Szentpétervár-szvit | Paullina Simons

Paullina Simons A bronzlovas című regénye a polcon porosodó monstrumok átkával sújtott kötet, aminek már a megjelenése is izgalommal töltött el, az előrendelés után azonban évekig kerestem rá a megfelelő alkalmat. A borítója miatt téli történetként kategorizáltam be magamnak, így három hónapra szűkült az a sáv, mikor kedvem lett volna rá. Viszont ezek nem voltak mindig nyugodt időszakok, amikor komótosan süppedhettem volna bele egy sűrű szedésű 850+ oldalas regénybe. De majd hét év után végre sikerült megtalálnom a megfelelő alkalmat.

 

Eredeti megjelenés éve: 2001
Magyar megjelenés éve: 2017
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus
négy csillag

Leningrád, 1941. A fehér éjszakák fényében még látni a város egykori nagyságát, a palotákat és sugárutakat, egy letűnt kor meséjét, abból az időből, amikor Leningrádot még Szentpétervárnak hívták.

A két lánytestvér, Tatjána és Dása egy ágyon osztoznak és egy szobában laknak bátyjukkal és szüleikkel.

Kemény és nélkülözésekkel teli életük megszokott rendje semmivé lesz, amikor 1941. június 22-én Hitler megtámadja Oroszországot. A Metanov család és Tatjána számára az élet már sosem lesz olyan, mint volt. Egy ragyogó nyári napon Tatjána megismerkedik egy Alexander nevű jóképű katonatiszttel.

A család rengeteg szenvedésen megy keresztül, ahogy Hitler seregei közelednek Leningrád felé, és az orosz tél is lassan beköszönt. Az ostromlott városban, a bombázások közepette Tatjána és Alexander elkerülhetetlenül sodródnak egymás felé, de szerelmük szétszakíthatja Tatjána családját és a kapcsolatuk mélyén lappangó titok bárki életére veszélyes lehet, aki csak tudomást szerez róla.

 

Ez nem egy kifejezetten téli kötetet – már az elején szerettem volna ezt mindenképpen leszögezni, nehogy más is beleessen az én halogatási hibámba. Az események egy része ugyan tényleg a zord orosz valóságban játszódik, ahol az emberek egyetlen célja a túlélés. Viszont már a felütésnél júniusban járunk, és az évet követve egyik évszak sem kapott kiemelt szerepet, hanem szolgáltatta a mindennapok hátterét.

 

Tojás hadművelet | David Benioff

A Fumax Kiadó profiljába egyértelműen a macsósabb sci-fi és fantasy címek tartoznak, éppen ezért meglepő a szépirodalmi sorozatuk, amely pont a kilógása miatt egy rövid fellángolás volt csupán. Itt jelent meg David Benioff Tolvajok tele című könyve is, amely engem történelmi regény mivolta miatt vonzott, ám a fekete humor címke pontosan elég volt ahhoz, hogy megkérdőjelezze azt, hogy tényleg nekem való.

Eredeti megjelenés éve: 2008
Magyar megjelenés éve: 2014
Fumax Kiadó
történelmi, kaland
három csillag

A Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye.

A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset.

Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik előttünk.

A kötetet a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, Pi élete, Széthullott birodalom trilógia stb.) ültette át magyar nyelvre.

 

Amennyire első ránézésre elüt a Fumax alapvető kínálatától, elolvasva meg kell állapítanom, hogy nem is kerülhetett volna jobb helyre. A fejemben a regényben megjelenő a nyersséget és macsóságot társítom a kiadóval, és ugyan történelmi besorolású a kötet, de az csak helyszínt biztosít a kisléptékű eseményeknek. Így ha valaki emiatt ódzkodna tőle, de szereti a kiadó könyveit, akkor ez is neki szól.

 

Tatárok vagy a csjertik jelentik a nagyobb veszélyt? | Katherine Arden

Az északi erdő legendáját egyértelműen a szláv/orosz világáért olvasom. A fantasy szál számomra csak fűszerként szolgál, ezért is rabolt annyira el A lány a toronyban pezsgő Moszkvája, és ezért is maradtam egy kicsit hoppon A boszorkány éjszakájával. Szeretem Katherine Arden trilógiáját, de a zárókötettel nem vagyok teljes mértékben megelégedve. Viszont jól esett a lelkemnek.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2020
Alexandra Kiadó
fantasy
négy csillag

Az Északi erdő legendája-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország megmentéséért.

A katasztrófa sújtotta Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.

 

Ha nem olvastad végig a sorozatot, akkor nem ajánlom ezt a bejegyzést. Mert ugyan nem lövöm le a végén lévő nagy csavarokat, de számos pontra ki fogok térni, ami ronthat az olvasmányélményen, ha vakon szeretnél belemenni. Viszont ha továbbra is maradnál, akkor én szóltam előre.

 

Történetünk…

a moszkvai tűz és annak csodás eloltása után veszi fel a fonalat. Kedvenc pópánk, Konsztantin a népet felhergelve megrohamozza Vászja nővérének kastélyát a lányt követelve. Boszorkánynak kiáltják ki, és elfogása után máglyán akarják elégetni, de sikerül megszöknie az Éjfél birodalmán keresztül. Ottartózkodása alatt forrongó hangulat támad a városban, amit Medvegy szít, és a tatárok fenyegetése sem szűnt meg.

 

Moszkva harangjai | Katherine Arden

Oroszimádó lelkemet már A medve és a csalogány is megörvendeztette, de a Katherine Arden Az Északi erdő legendája sorozat második kötetével, A lány a toronybannal ugrotta meg igazán a mércémet. Nagyon élveztem minden elemét, a lassan építkező történetet, a fagyos helyszíneket, a jó és gonosz szereplőket egyaránt, valamint a mesebeli hangulatot. Ha esetleg még gondolkodsz azon, hogy folytatni szeretnéd, akkor ne habozz, mert ez nem szenved a középső kötetek átkában.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2019
Alexendra Kiadó
fantasy
öt csillag

A Medve és a Csalogány varázslatos története tovább folytatódik. A rettenthetetlen fiatal nővé serdült Vászját választás elé állítják: vagy férjhez megy, vagy kolostorba vonul. Ő azonban inkább megszökik otthonról – ám hamarosan az ostrom alá kerülő Moszkva városának védelméhez kell segítséget nyújtania.

Vászja számára nincs túl sok lehetőség, miután árvaságra jutott, és faluja boszorkánynak kiáltotta ki: vagy zárdába vonul, vagy hagyja, hogy a nővére összeboronálja egy moszkvai herceggel. Bármelyiket is választja, egy toronyba zárva éli majd le az életét, elzárva a tágas világtól, melyet annyira szeretne felfedezni. Így hát a kalandot választja: fiúnak álcázva magát lóháton nekivág az erdőnek. Miután a falvakat rettegésben tartó útonállókkal folytatott küzdelemben kivívja magának a moszkvai nagyherceg elismerését, gondosan meg kell őriznie a titkát, hogy valójában lány, nehogy elveszítse az uralkodó jóindulatát – még akkor is, amikor rájön, hogy a nagyhercegséget olyan titokzatos erők fenyegetik, melyeket csak ő, Vászja tud megállítani.

 

Az egyetlen dolog, amit nem szeretek benne, az a fülszövege. Mert értem én, hogy Vászja a főszereplőnk, és az ő kalandjait emeli ki. A kötetet felcsapva azonban csalódásként érhet pár embert az, hogy az Első rész Oljáról és Szásáról szól, Vászocska pedig csak a hatvanadik oldal környékén jelenik meg először. Engem ez nem zavart, sőt én kifejezetten élveztem, de jó ezt tudni a kötet elkezdése előtt.

 

Hotel Metropol – börtön helyett lehetőségek tárháza | Amor Towles

A címben szereplő város miatt került kezembe Amor Towles Egy úr Moszkvában című regénye. Már évek óta porosodott a polcomon, és az eltelt időben csak egyszer találkoztam a könyvvel, az is idén történt. Külföldről nincs tudomásom, de idehaza egyáltalán nem örvend nagy népszerűségnek, viszont szerintem csak nem találta meg az olvasóközönsége. Épp ezért örülök, hogy elolvashattam ezt a léleksimogató történetet.

Eredeti megjelenés éve: 2016
Magyar megjelenés éve: 2019
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi fikció
négy csillag

Nem távozhat szabadon. De miért is tenné?

Rules of Civility című bemutatkozó regényével Amor Towles a magával ragadó, kifinomult próza mestereként alapozta meg hírnevét: ragyogó hangulatteremtő eszközökkel, makulátlan stílussal idézte meg a kései 1930-as évek Manhattanét. Az Egy úr Moszkvában újabb elegáns ceruzavonásokkal megrajzolt korszakba repít vissza minket gróf Alekszandr Rosztov történetén keresztül.

A harmincéves gróf, miután a bolsevik népi ítélőszék 1922-ben osztályidegennek bélyegzi és házi őrizetre ítéli, a Metropolba, a Kreml szomszédságában lévő nagyszállóba kerül. A zabolátlan, művelt és szellemes Rosztov egy padlásszobába kényszerül, miközben a szálló falain túl az orosz történelem talán legviharosabb évtizedei zajlanak.

A korlátozott lehetőségek azonban az érzelmi feleszmélés sokkal hatalmasabb birodalmába vezetik a grófot. Összebarátkozik a hotel néhány vendégével: az önfejű színésznővel, az éles eszű férfival, aki a rendszer támogatója, a jó kedélyű amerikaival és a temperamentumos séffel. És amikor a sors szeszélye folytán egy fiatal lány élete kerül veszélybe, a grófnak minden tudását latba kell vetnie, hogy olyan jövőt teremtsen a lány számára, amilyet megérdemel.

A humorban bővelkedő, káprázatos szereplőgárdát felvonultató és gyönyörűen megírt jelenetek egész sorát kínáló regény lebilincselő stílusban mesél a gróf erőfeszítésiről, aki arra keresi a választ, mit is jelent értelmes életet élni.

 

Rengeteg gondolat kavargott a fejemben olvasás közben, hisz sok témát dolgoz fel. Emellett hosszú időtávot is felölel, ezáltal epizodikus a cselekménye, viszont így többször meg tudtam állni és magamba szívni a hangulatot. A pörgős események hiánya bizonyos embereknél nehézséget is jelenthet, viszont amint ráérez valaki az ízére, akkor szeretni fogja.

Igaz történetek alapján – Olvassunk graphic novelt #8

A valóság is lehet olyan érdekes, mint a fantázia szüleménye. A mai két graphic novelem közül az egyik igaz történet alapján íródott, a másik pedig egy memoár. Bár témájukban eléggé különböznek, egyik sem nyert meg magának maradéktalanul.

Szocialista meseország | Catherynne M. Valente

Szeretem az orosz nyelvet, ellenben az orosz világlátással még barátkoznom kell. Catherynne M. Valente Marija Morevna és a Halhatatlan sokkal sötétebb és elborultabb volt, mint számítottam rá, viszont voltak elemei, amik kifejezetten tetszettek, főleg a két világháború közti valóság és a meseország párhuzamos létezése.

Eredeti megjelenés éve: 2011
Magyar megjelenés éve: 2012
Ad Astra Kiadó
mágikus realizmus, mesefeldolgozás
három csillag

Marija Morevna gyerekkorában tanúja lesz annak, ahogy madárból emberré változott jóképű fiatalemberek feleségül veszik a nővéreit. Amikor pedig lassan feltárul előtte az orosz mítoszok láthatatlan világa, érte is eljön Halhatatlan Koscsej – hogy nagy hatalmú mesebeli lények és törékeny emberek játszmájának, sodró lendületű történetének részese legyen.

Ez egy nehezen emészthető regény, ami nem tetszhet mindenkinek. Engem sem nyűgözött le, mégis végigolvastam, és egyáltalán nem bántam meg. Lassan haladtam vele, aminek következtében hagytam érni a mondanivalókat. Mert ezen a regényen nem lehet csak úgy keresztülszáguldani.

 

Történetünk…

Marija Morevnáról szól, aki egy gazdag Szentpétervári család legkisebb lánya. Nővérei kérőit az ablakból figyelte, és arról álmodozott, hogy egyszer érte is eljön madár alakban egy daliás úriember. A történelem azonban közbeszólt, és csak jóval később kerül át az Élők birodalmába, amelynek cárnéja lesz. Az életük azonban nem lesz rózsás, mert a Halál cárja támadást tervez ellenük, illetve a sors is közbeszól. Vajon Marija a mesét követi vagy a saját fejét.

 

Személy szerint nekem az eleje tetszett inkább. Itt még Szentpéterváron vagyunk, ami út közben alakul át Petrográddá. Átéljük az ország szocialistává válását, a házába rengeteg családot költöztetnek, és Marijának is úttörővé kell válnia. A házat őrző szellemek, a domovojok is tanácsot hoznak létre, hisz minden családdal érkezett egy. Ezáltal a háznak egyre csak bővülnie kell, de még sem nyomja szét a körülötte lévőket, ami szerintem fenomenális megoldás. Mindenhol ott van a Párt, amivel Marija nem tud azonosulni, hisz szabadabb gondolatai vannak és látja a varázslatot.

Matrjoskák vonzásában | Carolina Schutti és Dora Csehova

Női sorsokkal eddig kortárs vonatkozásban keveset foglalkoztam, mert jobban szeretek a történelem folyamában elmerülni. Azonban ha már más kontinensen vagy csak más országban járunk, akkor már jobban felcsigázza a fantáziámat. Mai két könyvem a Noran Libro Kiadó Európa női szemmel kiadói sorozatának két kötete lesz, amelyek közül az egyikre biztos egy molyos értékelés alapján találtam meg, a másiknak viszont biztosan a borítója fogott meg. Mert aki még nem tudná, oda vagyok a matrjoska babákért, és tavaly óta már én is büszkélkedek eggyel.

Eredeti megjelenés éve: 2012
Magyar megjelenés éve: 2018
Noran Libro Kiadó
női sors
négy csillag

Carolina Schutti: Mezítláb a selymes fűben

A kertben csak menta, kamilla, snidling és kapor termett. A fű szurkálta a meztelen talpunkat, de puha füvet el se tudtam volna képzelni. Már nem. Kiskoromban biztosan futkároztam puha füvön, legalább egyszer, mert évekkel később kaptam a nagynénémtől egy fotót, amin az anyámmal állunk egy parkban. Rövid, fehér, hímzett virágos ruha van rajtam, a gallérja kézzel beszegve. Az anyám fogta a kezemet, a kamerába mosolygott, és nem bírt egy helyben maradni a fotó kedvéért, a karja életlen lett, akárcsak az arca. Mezítláb álltunk a füvön, bizonytalannak látszottam, a szemem tágra nyílt, a számat eltátottam.

 

Az elején kuszának tűnt, amit a párbeszédek hiánya csak még inkább erősített. Ugyan beszélnek a kisregényben, de ez egy csendesen csordogáló történetfolyam. Nem érződik rajta, hogy annyira osztrák lenne, bár a helyszínek feltehetően az Alpokban helyezkednek el. Sokkal inkább volt szláv, amire a borítón feltűnő matrjoska baba is utalt.

Hősnőnk, Maja a nagynénjénél nevelkedik, mert szülei korán meghaltak. Végig az identitását keresi, sokat mereng a „mi lett volna ha” kérdéskörön, és sehol sem találja a helyét. A férfi példakép hiánya is meglátszik rajta, bár a szomszéd lengyel bácsival, Marekkel egész jól megvan. Ő volt a kedvenc karakterem a maga visszahúzódó nyugalmával. Megjárta a munkatábort és favágóként dolgozott, de vénségére teljesen egyedül maradt. Szereti a kis Maját, és állandóan málnaszörpöt ad neki, amivel azt akarja elérni, hogy azzal azonosítsa, és ha később már nem lesz az élők sorában, akkor is emlékezzen rá.

Az erdő haragja | Katherine Arden

Külső nyomás, ezért vettem kézbe ennyire váratlanul Katherine Arden A medve és a csalogány című regényét. Már külföldi megjelenése óta nézegettem, illetve idén is rengeteget láttam, és több helyről ajánlották nekem. Végül engedtem a csábításnak, és egyáltalán nem bántam meg. Tipikusan Rékás könyv az orosz hangulatával, melyet a megélt tapasztalatokkal jobban tudtam értékelni. Ugyan a vége kicsit kusza, de hát a sorozat első részétől nem lehet elvárni azt, hogy mindent értsünk is belőle.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
Alexandra Kiadó
történelmi, fantasy, mesefeldolgozás
négy csillag

Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.

Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.

Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

 

Az igazi népmesék mentesek a cukormáztól és a boldog befejezéstől, ezáltal tanítva a gyerekeket az életre. A szláv mesékbe emellé még beleköltözik a hideg és komor hangulat is, de én pont ettől szeretem ezeket a regényeket. Már az első fejezet teljesen hangulatba hozott Dunja meséjével, és ezt végig sikerült megtartania. Az orosz szavak melengették a lelkemet, amelyeket igyekeztem helyesen kiejteni, és kezdek rájönni, hogy szerelmes vagyok az orosz nyelvbe.

Ezek megőrültek! - Szuszogók és pöfögők #3 | Scott Westerfeld

Amikor ránézek egy könyvre, először a méretével ismerkedem. Az oldalszámot leolvasva besaccolom, hogy hány napig fog tartani. De Scott Westerfeld Leviatán című sorozatánál ezt nem vehettem figyelembe. Annyira magával ragadtak az események, hogy csak úgy faltam az oldalakat. A befejező résznél, a Góliátnál meg még a vártnál is jobban haladtam. Mit ne mondjak, a jó társaságban csak úgy repül az idő.

Magyar megjelenés éve: 2014
Ciceró Könyvstúdió

steampunk, történelmi fikció, kaland, gyerek

öt csillag

Sándor herceg és Deryn a Leviatánon utazik kelet felé, amikor léghajójukat utasítják, hogy Szibériában vegyen fel egy szokatlan utast, a feltaláló Nikola Teslát. Az őrült géniusz azt állítja, hogy fegyvere, Góliát véget tud vetni a háborúnak, de vajon kinek az oldalán áll?

Titkos küldetésük során Sándor végre megismeri barátja legmélyebb titkait: Deryn nemcsak hogy fiúnak öltözött lány, de szereti is őt.

A korona sorsa, egy nagyváros pusztulása és egy közrendű lány szerelme is Sándor következő lépéstől függ.

Még, még, MÉG! Bár kedvemre való a sorozat zárása, úgy olvasnék róluk többet. Gyengém a történelem, és ha még annak egy alternatív változatát mutatják be. Új kedvencet avattam. Nem tudom ezeket a tökkelütötteket nem szereti.

M&M's | Mihail Bulgakov

Szeretek klasszikusokat olvasni. A sok kortárs ifjúsági regény között igazi felüdülés néha komolyabb könyveket is kézbe venni, értékelni azonban annál nehezebb őket. Most mégis megpróbálkozok vele, beszámoló jelleggel leírom, hogy mit is váltott ki belőlem Bulgakov méltán híres regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1966
Európa Könyvkiadó
(angol nyelvű jubileumi kiadás borítója)

„A kéziratok nem égnek el” - mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritának akár a mottója is lehetne. A regény - Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan - csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…

A remény hal meg utoljára

A második világháborút kirobbantó hatalmak vak fejetlenséggel próbálták megszilárdítani hatalmukat. Terror, állandó fenyegetettség, besúgóhálózat, munkatáborba való deportálások. Mai regényem, az Árnyalatnyi remény Ruta Sepetystől a Sztálin által elhurcolt és agyondolgoztatott embereknek állít méltó emléket.

1941-ben a tizenöt éves Lina képzőművészeti iskolába, az első randevúra és a közeledő nyárra készül. De egy éjszaka a szovjet titkosrendőrség erőszakkal behatol az otthonukba, és elhurcolják anyjával, öccsével együtt. Szibériába deportálják őket. Lina apja a családtól elszakítva él át hasonló borzalmakat, majd egy munkatáborban halálra ítélik. Minden elveszett. Linának eközben fogalma sincs arról, miért történnek velük ezek a szörnyűségek. A lány félelmet nem ismerve küzd az életéért, mindent kockára tesz, hogy rajzaival, alkotásaival üzenni tudjon. Reméli, hogy művei eljutnak az édesapjához a börtönbe, és tudatják vele, hogy a családja életben van.

Lina és családja hosszú, szívszaggató utat tesz meg, és csak a hihetetlen erő, szeretet és reménykedés segít nekik a keserves napok túlélésében. De vajon elég-e a szeretet, hogy életben tartsa őket?