A rádió hullámainak tengerén | Anthony Doerr

Vannak olyan könyvek, amelyekről előzetesen tudod, hogy tetszeni fognak, mégis a végtelenségig halogatod az elolvasásukat. Anthony Doerr A láthatatlan fény című regénye is erre a sorsra jutott volna a hossza miatt, ám a könyvklubunk pont ezt választotta az augusztusi fordulóra, így nem volt menekvésem. De nem is értem, hogy miért is menekültem eddig, hiszen mintha nekem írták volna.

 

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2015
Alexandra Kiadó
történelmi fikció, 2. világháború
öt csillag

Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst…

Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével…

A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától…

Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

 

Annyi mindent szeretnék írni, mégis nehezen találom a szavakat, ami nem is meglepő, hiszen egy kifejezetten okos könyvről van szó. Az író aprólékossággal, precizitással és tudással felszerelkezve építette fel a regényét, nem spórolva ki belőle az érzelmi síkot sem. Teljesen megértem, hogy miért kapott Pulitzer díjat. Ugyan a 2. világháború, mint téma eleve egy Jolly Joker, de mégsem érzem elcsépeltnek, ami a stílusnak és a szereplőknek köszönhető.

 

Tatárok vagy a csjertik jelentik a nagyobb veszélyt? | Katherine Arden

Az északi erdő legendáját egyértelműen a szláv/orosz világáért olvasom. A fantasy szál számomra csak fűszerként szolgál, ezért is rabolt annyira el A lány a toronyban pezsgő Moszkvája, és ezért is maradtam egy kicsit hoppon A boszorkány éjszakájával. Szeretem Katherine Arden trilógiáját, de a zárókötettel nem vagyok teljes mértékben megelégedve. Viszont jól esett a lelkemnek.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2020
Alexandra Kiadó
fantasy
négy csillag

Az Északi erdő legendája-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország megmentéséért.

A katasztrófa sújtotta Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.

 

Ha nem olvastad végig a sorozatot, akkor nem ajánlom ezt a bejegyzést. Mert ugyan nem lövöm le a végén lévő nagy csavarokat, de számos pontra ki fogok térni, ami ronthat az olvasmányélményen, ha vakon szeretnél belemenni. Viszont ha továbbra is maradnál, akkor én szóltam előre.

 

Történetünk…

a moszkvai tűz és annak csodás eloltása után veszi fel a fonalat. Kedvenc pópánk, Konsztantin a népet felhergelve megrohamozza Vászja nővérének kastélyát a lányt követelve. Boszorkánynak kiáltják ki, és elfogása után máglyán akarják elégetni, de sikerül megszöknie az Éjfél birodalmán keresztül. Ottartózkodása alatt forrongó hangulat támad a városban, amit Medvegy szít, és a tatárok fenyegetése sem szűnt meg.

 

Moszkva harangjai | Katherine Arden

Oroszimádó lelkemet már A medve és a csalogány is megörvendeztette, de a Katherine Arden Az Északi erdő legendája sorozat második kötetével, A lány a toronybannal ugrotta meg igazán a mércémet. Nagyon élveztem minden elemét, a lassan építkező történetet, a fagyos helyszíneket, a jó és gonosz szereplőket egyaránt, valamint a mesebeli hangulatot. Ha esetleg még gondolkodsz azon, hogy folytatni szeretnéd, akkor ne habozz, mert ez nem szenved a középső kötetek átkában.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2019
Alexendra Kiadó
fantasy
öt csillag

A Medve és a Csalogány varázslatos története tovább folytatódik. A rettenthetetlen fiatal nővé serdült Vászját választás elé állítják: vagy férjhez megy, vagy kolostorba vonul. Ő azonban inkább megszökik otthonról – ám hamarosan az ostrom alá kerülő Moszkva városának védelméhez kell segítséget nyújtania.

Vászja számára nincs túl sok lehetőség, miután árvaságra jutott, és faluja boszorkánynak kiáltotta ki: vagy zárdába vonul, vagy hagyja, hogy a nővére összeboronálja egy moszkvai herceggel. Bármelyiket is választja, egy toronyba zárva éli majd le az életét, elzárva a tágas világtól, melyet annyira szeretne felfedezni. Így hát a kalandot választja: fiúnak álcázva magát lóháton nekivág az erdőnek. Miután a falvakat rettegésben tartó útonállókkal folytatott küzdelemben kivívja magának a moszkvai nagyherceg elismerését, gondosan meg kell őriznie a titkát, hogy valójában lány, nehogy elveszítse az uralkodó jóindulatát – még akkor is, amikor rájön, hogy a nagyhercegséget olyan titokzatos erők fenyegetik, melyeket csak ő, Vászja tud megállítani.

 

Az egyetlen dolog, amit nem szeretek benne, az a fülszövege. Mert értem én, hogy Vászja a főszereplőnk, és az ő kalandjait emeli ki. A kötetet felcsapva azonban csalódásként érhet pár embert az, hogy az Első rész Oljáról és Szásáról szól, Vászocska pedig csak a hatvanadik oldal környékén jelenik meg először. Engem ez nem zavart, sőt én kifejezetten élveztem, de jó ezt tudni a kötet elkezdése előtt.

 

Az erdő haragja | Katherine Arden

Külső nyomás, ezért vettem kézbe ennyire váratlanul Katherine Arden A medve és a csalogány című regényét. Már külföldi megjelenése óta nézegettem, illetve idén is rengeteget láttam, és több helyről ajánlották nekem. Végül engedtem a csábításnak, és egyáltalán nem bántam meg. Tipikusan Rékás könyv az orosz hangulatával, melyet a megélt tapasztalatokkal jobban tudtam értékelni. Ugyan a vége kicsit kusza, de hát a sorozat első részétől nem lehet elvárni azt, hogy mindent értsünk is belőle.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
Alexandra Kiadó
történelmi, fantasy, mesefeldolgozás
négy csillag

Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.

Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.

Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

 

Az igazi népmesék mentesek a cukormáztól és a boldog befejezéstől, ezáltal tanítva a gyerekeket az életre. A szláv mesékbe emellé még beleköltözik a hideg és komor hangulat is, de én pont ettől szeretem ezeket a regényeket. Már az első fejezet teljesen hangulatba hozott Dunja meséjével, és ezt végig sikerült megtartania. Az orosz szavak melengették a lelkemet, amelyeket igyekeztem helyesen kiejteni, és kezdek rájönni, hogy szerelmes vagyok az orosz nyelvbe.

Pöszmögés Pécsett | Pierrot és Gábor Endre

Még sosem jártam Pécsett, pedig szüleim még akkor megígérték nekünk, hogy elvisznek édesapám egyetemi városába, mikor Európa kulturális fővárosa volt. Pierrot és Gábor Endre Magister M című regényét egyfajta kárpótlásnak fogtam fel, hisz pont abban az évben játszódik, mikor mi is mentünk volna.

Megjelenés éve: 2013
Alexandra Kiadó
kaland
kettő csillag

Egy visegrádi ásatáson a Mátyás korabeli várfal kis cellájában harmincöt év körüli férfi földi maradványait tárják fel a régészek. Ez önmagában nem számítana szenzációnak, azonban a felirat, amelyet a fogoly vélhetően a kínhalála előtti órákban börtöne falába kapart, igencsak meghökkenti a kutatókat: Magister M 1872 Pécs – 1488 Visegrád.

Hogyan születhetett valaki négyszáz évvel a halála után? Tévedés történt, netán zseniális lelethamisítás áll a háttérben? A rejtély megoldása most is Jonathan Huntra vár. A New York Times Magyarországon élő újságírója ezúttal Pécsre utazik, ahol rég elfeledett, római kori kincsről szóló legendára bukkan, amely már Janus Pannonius képzeletét is megmozgatta.

Ám az értékes lelet ígéretére furcsán reagálnak új ismerősei. Valaki hazudik vagy másnak mutatja magát. De ki? A kissé rámenős, ám igencsak gáláns múzeumigazgató? A dúsgazdag osztrák műkincsgyűjtő? A csinos, de bizalmatlan pesti régésznő? Netán a fiú a nevelőintézetből, aki azt állítja, őriz egy darabot Ábray professzor időgépéből?

A Gárdonyi-rejtély | Pierrot és Szélesi Sándor

Ki állította, hogy a történelemben kutatós kalandregények csak külföldön hódítanak. Kétség kívül Dan Brown ennek a koronázatlan királya, de miért ne lehetne hasonló izgalmakkal a magyar helyszíneket feltölteni?

Pierrot és Szélesi Sándor könyve, akik között nem tudom, milyen együttműködés volt, létrehozott egy sorozatot, melyben a New York Times (mert az USA-tól képtelenek vagyunk elszakadni) híres újságírója, Jonathan Hunt nyomoz Jumurdzsák gyűrűje után.

Első megjelenés éve: 2011
Alexandra Kiadó
kaland, időutazás
négy csillag

Egy hold és körülötte öt apró csillag…

Egy talizmán, amelynek bűvös ereje van…

A múlt és a jövő titkai…

Egy New York-i újságíró, aki e titkok nyomába ered…

Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy bizonyítékai is vannak…

Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma… Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza…

A múlt öröksége | Barbara Erskine

Mi teszi hihetővé a történelmi fantáziaregényeket? Megfelelő korrajz, valós szereplőgárda kiegészítve képzeletünk szüleményeivel. Ám mi van, ha nem sikerül megtalálni a kellemes egyensúlyt? Barbara Erskine Az idő örvényében című regényében a múltat ötvözi a jelennel, és próbálja összefonni, mint egy jó kalácsot.

Első kiadás éve: 2010
Alexandra Kiadó
történelmi fikció, paranormális
kettő csillag

Abi Rutherford otthagyja új állását, mert rendkívüli módon zavarja főnöke, Kieran Scott kiismerhetetlen viselkedése. Szereti a munkáját, egykori felettese pedig nyájas, tiszteletre méltó férfi volt. Kieran viselkedése annál inkább meglepő, mert ő a Szent János-templom és Cambridge növekvő egyházközségének lelkésze. Történt valami, ami mélységesen felkavarta a férfit – ugyanakkor az egyházi hatóságok reakciója szokatlanul titokzatoskodó.

Hosszú évszázadokkal ezelőtt egy idegen jelent meg Nyugat-Anglia barátságtalan lápvidékén a történettel, mely reménységet hozott a nyomorúságban sínylődők számára. Azonban elnyomó erők követték. Olyan erők, melyeknek eltökélt szándéka volt, hogy egyetlen gyengéd pillantású gyógyító se ássa alá a Római Birodalom törvényeit és kultúráját. Az idegen azt mondta, azért jött, hogy megmentse az embereket. De talán épp ő az, aki megmentésre szorul…

Milyen kapcsolat állhat fenn e régmúlt események, valamint Abi és Kieran között? Miért próbálja az egyház olyan kétségbeesetten eltitkolni az emberek elől a történteket? A múltbeli hangok vajon félelmet keltők, vagy egy hosszú-hosszú ideje rejtőző titokra adhatnak választ?

A vég nélküli sorozat | Veronica Rossi

Nem illik külső alapján semmit sem megítélni, legyenek azok emberek vagy akár könyvek. Sokszor én is beleestem ebbe a hibába, de ezúttal inkább a kíváncsiságom hajtott. Veronica Rossi Végtelen ég alatt című regénye egy borítóra szabadult kabátmodell esete. Külföldön egy trilógia nyitókötete, Magyarországon azonban muszáj önálló regényként kezelnünk. Khmm… Köszönjük Alexandra.

Alexandra Kiadó, 2013
disztópia, sci-fi
három csillag

A bioszféra falain túli világot Halálzónának hívják. Odakint millió arca van a halálnak. Aria soha nem hitte volna, hogy egyszer ilyen közel kerül hozzá.

Aria egészen eddig a külvilágtól elszigetelt, biztonságot jelentő Reverie-ben élt. Elképzelni sem tudta, mi lehet a város határain túl. Amikor azonban édesanyja eltűnik, tudja, hogy meg kell találnia. Még akkor is, ha ehhez át kell hágnia a szabályokat.

A vad Perry a külső világból való, nem ismeri a kupolák nyújtotta biztonságot, s nap mint nap meg kell harcolnia az életben maradásért. Ariához hasonlóan ő is kitaszított, és talán ő az egyetlen, aki segíthet a lánynak… a lány pedig neki.

Az éterviharok által sújtott Halálzónában Aria és Perry csak egymásra számíthatnak. Minden ellenszenvük ellenére együtt kell működniük, ha le akarják győzni a rájuk leselkedő ezernyi veszélyt, és válaszokat akarnak kapni a kérdéseikre.

Nem is tudtam, hogy kezdjek hozzá. Disztópia, de olyan kis rusnya szegény. Nem baj, nekiállok. Bár még nem olvastam Az éhezők viadalát (ejnye-bejnye), de azt mondják, ők szerették. Meg hát filmet is akartak forgatni belőle…

Aria éppen eltűnt anyja után kutat, mikor a vele együtt kiszökő gyerekek tüzet gyújtanak, de az elpusztítja az egész Agrikultúrát. Ő azonban szerencsésen megmenekül, de éppen ezért a konzul parancsára kirakják a semmi közepére, a Halálzónába, hogy odavesszen. Arra azonban ők sem számítottak, hogy a lány kitartása és alkalmazkodóképessége nagyobb lesz a vártnál, így teljes mértékben hozzászokik a kinti élethez. Anyja keresését tovább folytatja, amiben segítségére lesz Perry, a dagályok törzsfőnökének fivére. Célja unokaöccsének felkutatása, akit miatta raboltak el a Belsősök. Ebben talán Aria anyja is tud segíteni, ezért mindent megtesznek azért, hogy megjavítsák az e-szemet.

Disztópia és sci-fi keveréke, ugyanis az Egység felbomlása után éterviharok pusztítanak a földön. Az emberek ezáltal bioszférákba kényszerültek, de ezek csak a tehetősebbeknek adatott meg. Sokat kint ragadtak, így az ő életszínvonaluk nagyot zuhant. Kunyhókban laknak, és vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak. A bioszférákban azonban teljes kényelemben éli mindennapjait, de vajmi keveset tudnak ott csinálni. Ezért kifejlesztették a Világokat, amik olyan virtuális valóságok, ahova az e-szemek segítségével jutnak el. Így első hallásra nagyon jónak tűnhet, hogy bárhol lehetünk, bárhogyan kinézhetünk és bármit megcsinálhatunk, és még meg se kell mozdulnunk. De ennek is megvan a hátulütője a sok kecsegtetőlehetősség mellet.  Hogy mi? Bár vannak illatok és különböző más ingerek, mégsem olyan, mint a külvilág. Hiányzik belőle az egyediség, a tapintás. Minden olyan mű. Ezért esik meg az esik meg az is, hogy Aria mindenen elcsodálkozik, és a legapróbb dolgokra is felkapja a fejét. Rengeteget kérdez, ami egy idő után nem csak Perryt, hanem engem is kezdett idegesíteni, de amint már nagyjából otthonosan mozog az új környezetében, megváltozott. Felnő a feladathoz a maga 17 évével.

Perry, a kemény fiú, törzsének kitaszítottja, ugyanis állandóan csak bajt kever. Áldott, ami kiemeli a Külsősök közül, ugyanis kevés ember mondhatja el magáról. Kiélesedett szaglás, látás vagy hallás jellemzi őket, mellyel a törzs legértékesebb tagjai közé tartoznak. Ő mindent illatként érez, még az emberek érzéseit, gondolatait is így képezi le, ezért egy kicsit szótlan.

Nagyon aranyos volt a civakodásuk, hogy egymás ellenségeként mégis muszáj volt eltűrniük egymást. Lassan alakult ki közöttük a kölcsönös elfogadás, mert az elején egyik sem bízott a másikban- Ebből aztán később vonzódás is lesz.

Kedvenc mellékszereplőm Roar, aki halló. Be nem áll a szája, végtelenül jókedéjű és hűséges társ.

A sorozat kötetei szebb borítóval

Összességében

Egyedülálló könyvként is megállja a helyét, hiszen a vége nem kellően idegtépő. Minden megvan benne: finom kidolgozottságú szerelem, környéktől elzárt életközösség, vad külvilág, és fejlett technika. Elgondolkoztatott, hogy ideje lenne nekiállnom a "híres" disztópiáknak. Az viszont kár, hogy ezt a sorozatot sem folytatta az Alexandra. Nagyon értenek ahhoz, hogy történeteket vágjanak el.

Hogy kinek ajánlom?
Disztópiákat kedvelőknek és azoknak, akik szeretik az ibolyákat.

Mindenkinek jó téli szünetet, az egyetemistáknak pedig kitartást kívánok!
Maradok,

Babó Buca

Piroska színre lép | Marissa Meyer

Sci-fi lázban égve, mert miért pont én ne lennék izgatott a közelgő Csillagok háborúja rész miatt, úgy gondoltam illene valamit ebben a témában ismételten olvasnom, ezért a Holdbéli krónikák 2. részére, a Scarletre esett a választásom. Nagyon szerettem a Cindert, ezért kíváncsi voltam a folytatására is.

Alexanra Kiadó, 2014
sci-fi, fantasy, ifjúsági
öt csillag

Cinder, a kiborglány kalandjai folytatódnak – éppen szabadulni próbál cellájából, de még ha sikerül is neki, ő lesz a Nemzetközösség legkeresettebb szökevénye.

Eközben Franciaföldön nyoma vész egy idős asszonynak, Michelle Benoit-nak, gyönyörű és makacs unokája, Scarlet pedig rendületlenül keresi. A vörös hajú francia szépség a nyomozása során egyre különösebb alakokkal találkozik. Megismerkedik Farkassal, az egyszerre vonzó és ijesztő pankrátorral, akivel együtt erednek a rejtélyek nyomába. De a helyzet csak még tovább bonyolódik, miután összeakadnak Cinderrel.

Ahogy közös erővel próbálják megakadályozni, hogy Levana királynő végveszélybe sodorja a Föld teljes lakosságát, lassanként fény derül arra is, mi köze egymáshoz Scarletnek és Cindernek… 

Trónok kegyetlen játéka

Tavaly tavasszal már lassan a csapból is a George R. R. Martin A tűz és jég dala regényeiből készült tévésorozat csöpögött. Mindenki azt nézte, arról beszélt, még az olyan tudatlanok előtt, mint én. Ekkor már nem tudtam szótlanul elmenni a jelenség előtt, melyet szintén hazai népszerűsége előtt fedeztem fel. Egyszerűen már rágcsálta a fülemet a kíváncsiság, hogy mi fán teremhet. Az biztos, hogy a terjedelme is megragadó, ezért először a sorozatnak álltam neki, mely egy nagyon tömény, mégis hű adaptációja a könyveknek. Egy idő után azonban csömöröm lett belőle. Nem is csoda, hiszen négy évadot akartam bepótolni. Azt azonban megfogadtam, hogy mindenképpen beleolvasok a regénybe is. Ha A Gyűrűk Ura nem fogott ki rajtam, ezzel is megbirkózom. 

A Trónok harca lebilincselő fantasy, amely klasszikus lovagkirályságot tár az olvasó elé: 

Westeros fölött valaha a sárkánykirályok uralkodtak, ám a Targaryen-dinasztiát 15 évvel ezelőtt elűzték, és most Robert Baratheon uralkodik hű barátai, Jon Arryn, majd Eddard Stark segítségével. A konfliktus középpontjában Deres urai, a Starkok állnak. Olyanok, mint a föld, ahol születtek: makacs, kemény jellemű család. Szemünk előtt hősök, gazemberek és egy gonosz hatalom története elevenedik meg.

Ám hamar rá kell ébrednünk, hogy ebben a világban mégsem egyszerűen jók és gonoszok kerülnek szembe egymással, hanem mesterien ábrázolt jellemek bontakoznak ki előttünk különböző vágyakkal, célokkal, félelmekkel és sebekkel.

Hamupipike a zűrben

Kegyetlen nevelőanya, szemétkedő mostohatestvérek, felesleges munkák? Ez tipikusan egy mese jellemzője, melyet mindannyian igen jól ismerünk gyerekkorunkból. Ma Marissa Meyer Cinder című regényét fogom bemutatni, amellyel már vagy két éve szemezgetek, de csak most jutottam el odáig, hogy beszerezzem. A külföldi Booktubeon igen népszerű az ezt a könyvet is magában foglaló Holdbéli krónikák sorozat, melyről ódákat zengett Jessie és társai. Így igen magas elvárásaim voltak.

126 évvel a IV. világháború után emberek és kiborgok népesítik be Új Peking utcáit. A népességet halálos járvány tizedeli. Az űrből kegyetlen holdlakók figyelnek és várnak a megfelelő alkalomra… Senki sem sejti, hogy a Föld sorsa egyetlen lány kezében van…

Cindert, a tizenhat éves kiborgot a társadalom nagy része technológiai tévedésnek tartja, mostohaanyja pedig ki nem állhatja. De a kiborglétnek is megvannak a maga előnyei: Cinder szinte mindent meg tud javítani (robotokat, lebegőjárműveket, sőt még a saját meghibásodott alkatrészeit is), ezért Új Peking legjobb műszerészének tartják. E hírnevének köszönheti azt is, hogy Kai herceg személyesen keresi fel, hogy hozza helyre meghibásodott androidját. A megbízás „nemzetbiztonsági ügy”.

Vajon tényleg Cinder kezében van a Föld jövőjének kulcsa? Vagy a holdbéli királynőnek sikerül varázserejével és más fondorlatokkal meghódítania Kai herceget és vele az egész világot? A Holdbéli krónikák első könyve Hamupipőke klasszikus meséjét kombinálja a Terminátor és a Star Wars elemeivel. Az eredmény egy fantasztikus, magával ragadó történet.