Iszapos birodalom | S. A. Chakraborty

Amennyire szerettem a Bronzvárost, sajnos a Dévábád-trilóga végéhez közeledve egyre kevésbé éreztem a lelkesedést. Egyrészt S. A. Chakraborty a végtelenségig nyújtotta az eseményeket az Aranybirodalomban, másrészt pedig a részekkel egyre csak csökkent a kötetkben található politikai intrika aránya. Utóbbi szerepe kulcsfontosságú, ugyanis a Közel-Kelet iránti rajongás hiányában engem ez hozott lázba a történettel kapcsolatban.

 

Eredeti megjelenés éve: 2020
Magyar megjelenés éve: 2020
Agave Könyvek Kiadó
történelmi fantasy
három csillag

Dévábád elbukott.

A város varázserejébe kerülő kegyetlen ostrom után Banu Manézse, a Náhidok vezére és újjáélesztett parancsnoka, Dára kénytelenek helyrehozni a bomladozó szövetségüket, valamint kibékíteni egy szétszakadt, hadakozó népet. Ám a vérontás és szeretett Nahrijának elvesztése előhozza Dára múltjának legsötétebb démonjait. Az eltiprásukhoz szembe kell néznie a szörnyű tényekkel, és rábíznia magát azokra, akiket egykor az ellenségének tartott.

Nahri és Ali szintén nehéz döntésekkel szembesülnek Kairó biztonságában, miután az utolsó pillanatban elmenekültek a vérszomjas családjuktól és Dévábád gyilkos intrikáitól. Noha Nahri békére lel az emberi otthona régi szokásai és megszokott kényelme révén, mégis kísérti, hogy a hátrahagyott szerettei és az őt megváltóként tisztelő népe ki van téve egy új zsarnok elnyomásának. Alit ugyancsak nem hagyja nyugodni a múlt, így eltökéli, hogy visszatér megmenteni a városát és a megmaradt családját. Miközben az anyja királyságában szövetségeseket keres, felfedezi, hogy sokkal mélyebben gyökerezik a máridokhoz fűződő kapcsolata, ami nemcsak a Nahrival való viszonyát, de a hitét is alapjaiban ingatja meg.

A béke terjedésével sorra tűnnek fel a rejtélyes ősi szereplők, Nahri, Ali és Dára pedig rájönnek, hogy a világuk helyreállításához talán muszáj összecsapniuk a néhai szeretteikkel… és kiállniuk azok mellett, akiket egykor eltiportak.

 

Nem elég, hogy vastag, de hosszasan rákészülős könyv. A felénél már el kezdett zavarni, hogy még mindig ül a regény – pedig alapvetően nem lenne rossz –, és sajnos utána sem változott ez még nagyon sokáig. Legnagyobb bánatomra a ténylegesen izgalmas és akciódús rész elég minimális arányban van jelen, és az is csak a végén. Emellett pedig az írónő a nagy jelenetek után minden szálat elvarr, ami a sorozat rajongóit elégedettséggel tölthette el, nekem viszont már ilyen mértékben feleslegesnek tűnt.

 

Sakkjátszmák királysága | S. A. Chakraborty

Ha már végre rászántam magam az annyit halogatott Bronzvárosnak, nem álltam meg, hanem a lendületet kihasználva folytattam S. A. Chakraborty Dévábád-trilógiájának olvasását. A Rézkirályság egy hasonlóan masszív kötet, amelyen ugyan érződik az átvezető rész szindróma, de mindeme lassúság mellett is nagyon jól esett ismét időt tölteni a szereplőinkkel.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2019
Agave Könyvek Kiadó
történelmi fantasy
négy csillag

Nahri élete mindörökre megváltozott abban a pillanatban, amikor az egyik svindlije közben véletlenül megidézte Dárát, a félelmetes, rejtélyes dzsinnt. A lány kairói otthonából elragadva bekerült Dévábád fényűző királyi udvarába, ahol sebesen ráébredt, hogy a szélhámosi tehetsége nélkül nem sokáig marad életben.

A csatát követően, mely során Dára odaveszett Ali herceg kezétől, Dévábád bezárkózott. Nahri kénytelen új utat törni magának, méghozzá a szívét elrabló testőr védelme és a barátjának tekintett herceg bölcsessége nélkül. Ám miközben elfogadja az örökségét és a vele járó hatalmat, tudja, hogy igazából aranyketrecbe zárták: a király az egykor az ő családjának kijáró trónusról tartja szemmel, és egyetlen ballépés a törzse végét jelentheti.

Mindeközben Alit száműzték, amiért szembe mert szállni az apjával. Orgyilkosoktól üldöztetve hányódik ősei földjének könyörtelen rézszín homokján, és kénytelen azokra a félelmetes képességekre támaszkodni, amikkel a máridok – a kiszámíthatatlan vízszellemek – ajándékozták meg. De mindez azzal fenyeget, hogy feltárja a családja egy rég eltemetett titkát.

Az új évszázad közeledtével a dzsinnek ünneplésre gyűlnek Dévábád égig érő bronzfalai közt, ezalatt egy láthatatlan fenyegetés fortyog a sivár északon. Ez az erő egyenesen a város kapujára zúdítaná tűzviharát… és egy olyan harcos segítségét keresi, aki a világok között ragadt, és meghasonlott az elkerülhetetlen erőszakos kötelessége és a talán kiérdemelhetetlen béke között.

 

Leginkább egy megfontolt sakkjátszmához hasonlított a kötet, mert a hosszú altatási szakasz után a végén ott találod magad, hogy nem is tudod hova nézz. Az írónő nagyon ért a meglepetések adagolásához, amely a kötet végén található fordulatban csúcsosodott ki. Mert elhiteti veled, hogy látod, mi jön, de aztán csavar rajta egyet úgy, hogy a füled is kettéáll. De mindezt igazából élvezed.

 

Dzsinnek városa | S. A. Chakraborty

Te is halogattál már azért sorozatkezdést, mert tudtad, hogy jó lesz, de előbb még a többieket szeretted volna befejezni, hogy ne legyen egyszerre annyi elköteleződésed? Nálam S. A. Chakraborty Dévábád-trilógiája került bele ebbe a skatulyába, pedig sok embertől – na jó Anditól leginkább – azt hallottam, hogy élvezném. Meg is vettem az első részt, ami három évig csak porosodott a polcon, mígnem Andi – igen, mivel ő számít a sorozat magyar nagykövetének, meg sem lepődök rajta, hogy ő hozta meg a kedvemet hozzá – egy közös (újra)olvasást szervezett a könyvekből, és ugyan én jóval a nagy flow mögött kullogva haladtam a Bronzvárossal, viszont így önmaga miatt tudtam szeretni a kötetet.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
Agave Könyvek Kiadó
történelmi fantasy
öt csillag

Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. Ám mindenkinél jobban tudja, hogy amivel a kenyerét keresi – tenyérjóslás, zár-szertartások, gyógyítás –, az egytől egyig szemfényvesztés, bűvészmutatvány, tanulható képesség. Eszköz arra a csodás célra, hogy kizsebelhesse az oszmán nemeseket.

De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi.

Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak.

Az elsőkönyves S. A. Chakraborty különleges utazásra invitálja az olvasót a Bronzvárosban. Az elmúlt évek egyik legnépszerűbb fantasy debütálása elképesztő kaland egy olyan világban, amit egyhamar nem felejtünk el.

 

Nem is tudtam, hogy ennyire hiányzott már nekem egy jó kis politikai intrikával dúsított fantasy. A hosszú és belesüppedős fejezetek teret engedtek az események kibontakozásának, de pont emiatt nem haladtam vele olyan gyorsan. Emellett pedig egy nagyobb szünetet is kényszerültem tartani, ami ugyan csorbított az élményen, a szereplők és a cselekmény viszont végig lázban tartott.

 

Keleti kínlódás | Cselenyák Imre/Jean-Pierre Montcassen

Két könyv után elég határozottan ki tudom jelenteni, hogy soha többet nem fogok Cselenyák Imrétől/Jean-Pierre Montcassentől olvasni. Míg A sivatag hercegnőjénél még nem voltam ennyire határozott, hiszen lehetségesnek tartottam, hogy a keleti téma egyszerűen csak nem fekszik nekem, addig a Melikinél már pontosan körvonalazódott, hogy márpedig az íróval vannak problémáim. Egyrészt nem tartom egészségesnek az általa felvázolt kapcsolatokat, másrészt pedig a döntéseivel sem vagyok megelégedve. Természetesen el tudom fogadni azt is, ha valakinek tetszenek ezek a regények, de nálam kiverték a biztosítékot.

 

Eredeti megjelenés éve: 2009
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus
két csillag

A sivatag hercegnője

 

Bagdad, hastáncosok, fűszeres illatok, földet-eget megmozgató szerelmek világa!

A kislány Zubeida élete csupa kaland, amíg a bagdadi bazársoron lakik. De a gondtalan napok véget érnek, amikor az apja tartozása miatt eladják őt a mara házba, ahol hastáncosokat nevelnek.

Nem elég szépnek lenni, a tehetség is kell, hogy átvészelje a nehézségeket. Egy nap szemet vet rá a síita főimám, de Zubeida retteg a férfitől.

A sors közbeszól, és Bagdadban árvíz támad.

Zubeida éppen csak megmenekül, és egy titokzatos, jóképű férfival kell átvészelnie napokat egy szigeten.

Vajon az-Zahir mit érez iránta?

Tudja szeretni szívből, szenvedélyesen, vagy csak tárgyként kezeli?

Miért hagyja őt faképnél? Találkoznak még valaha?

És mit tehet Zubeida, amikor újra felbukkan a gyűlöletes imám, és magának követeli őt?

Zubeida a szerelem szabadságáért küzd egy olyan világban, ahol a nőknek kevés joguk van választani és ellentmondani.

Lebilincselő hitelességgel és gazdag szókinccsel megalkotott, letehetetlen történet. Titkos vágy, tilalmak és szenvedély. Repülj vissza és merülj el az Ezeregyéjszaka meséinek magával ragadó világában!

 

Hangulatos kezdése miatt kezdtem ezzel a regénnyel, amelyről sütött Az Ezeregy éjszaka meséi hatás. Egy szerető családot látunk, akik egy bagdadi boltot üzemeltetnek. Az édesapa jókedélyű, ám a poénos fogadásai barátjának rosszindulatú felesége miatt komollyá válnak, és kénytelen eladni a lányát. Zubeida így kerül be a hastáncosok közé, akiket nagy tisztelet övez, és csak jóval később derül ki számára, hogy ezáltal sokkal jobb sora lett.

 

Atyai elvárások | Khaled Hosseini

Ha Afganisztán, akkor háború, legalábbis nekem ez jut elsőre az eszembe, mivel gyerekkorom óta csak ezzel kapcsolatban kerülnek be a híradásba. A Persepolis után viszont el kezdett furdalni a kíváncsiság, hogy további közel-keleti országokat ismerjek meg első kézből, hiszen az ott élő emberek másképp élik meg a helyzeteket, mint azt mi kívülről látjuk. Ugyan az Khaled Hosseini Egyezer tündöklő nap című regénye már régebb óta a polcomon van, mégis a Papírsárkányoknak álltam neki korábban, ami az író méltán híres első könyve. Egy fiú sorsán keresztül ismerhettem meg a kultúrát és az életmódot, minden boldog és szomorú pillanattal együtt.

Eredeti megjelenés éve: 2003
Magyar megjelenés éve: 2005
Libri Kiadó
lélektani, családregény
négy csillag

Felejthetetlen és megható történet egy nem mindennapi barátságról, amely egy tehetős család gyermeke és a szolgálójuk fia közt szövődik a pusztulásra ítélt Afganisztán végnapjaiban. A közös élmények és kedves időtöltésük, a sárkányfutás már-már elszakíthatatlanul fűzi őket egymáshoz. Azonban egy szörnyű esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amir cserben-hagyja a barátját, Haszant, és ezzel véget ér számukra a gondtalan gyermekkor. Amir a hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, de nem tud szabadulni a bűntudattól. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. Az ország romjain végre jóváteheti mindazt, amit elrontott, és megszabadulhat lelkiismerete terhétől.

 

Nehezen veszem rá magam ezen bejegyzés megírására, mert annyi mindent szeretnék mesélni a könyvről, de nagyon nehezen tudom szavakba önteni. Ez egy jó regény, témája miatt viszont nehezebben olvasható. Tökéletesen megfelel az idegen kultúra megismerése célnak, de emellett férfiak sorsával foglalkozik, akik életük során barátok, gyerekek, férjek és apák.

 

Történetünk…

a békés Afganisztánban indul, ahol Amir és édesapja olyannyira tehetősek, hogy szolgákat is tartanak. Az egyikkel és annak fiával nagyon jó barátságot ápolnak, a kisfiúk szinte testvérként nőttek fel egymás mellett. Az egyik évente megrendezett sárkányeregető verseny éket ver közéjük, így nagyon hamar külön válnak útjaik. Emellett a háború is beköszön az országba, ahonnan Amir édesapjával menekülni kényszerül. Az USA-ban kötnek ki, ahol új életet kezdenek. Évek múltán apja régi barátja levelet ír Amirnak, és visszahívja a tálibok által uralt Afganisztánba, ahol számos titokra fény derül.

 

Érdekes volt bepillantást nyerni Afganisztánba, ebbe a tőlünk oly messze lévő, titokzatos országba, amely akkoriban egy Iránhoz képest elmaradott volt. Nem is sejtettem, hogy ekkora ellentét van az ott élő többség, a pastuk és az ország egyik legnagyobb kisebbsége, a hazarák közt. Nem csak abban különböznek, hogy a muzulmán vallás más ágát követik – a pastuk a szunnitát, a hazarák a siítát –, hanem kinézetben is eltérnek egymástól. A hazarák szerepe alárendelt, Haszan és édesapja nem véletlenül szolgálók. Az iszlám egy országra kényszerített vallás, nem véletlen, hogy Amir édesapja ferde szemmel néz a hit oktatóira. Szerinte csak egy bűn létezik: a lopás.

Az ismeretlen és a kitalált történelem – Olvassunk graphic novelt #15

Evezzünk tovább a történelem vizein, hiszen az ilyen témájú könyvektől sokat tanulhatunk, függetlenül attól, hogy valós vagy épp kitalált eseményeket dolgoznak fel. A mostani csokorból kettő képregényre teljes mértékben véletlenül találtam rá barangolásaim során, és egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. A harmadik viszont erőteljesen a perifériámon volt, és a balatoni nyaralás alatt szántam rá magam, hogy eme alapművel megismerkedjek.

A legkisebb is számít | Sabaa Tahir

Ismert tény, hogy a nyertesek írják a történelmet: tudod, azok a hatalmasok, akik a gyengébbet leigázva foglalják el a területeket és hajtanak igába minden lehetséges élő és lélegző lényt. Nem ismernek kegyelmet, de ők is hagynak porszemeket maguk után, akik kupacba gyűlve olyan dugulást okoznak a rendszerben, hogy alig győzik azt tisztítani. Sabaa Tahir Szunnyadó parázs című regénye két ilyen aprócska porszemről mesél, akik céltalan kavargásuk alkalmával botlanak egymásba. Kalandos, izgalommal teli és borzongató történet, mely a könyvet letéve is elgondolkodtat.

Magyar megjelenés éve: 2016
Cartaphilius Könykiadó
dark fantasy
négy csillag

Laia ​rabszolgalány az írástudók népéből. Elias katonanövendék a harcosok közül. Egyikük sem szabad: mindketten a birodalom könyörtelen rendjének rabjai. 

A harcosok birodalmában az ellenszegülést halállal büntetik. Akik nem kínálják fel életüket és vérüket a császárnak, azok azt kockáztatják, hogy szeretteiket kivégzik, a birodalom elpusztít mindent és mindenkit, ami és aki kedves számukra.
Ebben a kíméletlen világban él Laia, akit a bátyjával együtt nagyszüleik nevelnek. A kis család szegényesen tengődik napról napra. Igyekeznek kerülni a birodalom figyelmét, hiszen sokszor tanúi lehettek annak, mi történik az olyanokkal, akik szembeszegülnek a hatalommal.

Ám amikor Laia bátyját lázadás vádjával lefogják, a lány nehéz döntésre kényszerül. Az Ellenállás titkos csoportjának tagjai segítséget ígérnek neki testvére kiszabadításához, de cserébe azt kérik, hogy legyen a kémjük a harcosokat kiképző Sötétszirt katonai akadémián, ahová a kegyetlen parancsnoknő szolgájaként kerül be.

Munkája során Laia megismerkedik Eliasszal, aki évfolyamelső az akadémián, az avatás küszöbén áll. Mégis szökésre készül, pedig pontosan tudja, hogy ezért kínzás és halál jár. Ám Elias már nem hisz abban, hogy a harcosok kegyetlensége a birodalom érdekén kívül egyéb ügyet is szolgálna, és meg akar szabadulni a zsarnokságtól, melynek fenntartására kiképezték.

Laiával hamar ráébrednek, hogy a sorsuk szálai összefonódtak, és hogy a döntéseik akár a birodalom jövőjét is megváltoztathatják. Vajon összeütközik és harcban szétrobban, vagy éppen eggyé olvad a két fiatal világa?

Már nem is igazán emlékszem, hogy hol láttam ezt a regényt először. Valószínűleg a külföldi Booktube-on, melyet már egy ideje kisebb lelkesedéssel követek. Ott került elő a Szunnyadó parázs is, melyet itthon természetesen a legkisebb felhajtás nélkül adtak ki. Kérdem én, hogy miért jó szűkre szabni a marketingbüdzsét? Mert anélkül igen nehéz ismertté tenni a könyvet, és akkor még ilyenkor csodálkoznak, hogy nem veszik… Na jó, most hagytam abba a közgazdász túlpörgést és inkább a könyvre koncentrálok.

Közel keleti kalamajka - Szuszogók és pöfögők #2 | Scott Westerfeld

A Leviatán jött, látott és győzött. Bárcsak a háború is könnyen véget érne. Mivel együtt rendelem meg az első két részt, így nem volt kérdés, hogy egy kis kitérő után folytatom a sorozatot. A Behemót egy kicsit visszavesz a tempóból, ami nem akkora csoda, hisz küldetése célállomására érkezett. Emellett viszont bővíti a világát, új politikai hatalmat és várost mutat be. Westerfeld megtorpant, de nem hanyatlott.

Magyar megjelenés éve: 2013

Ad Astra Kiadó

steampunk, történelmi fikció, kaland, gyerek

négy csillag

Egy ellopott hadihajó. Egy titkos küldetés. Egy világraszóló kaland.

A behemót a brit tengerészet legádázabb teremtménye, mely egy falással egész hadihajókat tüntet el. A darwinisták fel akarják használni a barkácsok ellen, még ha ezért azt az árat is kell fizetniük, hogy az Oszmán Birodalom is belép a háborúba.

Deryn, a brit légierő fiúruhában szolgáló kadétja és Sándor, az álruhás osztrák–magyar trónörökös a Leviatán fedélzetén utaznak Isztambul felé. A léghajó küldetését azonban katasztrófa fenyegeti, és a két fiatal hamarosan idegen földön találja magát – magányosan, üldözőkkel a nyomukban. Sándornak és Derynnek minden ügyességükre, ravaszságukra és szövetségesükre szükségük lesz, hogy megbirkózzanak a veszedelmekkel.

Figyelmeztetés!
Ez a bejegyzés erősen tartalmas fordulatokat az első részből. Ha még nem olvastad a Leviatánt, de szeretnéd, akkor csak utána térj vissza. Viszont, ha pusztán a kíváncsiság vezérel, akkor maradhatsz. Megengedem.

Keleti kényelem, nyugati izgalom | Renée Ahdieh

Szeretem a tündérmeséket és annak feldolgozásait, de kezdek rájönni, hogy ott is megvannak a kedvenceim. Bár már kazettán is megvolt, mégis ritka alkalom volt az, mikor leemeltem a polcról a Szépség és a szörnyeteget. Ezért is esett le olyan hamar Renée Ahdieh Harag & Hajnal című történeténél, hogy ilyen stílusú történetről lesz szó. A helyszín különlegességéből kiindulva reménykedtem további változtatásokban. Nem tehetek róla, hogy nem rajongok ezért a történetfajtáért.

Magyar megjelenés éve: 2016
Ventus Libro Kiadó
romantikus, mesefeldolgozás
három csillag

A ​véres kezű, ifjú uralkodó birodalmában minden hajnal szívszaggató bánattal köszönt egy újabb szerencsétlen családra. Kálid, Koraszán tizennyolc éves kalifája egy rémséges szörnyeteg. Minden éjszaka új feleséget vesz magához, amint azonban felvirrad a reggel, nyakára kötött selyemzsinórral kioltják a fiatal lány életét. Amikor a tizenhat esztendős Sahrazád legkedvesebb barátja is Kálid áldozatául esik, a lány kegyetlen bosszút esküszik, és önként vállalja a következő menyasszony sanyarú sorsát. Sahrazád feltett szándéka, hogy életben marad, sőt egyszer és mindenkorra véget vet a kalifa rémuralmának.

Éjszakáról éjszakára sikerül bűvöletbe ejtenie Kálidot varázslatos történeteivel, s közben kiderül, hogy a férfi egészen más, mint amilyennek képzelte. A rettegett szörnyeteg valójában egy megkínzott szívű ifjú. Sahrazád beleszeret. Ráébred, hogy a látszat bizony gyakran csal a pompás márványpalotában. Elhatározza, hogy felderíti a sötét árnyak között rejlő titkokat, miközben mindvégig készen áll, érzelmei ellenére is, hogy kitöltse a bosszúját Kálidon a megannyi ellopott életért. Vajon győzedelmeskedhet szerelmük a mesékből és titkokból szőtt világban?