Nagyon szeretem a
történelmi fikciós regényeket, ám legtöbbször 19. századi történetekre nyúlok
rá, és azon belül is a Nagy-Britanniában játszódókra. Mivel a helyszín számomra
elég komfortossá vált, így úgy gondoltam, hogy szeretnék megismerkedni egy
másik korszakkal. Ebből az apropóból nyúltam rá Liz Fremantle Queen's Gambit –
Vezércsel című regényére, amely a Tudor korba kalauzolt el.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2013 Magyar megjelenés éve: 2014 Könyvmolyképző Kiadó történelmi fikció két csillag |
Egy haldokló király. A királyné veszélyben…
Elvált, lefejezték, meghalt,
elvált, lefejezték, túlélte…
VIII. Henrik udvara tele
van cselszövéssel, versengéssel, romantikával – és senki sem értheti ezt
jobban, mint a középpontjában élő asszonyok.
Katherine Parrnak, aki
harmincegy éves korára másodszor is megözvegyül, vissza kell térnie az udvarba,
de az idősödő királyra és az őt körülvevő emberekre gyanakodva, ezt nem
szívesen teszi meg. Emellett, amikor szenvedélyes viszonyba keveredik a rámenős
és csábító Thomas Seymourral, azt hiszi, hogy végre szerelemből mehet majd
férjhez. Ám jelenléte az udvarban felkeltette még valaki érdeklődését…
Őszinteségétől és
intelligenciájától elbűvölten Tudor Henriknek is megvan a maga terve
Katherine-nel kapcsolatban, és senki sincs abban a helyzetben, hogy
visszautasíthatná a király házassági ajánlatát. Így hát míg varázslatos
szeretőjét eltávolítják a kontinensre, Katherine kénytelen elfogadni a
betegeskedő, egoista uralkodó kezét, s ő lesz Henrik hatodik felesége.
Az őt megelőző királynék
sorsának tudatában Katherine-nek minden ösztönét és intelligenciáját segítségül
kell hívnia, hogy elnavigáljon az udvar ármánykodásai közepette. Miközben a
katolikusok újra hatalomra kerülnek, a reformátorokat eretnekségért égetik meg,
a haldokló királyt körülvevő emberek pedig tülekednek a hatalomért az új
rezsimben, a túlélése valószínűtlennek látszik – ám ő még ekkor sem mond le a
szerelemről…
Vegyes érzéseim vannak a
könyvvel kapcsolatban. Egyrészt érdekes volt bepillantást nyerni VIII. Henrik
udvarába a király életének utolsó szakaszán, hiszen minimális tudással
rendelkezek erről a korról. Másrészt viszont az elbeszélés módja miatt elég
száraz, ami derékba törte az egész élményt. A szereplők sem kerültek közel
hozzám, így az olvasás inkább tűnt egy küzdelemnek, mint jó élménynek.