Vénember, különleges bort tud készíteni. Olyan bort, amelyben nemcsak az van benne, aki készítette, de az is, aki issza. Talán még a jövendőt is meglátja, aki kortyol belőle. Egyszer Annus is megkóstolta. Lehet, hogy ezért tűnik fel előtte újra meg újra egy fekete márványlap, belevésett nevekkel, köztük azéval, akit mindenkinél jobban szeret?

A háború, az utána következő politikai változások, a kitelepítések a falu és Annus életét is fenekestül felforgatják. Az egyedül maradt lány felköltözik a szőlőhegyre, a Vénemberhez, abban reménykedve, hogy Andris visszatér. Ám szerelme helyett valaki más érkezik, és Annust minden korábbinál nagyobb próbatétel várja. Vajon lesz elég ereje és bátorsága legyőzni a kishitűséget, a reménytelenséget, sőt még a halált is? Megőrizni a szerelmet, megfejteni a fekete rózsa és a Vénember különleges borának a titkát?

Bauer Barbara legújabb, személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regénye egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.

Mondták, hogy tetszeni fog, és tudtam, hogy így lesz. De hogy ennyire? Idén A leggazdagabb árva és Az élet hangja után ez már a harmadik olyan kötet az írónőtől olvasott hatos fogatból, amely teljesen magával ragadott. Annyira élő volt, és annyira valós, hogy akár ez bárkinek a családjával megtörténhetett volna. És amellett hogy a múltban játszódik, a mai kor emberének is szép számmal szolgál tanulsággal.

A zene mindent legyőz | Bauer Barbara

Vannak azok a valós események, amelyek könyvbe illenek, és vannak azok a kitalált cselekmények, amelyek akár tényleg meg is történhettek volna. Bauer Barbara Az élet hangja című regénye ez utóbbi kategóriába tartozik, mégis úgy éreztem, hogy élt valahol egy Eszter és egy Hanna. Nagyban inspirálódik a valóságból, de pont az ettől való elrugaszkodása teszi egyedivé. Szívszorító regény az árvaságról és a holokausztról, amely az egyik kedvencemmé vált az írónőtől.

Megjelenés éve: 2018
Jaffa Kiadó
történelmi
öt csillag

Eszter ​és Hanna hagyománytisztelő, szerető családba születtek. Nagyapjuk, édesapjuk is zenész volt, így még a hétköznapjaikat is a muzsika töltötte be, varázsolta széppé. Ám körülöttük a világ egyre komorabbá vált, 1944 tavasza már nem azt az életet kínálta számukra, amelyben mindnyájan bíztak. A lányok édesapja bármit megtett volna, hogy elleplezze a rémisztő valóságot, hogy megkímélje családját a sárga csillag viselésének szégyenétől. De elérkezett a nap, amikor a valóság bakancsos, fegyveres katonák képében betört az otthonukba. Az utolsó előtti pillanatban azonban az édesapa még adhatott a lányainak útravalót: egy dalt.

Az élet hangja két kislány évtizedeken átívelő története. Egy testvérpáré, akiket elszakított egymástól a történelem, de életben tartottak az igaz emberek. Akik mindvégig szívükben őrizték életük első néhány évének emlékét és az édesapjuktól kapott útravalót, amely lassan egymás felé terelte őket, hogy azzá válhassanak, aminek születtek. Ám megint csak közbeszólt a történelem, és a két lányt, akiknek az útjai már-már keresztezték egymást, ismét messze sodorta egymástól.

Vajon mindig tudunk választani a jó és rossz között? És vajon minden esetben az igazság hozza el a végső megnyugvást? Bauer Barbara legújabb, a XX. századi magyar történelem sorsfordító pillanatait, a vészkorszakot és Rákosi-érát felelevenítő, fordulatos, egyszerre megrendítő és felemelő regényében talán választ kapunk ezekre a nyugtalanító kérdésekre.

Ez a negyedik olvasott regényem Bauer Barbarától, és lassan kezdem levonni a következtetéseket arról, hogy mi miatt fognak meg a könyvei. Az élet hangjának nagy erőssége a lineáris cselekménye és kutatómunkával megalapozott történelmi hűsége. Fokozatosan ismerjük meg az eseményeket, így egyre inkább kiszélesedik a látószögünk. Míg az elején egy kislány szemszögén keresztül látjuk a világot, utána ehhez egy nevelő és később egy helyi család tagjai is csatlakoznak. Nem árul el előre semmit, csak a történelmi eseményeket ismerve lehet következtetéseket levonni. És ez nagyon jót tett a könyvnek.

Matula védőszentje | Szabó Magda

Sok helyről hallottam már jókat Szabó Magda Abigél című regényéről, de engem eddig még elkerült mind a könyv, mind a film. Meg aztán az írónővel sincs felhőtlen kapcsolatom, így nem is forszíroztam volna az olvasását, ha nem találom meg a könyvet tavaly nyáron a fonyódi piacon. Nem hagytam ott, és nem is bántam meg ezt egy percig sem. Sokkal többet adott, mint első ránézésre hittem. Szerettem, hogy komoly témát dolgoz fel az ártatlanság függönye mögül szemlélve.

Megjelenés éve: 1970
lányregény
öt csillag

Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?

Kedves Abigél,
ki vígaszt nyújtassz a szomorkodóknak, bíztatást a csüggedőknek, kinek keze mindenhova elér, örülök, hogy megismerhettelek. Legendád évfolyamról évfolyamra terjedt, s remélem, hogy továbbra is ott leszel ezeknek az elveszett lelkeknek. Fontos vagy nekik, mint földnek a víz, mint növénynek a napfény, mint embernek a levegő. Köszönöm, hogy vagy nekik, s ha csak egy rövid ideig, de én is Matulás lehettem, s históriádat megismerhettem.Ölel,
Réka

A sors fintora | Bauer Barbara

Ha már egy írótól a harmadik könyvet olvasod a hónapban, az mutat valamit. A leggazdagabb árvával Bauer Barbara meggyőzött arról, hogy további köteteket vegyek kézbe tőle, de A fényfestő tette fel az i-re a pontot. Mesterien ért ahhoz, hogy megindító történeteket tálaljon az olvasója elé, és egyáltalán nem kérdéses számomra, hogy minél több regényét át szeretném élni. Mert ezek inkább élmények, mint sem egy újabb pipák a várólistán.

Megjelenés éve: 2020
Jaffa Kiadó
történelmi, romantikus
négy csillag

Cecil ​Le Blanc Párizsban végzi művészeti tanulmányait. A fiatal nőt tehetséges festőnek tartják, mestere éppúgy büszke rá, mint a nevelőnője, akit anyjaként szeret. Minden adott ahhoz, hogy sikeres művészi pályát fusson be, és a magánéletében is boldog legyen. Már eddig is részese lehetett a francia főváros szellemi pezsgésének, elismerte és befogadta a művészvilág. Ám Cecil mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből, ami nélkül nem tud kiteljesedni sem a festészetben, sem a szerelemben.

„Légy türelmes. Meg fogod találni azt a helyet, azt a pillanatot, ahová be tudsz lépni magad is, és nem azt fested meg, ami előtted van, hanem amiben te is benne vagy. Ekkor leszel készen.” Cecilt a mestere ezekkel a szavakkal bocsátja útjára. És bár az egész világ nyitva áll előtte, az útja mégis Budapestre vezeti őt. Talán ez lenne a hely, amelyről a mestere beszélt? És az a bizonyos pillanat, az vajon mikor érkezik el?

Amikor Cecil az ’56-os forradalom utáni években megérkezik a magyar fővárosba, az élete különös fordulatot vesz. Lassan valósággá válik mindaz, amiről addig azt gondolta, hogy csak a fantáziájában és az álmaiban létezett. Felsejlik, majd kibomlik előtte egy különös történet, amely mintha réges-régen esett volna meg vele, és amelynek a szereplőit mintha csak az ő képzelete teremtette volna meg. Mégis ők voltak azok, akik átsegítették a legnehezebb pillanatokon, akik érte jöttek, ha rátört a magány, akik között békére lelt, ha harcok dúltak körülötte. Akik megmentették a lelkét attól, amit kisgyermekként nem élt volna túl.

Apránként rátalál mindarra, amire egész életében várt. Megismerkedik Endrével, a magyar építésszel, akihez sokkal több szál fűzi, mint hitte volna. Megérti, miért vonzotta annyira Magyarország. Az ország, ahol utoljára kisgyermek korában járt, és amelyre szinte már nem is emlékezett. És ahol végre felragyog az a fény, amelyben megláthatja önmagát. A saját történetét.

Szerettem elmerülni a lapokban, és bár az elején kicsit túlgondoltam a párhuzamos történetet, ami által hamar rájöttem bizonyos fordulatokra, mégis kíváncsi voltam, mit hoz ki belőle az írónő. Tetszetős lett, megindító, és szívet melengető regényt kaptunk a csodaszép külsőn belül.