A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Carolina Schutti. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Carolina Schutti. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. április 25., vasárnap

Matrjoskák vonzásában | Carolina Schutti és Dora Csehova

Női sorsokkal eddig kortárs vonatkozásban keveset foglalkoztam, mert jobban szeretek a történelem folyamában elmerülni. Azonban ha már más kontinensen vagy csak más országban járunk, akkor már jobban felcsigázza a fantáziámat. Mai két könyvem a Noran Libro Kiadó Európa női szemmel kiadói sorozatának két kötete lesz, amelyek közül az egyikre biztos egy molyos értékelés alapján találtam meg, a másiknak viszont biztosan a borítója fogott meg. Mert aki még nem tudná, oda vagyok a matrjoska babákért, és tavaly óta már én is büszkélkedek eggyel.


Eredeti megjelenés éve: 2012
Magyar megjelenés éve: 2018
Noran Libro Kiadó
női sors
négy csillag

Carolina Schutti: Mezítláb a selymes fűben

A kertben csak menta, kamilla, snidling és kapor termett. A fű szurkálta a meztelen talpunkat, de puha füvet el se tudtam volna képzelni. Már nem. Kiskoromban biztosan futkároztam puha füvön, legalább egyszer, mert évekkel később kaptam a nagynénémtől egy fotót, amin az anyámmal állunk egy parkban. Rövid, fehér, hímzett virágos ruha van rajtam, a gallérja kézzel beszegve. Az anyám fogta a kezemet, a kamerába mosolygott, és nem bírt egy helyben maradni a fotó kedvéért, a karja életlen lett, akárcsak az arca. Mezítláb álltunk a füvön, bizonytalannak látszottam, a szemem tágra nyílt, a számat eltátottam.

 

Az elején kuszának tűnt, amit a párbeszédek hiánya csak még inkább erősített. Ugyan beszélnek a kisregényben, de ez egy csendesen csordogáló történetfolyam. Nem érződik rajta, hogy annyira osztrák lenne, bár a helyszínek feltehetően az Alpokban helyezkednek el. Sokkal inkább volt szláv, amire a borítón feltűnő matrjoska baba is utalt.


Hősnőnk, Maja a nagynénjénél nevelkedik, mert szülei korán meghaltak. Végig az identitását keresi, sokat mereng a „mi lett volna ha” kérdéskörön, és sehol sem találja a helyét. A férfi példakép hiánya is meglátszik rajta, bár a szomszéd lengyel bácsival, Marekkel egész jól megvan. Ő volt a kedvenc karakterem a maga visszahúzódó nyugalmával. Megjárta a munkatábort és favágóként dolgozott, de vénségére teljesen egyedül maradt. Szereti a kis Maját, és állandóan málnaszörpöt ad neki, amivel azt akarja elérni, hogy azzal azonosítsa, és ha később már nem lesz az élők sorában, akkor is emlékezzen rá.