Gésafikció | Arthur Golden

Az első könyvbéli élményem Japánról Alessandro Baricco Selyem című regénye, amely gimnazistaként nagy hatást gyakorolt rám. Ezen kívül azonban vajmi kevés kötődési pontom van az országhoz, ugyanis engem szinte teljes mértékben elkerültek az animék és a mangák, ennek következtében a felnőtteknek szóló irodalomban sem kerestem ezeket a köteteket. Az Egy gésa emlékiratai sokkal inkább a kollektív tudatban elfoglalt helye miatt érdekelt, és még a filmet sem volt szerencsém előzetesen látni. Végül egy kedves barátosnémtól kapott kölcsönpéldány adta meg a szükséges löketet, aki maga is nagyon szereti a könyvet.

Eredeti megjelenés éve: 1997
Magyar megjelenés éve: 1997
Trivium Kiadó
történelmi fikció
két csillag

Elbűvölő, lélegzetelállító történet egy titokzatos világról, amely egy letűnt kultúra rejtelmeibe, egy japán gésa életébe enged bepillantani. A történet egy szegény halászfaluból elkerülő 9 éves, kék szemű kislányról szól, akit eladnak egy gésa házba. A hű önéletrajzi leírásból tanúi lehetünk élete átalakulásának, miközben beletanul a gésák szigorú művészetébe, ahol a szerelem csak illúzió, ahol a szüzesség a legmagasabb áron kel el, ahol a nő feladata, hogy szolgáljon és tudásával elbűvölje a befolyásos férfiakat. Átélhetjük a háború okozta változást, amely egy új életforma kialakítására kényszeríti a gésákat, nem hoz szabadságot, csak kétségbeesést és vívódást.

 

Rengeteg bajom volt ezzel a regénnyel, amit a lassú olvasás mentett meg a félbehagyástól. A fáradtság egybeesett az idegességi küszöbömmel, így mindig tudtam rá aludni, és újult lendülettel belevetni magamat. Kellett is hozzá, mert a címben megjelenő emlékirat hosszadalmas és száraz leírásokban jelenik meg. A párbeszédek alkalmával ugyan jobban haladtam, ott viszont a szereplők viselkedésétől másztam a falnak. Kíváncsiságomban még olvasás közben a film előzetését is, hiszen leginkább az tette széleskörben ismertté, és az sokkal drámaibb hatású volt, mint a könyv valaha.

 

Vágyak a Vágy-lakban | Celia Rees

Celia Rees ugyan a történelmi ifjúsági regényeiről híres, mint a Kalózok! vagy a Bűbájos Mary, ám én mégis a Vágyak évadját olvastam el először tőle. Bár már moly.hu-n is érzékeltem, hogy nem ez a legkedveltebb regénye, ebben azonban biztos közrejátszanak a korábban említett regényei által keltett magas elvárások is. Örülök, hogy nekem ezek nélkül sikerült belemennem, és bár én is látom a hibáit, jó volt egyet nosztalgiázni a 2000-es évek irodalmával.

 

Eredeti megjelenés éve: 2005
Magyar megjelenés éve: 2005
Orlando Stúdió
ifjúsági, történelmi fikció
három csillag

1976 forró nyarán a 15 éves Richard élete gyökeres fordulatot vesz, mikor Jay Dalton, a híres művész ódon villájában találkozik a festő lányával és egyben múzsájával az érzéki Clióval. A visszahúzódó kamaszfiú a gátlásait könnyedén levetkőző, szenvedélyes lány oldalán éli át az első szerelmet és esik át az első csalódáson. Titkokkal teli, modern hangvételű, izgalmas szerelmi történet a nagysikerű Bűbájos Mary írónőjétől.

 

Kezdjük a címmel, amivel csak félig vagyok megelégedve. A „wishing” vágyra fordítása sokkal jobban tükrözi a beltartalmat, mintha szó szerint vették volna. De az „évadja”… Nem tudom, hogy ez honnan jött. Értem én, hogy utal az események limitációjára, de magában a regényben egy szép szójátékkal oldották meg, amit simán át lehetett volna ide is venni. Vágy-lak. Hát nem mennyivel jobb?

 

Történetünk…

Richard egy nyári kalandját meséli el, amely a szokásos keretfeltételekből indul ki, de sokkal különlegesebbé válik. Családjával egy lakókocsiparkban nyaralnak, amelynek szomszédságában egy elhagyatott ház áll, ahol rendszeresen játszanak a tulaj fiával. Idén azonban minden más, ugyanis Dylan megkomolyodott, a házba pedig visszatértek művészlelkű lakói, akik örömmel látják Richardot. A festő lánya, Clio közelebbi kapcsolatba is kerül vele, de a vágy-laki élet sokkal bonyolultabb, mint az elő ránézésre tűnik.

 

(Kép)regényes női sorsok – Olvassunk graphic novelt #37

NetGalleys aktivitásom alatt egy csokorra való nőkkel foglalkozó képregényre bukkantam, amely sorsokat összetettségük miatt inkább regényekben kapnak helyet. Ezen történeteknek viszont jól állt a rövidebb formátum, hiszen a vizualitással kiegészülve kellő mélységet érnek el. Találkozunk itt többek között generációs traumával, szorongással vagy épp gyászfeldolgozással. A szerzők sokszínűsége (argentin, spanyol, indonéz) pedig izgalmas lencsét ad az olvasó szemüvegére.

 

Hebridák sellőinek legendája | Elisabeth Gifford

Elisabeth Gifford A tenger háza című regényével először a Könyvutca blogon találkoztam, ahol Zsófi olyan sikeresen promotálta a könyvet, hogy az alacsony molyos százalékra is fittyet hányva szereztem be. Az idő múlásával ezt a döntésemet már inkább megkérdőjeleztem, viszont utólag egyáltalán nem bántam meg, hogy elolvastam. Ugyan vannak hibái, de rengeteget tanultam a Hebridák számomra ismeretlen térségről és a selkie legendákról.

 

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2015
Genera Press Könyvkiadó
történelmi fikció
három csillag

Egy mítosz, amely évszázadokon át él tovább, egy ősi titok, amely megoldásra vár, és egy magával ragadó utazás a skót szigetvilágba, amely kapcsot teremt múlt és jelen, ember és ember között.

Tigh na Mara, a tenger háza hosszú évtizedek óta sötét titkokat rejt. A fiatal Ruth és férje, Michael az egykori parókia falai között szeretne új életet kezdeni. A felújítások közepette azonban nem mindennapi maradványokra bukkannak, amelyek mintha mitikus lények létezését igazolnák. A megrendítő felfedezés miatt a maga démonaival és megrázó örökségével küzdő Ruth úgy érzi, nyomába kell erednie a rejtélynek, hogy megnyugvásra leljen. Kétségbeesett nyomozásba kezd, amelynek során megismeri az egykori tiszteletes, Alexander Ferguson életét és munkásságát, aki maga is megannyi titok tudója. Az asszonynak miközben rétegről rétegre hámozza le a talányt borító héjakat, nemcsak a sziget múltjának, hanem saját életének mozaikdarabkáit is a helyükre kell illesztenie.

Elisabeth Gifford olyan, akár egy jó mesemondó: meglep, meghökkent, elgondolkodtat, múlt és jelen édes-bús hullámain ringat, valódi gyógyírt nyújtva minden megtört szívnek.

 

Leginkább a helyszín és a hangulat fogott meg. A Hebridákkal egy zárt és rejtélyes világba csöppenhettem bele, amely már akkor is nagyon hasonlított a Rekviem egy gyilkos asszonyért kopár Izlandjára, mikor még nem tudtam elhelyezni az eseményeket. Emiatt pedig sokat tanulhattam erről a térségről, ahol az emberek a kelta nyelvek családjába tartozó gael-t beszélik. A történelmükhöz hozzátartozik az is, hogy a földesuraik előszeretettel költöztették el őket a lakhelyükről legtöbbször Kanadába, de az oda vezető utat nem mindenki élte túl. Csak úgy szívtam be magamba az információkat, és örülök, hogy ennyivel is gazdagabb lettem.

 

A csodagyerek | Gáspár András Gáspár

Egy véletlennek köszönhetően találkoztam Gáspár András Gáspár Héjnélküli című regényével, amely a különleges hangulata mellett a mondanivalójával győzött meg arról, hogy több figyelmet szenteljek eme méltatlanul radar alatt lévő szerzőnek. A legújabb regényének megjelenéséről is csak a 2023-as Könyvfesztivál kiadói standjáról értesültem, és a dedikálásnak köszönhetően magával az íróval is sikerült találkoznom, ami még inkább csak megerősítette bennem a munkásságáról alkotott pozitív képet. A Tisztában tematikája miatt a felnőtt korosztályt szólítja meg, valamint az időben is sokat utazunk vissza, mégis ugyanúgy élveztem, mint a korábban olvasott könyvét.

 

Eredeti megjelenés éve: 2023
Trend Kiadó
történelmi fikció, thriller
négy csillag

A Frank Birodalom területén játszódó olvasmányos, sodró lendületű történelmi thriller főhőse, aki később plátói szerelmétől a Tiszta nevet kapja, nem kívánt gyermekként érkezik a világra. A fiúra hányattatott sors vár - már életben maradásáért is olyan súlyos árat kell fizetnie, amelynél súlyosabbat a legtöbb férfi el sem képzelhet. S amikor öntudatra ébredését követően megpróbálja kideríteni, kik lehettek a szülei, ördögi események, rituálisnak tűnő gyilkosságok forgatják fel szülőfaluja, Feu-Chapelle mindennapjait...

A Tiszta az ifjúsági regényeivel ismertté vált szerző első felnőtteknek szóló műve.

 

Sokat gondolkodtam a kötet borítójának jelentésén, amelynek végleges változatához – mint kiderült – nekem is közöm volt. A kereszt elég egyértelműen kiemelkedik, amely egyrészt utal a kötet vallásos helyszíneire, másrészt viszont az áldozatot is szimbolizálja. A regényt befejezve ért azonban a megvilágosodás, hogy valójában a keretes szerkezet jelenetének elemei dominálnak, viszont az első rész első fejezete annyira sejtelmes volt, hogy akkor még ez nem esett le.

 

Francia belháború, horrorutazás és a szekta fogsága – Olvassunk graphic novelt #36

Az első próbálkozásaim után eléggé rákaptam a NetGalley-s képregények ízére, mert a hosszabb kötetek megengedik ezeket a kis kalandozásokat. Emellett pedig nagyon nehezen állok ellen egy megkapó borítójú könyvnek, főleg ha rövid. Viszont ekkora merítésnél elkerülhetetlen egy-egy kevésbé tetsző választás.

Túlélés VIII. Henrik udvarában | Liz Fremantle

Nagyon szeretem a történelmi fikciós regényeket, ám legtöbbször 19. századi történetekre nyúlok rá, és azon belül is a Nagy-Britanniában játszódókra. Mivel a helyszín számomra elég komfortossá vált, így úgy gondoltam, hogy szeretnék megismerkedni egy másik korszakkal. Ebből az apropóból nyúltam rá Liz Fremantle Queen's Gambit – Vezércsel című regényére, amely a Tudor korba kalauzolt el.

 

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2014
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi fikció
két csillag

Egy haldokló király. A királyné veszélyben…

Elvált, lefejezték, meghalt, elvált, lefejezték, túlélte…

VIII. Henrik udvara tele van cselszövéssel, versengéssel, romantikával – és senki sem értheti ezt jobban, mint a középpontjában élő asszonyok.

Katherine Parrnak, aki harmincegy éves korára másodszor is megözvegyül, vissza kell térnie az udvarba, de az idősödő királyra és az őt körülvevő emberekre gyanakodva, ezt nem szívesen teszi meg. Emellett, amikor szenvedélyes viszonyba keveredik a rámenős és csábító Thomas Seymourral, azt hiszi, hogy végre szerelemből mehet majd férjhez. Ám jelenléte az udvarban felkeltette még valaki érdeklődését…

Őszinteségétől és intelligenciájától elbűvölten Tudor Henriknek is megvan a maga terve Katherine-nel kapcsolatban, és senki sincs abban a helyzetben, hogy visszautasíthatná a király házassági ajánlatát. Így hát míg varázslatos szeretőjét eltávolítják a kontinensre, Katherine kénytelen elfogadni a betegeskedő, egoista uralkodó kezét, s ő lesz Henrik hatodik felesége.

Az őt megelőző királynék sorsának tudatában Katherine-nek minden ösztönét és intelligenciáját segítségül kell hívnia, hogy elnavigáljon az udvar ármánykodásai közepette. Miközben a katolikusok újra hatalomra kerülnek, a reformátorokat eretnekségért égetik meg, a haldokló királyt körülvevő emberek pedig tülekednek a hatalomért az új rezsimben, a túlélése valószínűtlennek látszik – ám ő még ekkor sem mond le a szerelemről…

 

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt érdekes volt bepillantást nyerni VIII. Henrik udvarába a király életének utolsó szakaszán, hiszen minimális tudással rendelkezek erről a korról. Másrészt viszont az elbeszélés módja miatt elég száraz, ami derékba törte az egész élményt. A szereplők sem kerültek közel hozzám, így az olvasás inkább tűnt egy küzdelemnek, mint jó élménynek.

 

A kereskedelem székesegyháza | Émile Zola

Emlékszem, hogy angoltanulmányaim hajnalán találkoztam először a The Paradise című BBC sorozattal, amelyről csak később derült ki számomra, hogy Émile Zola a Hölgyek öröme című regényének adaptációja. Az általam látott egy rész alapján nagyon tetszett a hangulata, és a fejembe vettem, hogy nekem ezt mindenképp olvasnom kell, mielőtt belevetném magam ténylegesen a maratonozásba. Rengeteg idő telt el már azóta is, hogy a könyvet beszereztem – majdnem hét év, mialatt állandóan szem előtt volt, de klasszikus mivoltából adódóan eddig nem éreztem hozzá kellő bátorságot. Viszont most hatalmasat szólt.

 

Eredeti megjelenés éve: 1883
Magyar megjelenés éve: 1922
klasszikus
öt csillag

Zola társadalmi és biológiai vizsgálódásainak színhelye ezúttal egy hatalmas párizsi áruház, az Au Bonheur des Dames. Octave Mouret, a csinos és szemfüles dél-franciaországi kereskedősegéd érdekházassága révén előkelő üzlethez jut. A császárság talmi csillogásában, a párizsi újgazdagok eszeveszett pompaszeretetében azonnal meglátja a nagy lehetőséget: hideg módszerességgel elnyeli a kispénzű, „szolid” konkurrenciát, és a végsőkig kizsákmányolt elárusítónők hadával megteremti a divathölgyek tündérálmát, a káprázatos, csillogó „modern” áruházat. Arisztokrata nők, színésznők, könnyűvérű lányok, a párizsi élet ezer meg ezer fénybogara szédül bele az omló csipkék, a meleg fényű selymek, a lenge tüllök lobogásába…

 

Imádtam ezt a vérbeli közgazdászregényt. Egy ponton elgondolkodtam azon is, hogy akár lehetne belőle egy egyetemi beadandót is gyártani, hiszen részletesen bemutatja az áruház működését. Mindezt élvezhető stílusban teszi, így amennyire lassan haladtam vele, annyira vártam minden egyes alkalmat, mikor kézbe vehettem.

 

Történetünk…

középpontjában a Hölgyek Öröme nevű párizsi áruház áll, amely a maga korában úttörőként szolgált. Hatalmas kínálatával környékbeli kis boltokat fokozatosan elsorvasztja, miközben eddig nem látott méretű keresletet generál, amelynek hátterében egy tehetős özvegyember, Mouret áll. A hely szomszédságába érkezik meg vidékről Denise két öccsével, hogy szerencsét próbáljanak nagybátyja üzletében. Az áruház hatása viszont egyre inkább érződik, és egy ponton ő is átigazol a szemközti fényűzésbe. Valójában azonban minden karakter csak a mesélés eszközeként szolgál, mert az igazi főszereplő maga a kereskedelem székesegyházaként szolgáló Hölgyek Öröme.

 

Egy zseni hajszája a győzelemért | Alessandro Baricco

Baricco egy zseni. Bár ezt már egy ideje tudom, de a Történet című regénye ezt a tényt csak még inkább alátámasztotta. Szabadon garázdálkodott, mégis tudatosan vitte előre a megkezdett ívet. Különböző hangokat keverve alkotta meg a tökéletes egyveleget, melynek a hossza sem vált a kárára.

 

Eredeti kiadás: 2005
Magyar kiadás: 2007
Helikon Kiadó
történelmi fikció
öt csillag

A regény valamikor a 20. század elején játszódik, az automobil és a csodálatos férfiak legendás, múltba vesző hőskorszakában. Főszereplője Ultimo Parri, akit az olvasó kisfiúként ismer meg a történet elején, de már akkor is mindenki tudja róla, hogy különleges: Ultimo olyan ember, akit „aranyfüst borít”, és akinek egyetlen célja: rendet tenni a világban.

Ötéves, amikor megpillantja az első automobilt, és huszonöt, amikor találkozik a szerelemmel. Az ő története ez a megrendítő regény, amelyben az automobil, a sebesség- és versenyszenvedély párosul egy életen átívelő, rejtélyes szerelemmel és a konok tenni akarással, a szavak és formák mögött rejlő jelentések felfejtésével.

Baricco újra rátalált arra az elbeszélői hangra, amely a Selyem című regényében ejtette először rabul a magyar olvasót, de a Történet szélesebb ívű, több hangon megszólaló alkotás. Hősei sokáig az olvasóval maradnak, és segítenek – élni.

 

Egyrészt nagyon vártam már ezt az olvasást, ugyanis magam is lelkesedem az autóversenyzésért. Másrészt viszont szerettem volna még elodázni, mert ezen kívül már csak egy regényét nem olvastam. Ezen kívül mást tényleg nem tudtam előzetesen róla, de hát a legtöbb Baricco műbe így mentem bele. Ez azonban csak nagyon keveseknek adatik meg, ugyanis jelenleg nem kapható, és az új kiadásban sem jelent meg.

 

Az otthon ott van, ahol szeretnek | Sue Monk Kidd

Előbb a film és aztán a könyv? Nagyon sokáig nem volt beszerezhető Sue Monk Kidd A méhek titkos élete című regénye, így aki meg akart ismerkedni a történettel, az ezt az adaptáción keresztül tudta megtenni. Én magam már az újbóli megjelenés környékén olvastam a kötetet, viszont szerettem volna kísérletet tenni a fordított megközelítésre.

 

Eredeti megjelenés éve: 2002
Magyar megjelenés éve: 2004
21. Század Kiadó
történelmi fikció
négy csillag

Akik azt hiszik, hogy a halálnál nincsen borzalmasabb, semmit sem tudnak az életről.

A méhek titkos élete az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb könyvsikere: több mint száz héten át szerepelt a New York Times bestsellerlistáján, több mint hatmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban, díjnyertes mozifilm és musical is készült belőle, és harminchat nyelvre fordították le.

1964, Dél-Karolina. Lily Owens tizennégy éves, édesanyját kiskorában vesztette el. Dajkája Rosaleen, aki nagyon szereti Lilyt. Rosaleen harcos kiállással védelmezi a feketék jogait, ezáltal összetűzésbe kerül a városban élő elvakult rasszistákkal. Lily kezdeményezésére elszöknek Tiburonba, a kisvárosba, amely anyja emlékét őrzi. Lilyt három lánytestvér fogadja be, akik méhészkednek, és beavatják a lányt a fekete Mária-kép történetébe.

 

Észrevettem magamon, hogy olvasás közben legtöbbször a kíváncsiság hajt előre, az események ismeretében azonban itt sokkal inkább az elemzésre és a részletekre tudtam odafigyelni. Mindebben az is segített, hogy a film szinte 1:1-hez adaptáció, és csak a vallásosság mértékében illetve Lily elmélkedéseinek mennyiségében több a könyvalap.

 

Emlékek ereje | Bridget Collins

Ugyan kívülről csodaszépek a 21. Század Kiadó KULT Könyvei, de nekem eddig csak csalódás jutott ki. Nem véletlenül féltem előzetesen Bridget Collins A könyvkötő című regényétől, pedig mindenhonnan csak jót hallottam róla. Maga a témája érdekes volt és a szerző is szépen ír, de sajnos sem a szereplők, sem a minimális történet nem kötött le, emellett pedig nagyon sokat morogtam olvasás közben.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
történelmi fantasy
két csillag

Képzeld el, hogy ki tudod törölni minden bánatodat.

Képzeld el, hogy el tudod felejteni a szenvedéseidet.

Képzeld el, hogy el tudsz rejteni egy titkot.

Örökre.

Emmett Farmer a földeken dolgozik, amikor levél érkezik, hívják, hogy álljon munkába inasként. Egy Könyvkötőnek fog dolgozni – ugyan félelmetes, babonákkal övezett hivatás, amellyel szemben előítéleteket táplálnak az emberek, azonban se Emmett, se a szülei nincsenek abban a helyzetben, hogy visszautasítsák az ajánlatot.

Meg fogja tanulni, hogyan kell elkészíteni azokat a gyönyörű köteteket, és mindegyikben foglyul fog ejteni valami egyedülállót: egy-egy emléket. Ha valamit feledni akar az ember, a Könyvkötő segíthet. Ha valamit ki akar törölni, abban is segíthet. A múltad biztonságosan megmarad egy könyvben, és neked soha többé nem jut eszedbe a titkod – akármilyen szörnyű volt is.

A könyvkötőmester műhelye alatti kamrában sorakozik rengeteg könyv – és rengeteg emlék –, amelyek rögzítettek, és amelyeket ott tárolnak.

Egy nap Emmett döbbenten fedezi fel, hogy az egyik köteten az ő neve áll.

A Könyvkötő varázslatos, feledhetetlen regény: egy mindent legyőző szerelem története, amely egyedülálló irodalmi kalandot tartogat.

 

A címe ugyan a könyvkötészetre utal, de azt már tudtam róla, hogy sokkal inkább egy romantikus történetet rejt a regény. Számomra viszont egyáltalán nem jött át a szerelmi szál, amit inkább nyüglődésnek éltem meg. Minderről csak és kizárólag a szereplőink tehetnek, akik nem könnyítik meg a másik életét.

 

Keleti kínlódás | Cselenyák Imre/Jean-Pierre Montcassen

Két könyv után elég határozottan ki tudom jelenteni, hogy soha többet nem fogok Cselenyák Imrétől/Jean-Pierre Montcassentől olvasni. Míg A sivatag hercegnőjénél még nem voltam ennyire határozott, hiszen lehetségesnek tartottam, hogy a keleti téma egyszerűen csak nem fekszik nekem, addig a Melikinél már pontosan körvonalazódott, hogy márpedig az íróval vannak problémáim. Egyrészt nem tartom egészségesnek az általa felvázolt kapcsolatokat, másrészt pedig a döntéseivel sem vagyok megelégedve. Természetesen el tudom fogadni azt is, ha valakinek tetszenek ezek a regények, de nálam kiverték a biztosítékot.

 

Eredeti megjelenés éve: 2009
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus
két csillag

A sivatag hercegnője

 

Bagdad, hastáncosok, fűszeres illatok, földet-eget megmozgató szerelmek világa!

A kislány Zubeida élete csupa kaland, amíg a bagdadi bazársoron lakik. De a gondtalan napok véget érnek, amikor az apja tartozása miatt eladják őt a mara házba, ahol hastáncosokat nevelnek.

Nem elég szépnek lenni, a tehetség is kell, hogy átvészelje a nehézségeket. Egy nap szemet vet rá a síita főimám, de Zubeida retteg a férfitől.

A sors közbeszól, és Bagdadban árvíz támad.

Zubeida éppen csak megmenekül, és egy titokzatos, jóképű férfival kell átvészelnie napokat egy szigeten.

Vajon az-Zahir mit érez iránta?

Tudja szeretni szívből, szenvedélyesen, vagy csak tárgyként kezeli?

Miért hagyja őt faképnél? Találkoznak még valaha?

És mit tehet Zubeida, amikor újra felbukkan a gyűlöletes imám, és magának követeli őt?

Zubeida a szerelem szabadságáért küzd egy olyan világban, ahol a nőknek kevés joguk van választani és ellentmondani.

Lebilincselő hitelességgel és gazdag szókinccsel megalkotott, letehetetlen történet. Titkos vágy, tilalmak és szenvedély. Repülj vissza és merülj el az Ezeregyéjszaka meséinek magával ragadó világában!

 

Hangulatos kezdése miatt kezdtem ezzel a regénnyel, amelyről sütött Az Ezeregy éjszaka meséi hatás. Egy szerető családot látunk, akik egy bagdadi boltot üzemeltetnek. Az édesapa jókedélyű, ám a poénos fogadásai barátjának rosszindulatú felesége miatt komollyá válnak, és kénytelen eladni a lányát. Zubeida így kerül be a hastáncosok közé, akiket nagy tisztelet övez, és csak jóval később derül ki számára, hogy ezáltal sokkal jobb sora lett.

 

Hivatástudattal egy elnyomó rendszerben | Bagó Tünde

Az előolvasást a kiváltságosok privilégiumának tartottam, éppen ezért lepődtem meg nagyon, mikor a 21. Század Kiadó megkeresett Bagó Tünde debütáló regényének, az Ella háborújának kapcsán. Akkor épp abban a pillanatban nem dobtam félre mindent, hogy belevessem magam, hanem meghagytam neki azt az időt, mikor már az érdeklődést felváltotta az izgalom.

 

Eredeti megjelenés éve: 2023
21. Század Kiadó
történelmi fikció
négy csillag

Történelem és szerelem a Bodeni-tó mellett.

A restaurátor Ella és orvos férje 1944 tavaszán a svájci határ mellett fekvő német kisvárosba, Singenbe költöznek. Lukas a kórházi munkát választotta a frontvonal helyett. Ellát kétségek gyötrik, tétován botorkál a Gestapo fenyegetésében élő város feszült csendjében

A háború és a diktatúra éveiben elveszítette munkáját, családját, barátait. Úgy érzi, Lukas cserbenhagyta azzal, hogy belépett a náci pártba és kiszolgálja a politikai hatalmat. Villájuk teraszáról kilátás nyílik a Hohentwiel várának romjaira. Ella itt üldögélve várja a férjét esténként. A hegytetőn egy nap különös fény villan. A nő a nyomába ered, ezzel olyan kalandba keveredik, amely az egész életét megváltoztatja. Ella menekül válságba jutott élete és a háború zűrzavarából. Hova vezet az útja ebben a bénult, pusztulásra ítélt világban?

 

Alapvetően egy erős debütálásnak tartom, amely teljes mértékben elérte a célját, legalábbis az írónővel való beszélgetésemből ez derült ki. Nem szerettem Ellát, így az ő drámázását nehezebben viseltem, de ő eleve megosztó karakternek készült. Magát a korszakot és a helyszínt viszont jól bemutatta a regény, és kíváncsian várom a szerző következő regényét, amely szintén ezen a környéken fog játszódni.

 

Híres bátyjak árnyékában | Nancy Springer

A véletlenek összjátéka volt szükséges ahhoz, hogy belekezdjek Nancy Springer Enola Holmes sorozatába. Ugyan Az eltűnt márki esete alapján készült filmet már láttam, és tetszett, a regényeknek mégsem a közeljövőben akartam nekikezdeni. Év vége felé közeledve azonban rövid és könnyen haladós olvasmányok közepette rábukkantam egy forgóállványon a kötetre, amit egy jelnek vettem.

 

Eredeti megjelenés éve: 2007
Magyar megjelenés éve: 2020
Carta TEEN Kiadó
ifjúsági, történelmi fikció, krimi
négy csillag

LADY EUDORIA VERNET HOLMES TEGNAP ELTŰNT

STOP TANÁCSOT KÉREK STOP ENOLA HOLMES

Amikor Sherlock Holmes ifjú húga, Enola Holmes tizennegyedik születésnapján rádöbben anyja eltűnésére, tudja, egyedül ő találhatja meg. Bátyja, Mycroft, bentlakásos iskolába küldené a lányt, míg Sherlock nyomozásba fog, ám Enolának más tervei vannak. A magát gyászoló özvegynek álcázó lány London nyüzsgő utcáin és sötét sikátoraiban kutat anyja nyomai után, ám még a Holmes név sem készítheti fel a rá váró dolgokra. A Basilwether fiatal márkijának elrablásába belekeveredő Enolának vérszomjas gonosztevők elől kell menekülnie, ki kell szabadítania az elkényeztetett márkit, ám mindez semmi ahhoz képest, hogy minden hájjal megkent bátyját is ki kell kerülnie – miközben édesanyja nyoma kihűlőben van.

Az Edgar-díjas Nancy Springer lenyűgöző képzelőerővel és magával ragadó játékossággal hoz új színt a Sherlock Holmes-történetek világába.

 

Nagyon jót tett a könyvnek az adaptáció. Ugyan élveztem olvasni és jól haladtam vele, a film mégis maradandóbb élményt nyújtott. Itt tényleg csak a címben szereplő esettel foglalkozunk, míg a vásznon a nagyobb összefüggésekre is történnek utalások. Illetve a végkimenel is teljesen más, és őszintén megvallva, az a regényben sokkal gyengébbnek hatott. Még egy könyv, ahol jó munkát végzett a Netflix csapata.

 

A marseilles-i ellenállás | Meg Waite Clayton

Meg Waite Clayton történelmi regényeiben a valóságot alapul véve dolgoz fel fontos eseményeket. Míg Az utolsó vonat Londonba című könyve zsidó gyerekek megszállt területről történő kimentéséről szól, addig A párizsi postamesternő a Vichy-kormány által uralt francia országrász embercsempészetébe és fogolytáboraiba enged betekinteni. A történet főhősét egy amerikai örökösnőről, Mary Jayne Goldról mintázta, akinek a munkásságáról a Transatlantic című Netflix sorozat is szól. 

 

Eredeti megjelenés éve: 2021
Magyar megjelenés éve: 2022
21. Század Kiadó
történelmi fikció
három csillag

Franciaország a német megszállás kezdeti napjaiban. Európát a háború szakítja ketté, és egy ifjú amerikai örökösnő siet a nácik által üldözött művészek segítségére.

A szép és vagyonos Nanée kalandvágyó szellemnek született. Hogy szabadságvágyát kiélje, meg akar tanulni repülni. Amikor a német tankok átlépik az országhatárt és bevonulnak Párizsba, ez a csupaszív nő, akinek van egy kutyája, csatlakozik az ellenálláshoz. Postamesternő néven emlegetik, mert információkkal látja el a bujkálókat. Naneé bájait és fortélyait állítja szolgálatába, hogy az üldözötteket elszállásolja, majd biztonságos helyre kísérje.

Edouard Moss fotográfus. Kislányával elmenekült Németországból, de azután Franciaországban internálják, munkatáborba kerül. Élete találkozik Nanée-éval, és a veszélyek közepette a magánéletben és a politikában egyaránt tetőfokukra hágnak a szenvedélyek.

Mag Waite Clayton története valós eseményekre épül. Főhősét Mary Jayne Gold chicagói örökösnőről mintázta, aki művészeket és értelmiségiket csempészett ki a megszállt Franciaországból.

 

Kezdjük a kötet félrevezető és számomra legidegesítőbb elemével, a címmel. Itt a magyar egy 1:1-hez fordítás, így az eredeti címadónak szól igazából ez a morgásom. Mert kéremszépen Párizs nem egyenlő Franciaországgal. A regény első 60 oldala játszódik a fővárosban, utána pedig az egész szereplőgárda átköltözik Marseilles-be, és a lényegi események ott zajlanak. Azt sem lehet mondani, hogy a főszereplőnk származása miatt esett erre a választás, hiszen Nanée amerikai állampolgár. Igazából az írónőre is mérges vagyok, hogy nem vétózta meg ezt a hülyeséget, mert olyan megérzésem van, mintha csak az elejébe olvastak volna bele, a borítótervező pedig igazából csak ment az árral. A hamis elvárások miatt nálam nagyot hasalt a kötet.

 

Az Újszövetség színfalai mögött | Colm Tóibín

Az Újszövetség főbb történései – vallásoktól függetlenül – a köztudatban élnek. A leírtakról azt tartják, hogy valós eseményeket mutatnak be, de azért be kell látnunk, hogy a könyvek szerzői biztosan éltek az írói szabadsággal. Colm Tóibín Mária testamentuma című kisregénye Jézus édesanyjának monológja, ahol a fontos mozzanatok mellett Szűz Mária gondolatait is megismerhetjük.

 

Eredeti megjelenés éve: 2012
Magyar megjelenés éve: 2015
Park Kiadó
történelmi fikció
négy csillag

Ismerd meg Máriát. Az anyát, akitől elvették a fiát, és elveszejtették. Az asszonyt, aki száműzötten él, aki után olyanok leselkednek, akik szentként őriznék fia emlékét. De ő másképp emlékszik. Miközben a legendák falat emelnek, ő a fejébe veszi, hogy elmondja a világnak az igazságot, amelyhez görcsösen ragaszkodik. Ismerd meg Máriát, aki fölkavaró, bátor monológjában nem szégyelli megmutatni esendő emberségét.

 

Első körben szeretném leszögezni, hogy ez egy fikciós mű, aminek nem tiszte a vallási kérdésekbe firtatása. Sokkal inkább az adott korszakra és az ismert jelenetek hátterére fókuszál. Kell hozzá egy bizonyos fokú nyitottság, hiszen az író által megformált karakterek nem mind a jól megszokott jellemvonásokat kapták. Én történelmi aspektusból fogtam meg az egészet, és nagyon érdekesnek találtam a színfalak mögötti rész megismerését.

 

Történetünket…

az idős Mária meséli el, akit fia halála teljesen összetört. Ketten vigyáznak rá öregségében, akik kihasználják az asszony ismereteit saját könyveik megírásában. Édesanyja szemszögéből követjük végig Jézus felnövekedését és tevékenységét, aki leginkább csak megfigyelője az egésznek. Próbálná megmenteni, de a Megváltó nem kerülhette el a sorsát, mert sem a zsidó vallási vezetők, sem a Római helytartóság nem nézte jó szemmel a munkálkodását.

 

A rádió hullámainak tengerén | Anthony Doerr

Vannak olyan könyvek, amelyekről előzetesen tudod, hogy tetszeni fognak, mégis a végtelenségig halogatod az elolvasásukat. Anthony Doerr A láthatatlan fény című regénye is erre a sorsra jutott volna a hossza miatt, ám a könyvklubunk pont ezt választotta az augusztusi fordulóra, így nem volt menekvésem. De nem is értem, hogy miért is menekültem eddig, hiszen mintha nekem írták volna.

 

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2015
Alexandra Kiadó
történelmi fikció, 2. világháború
öt csillag

Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst…

Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír: mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen szembesülni a rendszer embertelenségével…

A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától…

Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget, amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli kiutat: a láthatatlan fényt.

 

Annyi mindent szeretnék írni, mégis nehezen találom a szavakat, ami nem is meglepő, hiszen egy kifejezetten okos könyvről van szó. Az író aprólékossággal, precizitással és tudással felszerelkezve építette fel a regényét, nem spórolva ki belőle az érzelmi síkot sem. Teljesen megértem, hogy miért kapott Pulitzer díjat. Ugyan a 2. világháború, mint téma eleve egy Jolly Joker, de mégsem érzem elcsépeltnek, ami a stílusnak és a szereplőknek köszönhető.

 

Egy rendszer átnevelő ereje | Katherine Kressmann Taylor – Betekintő #33

Számos történelmi fikciót olvastam már a második világháborúról és az azt megelőző időszakról, de ezek mind jóval később íródtak. Utólag könnyű okosnak lenni, ám Katherine Kressmann Taylor levélregényével nem ez a helyzet. A Címzett ismeretlen első kiadása 1938-ban jelent meg, azaz írónő itt a kor eseményeire reflektál, de nem sokkal rá eltűnt a süllyesztőben, pedig a mai napig is aktuális kérdéseket jár körbe ez a klasszikusnak számító mű.

 

Eredeti megjelenés éve: 1938
Magyar megjelenés éve: 2010/2022
21. Század Kiadó
levélregény, történelmi fikció
öt csillag

Az itt olvasható történet először az amerikai Story magazinban jelent meg 1938-ban, majd hamarosan átvette a Reader’s Digest, hogy aztán következő évben a Simon & Schuster könyv alakban is kiadja. A fiktív levélváltás azonnal irodalmi szenzáció lett, és társadalmi vitát váltott ki. A náci Németországban betiltották, az Egyesült Államokban és egy sor európai országban a legnagyobb dicséret hangjain méltatták.

A Címzett ismeretlen egy levélváltás egy San Franciscóban élő zsidó műkereskedő és korábbi üzleti partnere között, aki visszatért Németországba. Nyomasztó történet, amely hatása alá vonja az olvasót, és nem engedi el.

 

A kötetet rövid, lényegre törő és szemléletes, ami egyáltalán nem meglepő, hiszen az írónő egy ideig reklámügynökségnél dolgozott. Bő egy éven keresztül követjük két férfi fiktív levelezését, amely a barátságuk mellett az országok – az USA és főképp Németország – helyzetét is bemutatja. Első kézből látjuk a változásokat és a rendszerek emberekre gyakorolt hatását. A végén lévő csavar pedig meglepett, mert egy ponton úgy hittem, rájöttem a megoldásra.

 

A borító első ránézésre idegen a kisregénytől, ugyanis se levelek nincsenek rajta, se a náci Németországra nincsen utalás. Az olvasás során azonban hamar kiderül, hogy a két főszereplőnk Max és Martin közös galériát üzemeltetnek San Franciscoban. Ezt az üzlettársi viszonyt utóbbi Németországba való visszaköltözését követően is fenntartják, mert az öreg kontinensen jóáron lehet műalkotásokhoz jutni, Amerikában pedig kapósak még a legcsúnyább festmények is.

 

Vajon tényleg megéri bolygatni a múltat? | Kathleen A. Flynn

Austen és időutazás? Rachel Giwney Szerelmes Jane című regényében nagyon bejött ez a párosítás, ám ott kedvenc írónőnk utazott a jelenünkbe. Kathleen A. Flynn viszont csavar egyet a történeten, és kutatókat küld a múltba egy nem túl távoli jövőből, de ez valahogy nem működött A Jane Austen-küldetésnél. Az egész leginkább a megvalósításon és az elbeszélőnkön múlt, mert az ötlet maga jó.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2022
Athenaeum Kiadó
történelmi fikció, időutazás
három csillag

A távoli jövőből azzal a megbízással küldenek két kutatót a múltba, hogy férkőzzenek Jane Austen, az akkor már híres írónő közelébe, és szerezzék meg tőle A Watson család története című kéziratát, amelyről azt feltételezik, hogy az írónő befejezte, de bizonyos okok miatt meg akarta semmisíteni.

Rachel Katzman és Liam Finucane a jövőből érkezik 1815-be, Angliába. Magukat vagyonos ültetvényesnek kiadva próbálják megtalálni a módját, hogyan ismerkedhetnének meg Jane Austennel. Rachel és Liam az írónő egyik testvérén, Henryn keresztül próbál Jane közelébe férkőzni. Ám amikor szembesülnek a korabeli viszonyokkal és Jane gyógyíthatatlan betegségével, azzal az etikai problémával állnak szemben, hogy van-e joguk megváltoztatni a múltat.

 

Nagyon azt éreztem olvasás közben, hogy az írónő nem tudta eldönteni, hogy végülis mit szeretne írni. Egyrészt történelmi fikciót, merthogy a régensség időszakába mennek vissza a főszereplőink, akik viszont ha kettesben maradnak, akkor sokat beszélgetnek a jelenükről, ami számunkra egy jövőkép. Emellett pedig az elbeszélőnk, Rachel önmagában is szokott elmerengeni az életéről, és ezek a részek nagyon kilöktek a sztoriból. Sokkal inkább szerettem azokat a részeket, amikor nem csak kettesben vannak Liammal.

 

A vonat nem vár… | Alessandro Baricco

Különös érzés, hogy Alessandro Bariccot kedvenc írómként tartom számon, mégsem tetszik minden regénye. Viszont mindegyikben benne van az a plusz, ami miatt összességében meg nagyon szeretem azt, ahogy a szavakkal varázsol. Életműve olvasásában a Harag-várakat vettem következőleg kézbe, ami nagyon ígéretesen indult, de a végére egy kicsit megborult.

Eredeti megjelenés éve: 1991
Magyar megjelenés éve: 2004
Helikon Kiadó
történelmi fikció
három csillag

A Selyem, a Tengeróceán, a Vértelenül és a Novecento után most a Harag-várak. Csupa „vaskos” mű – százötven-kétszáz oldalon. Bármily furcsa, a Baricco-regényeknek ez az egyik varázserejük. Földrészeket és évtizedeket fognak át, nagy emberi drámákat sűrítenek magukba – hihetetlenül tömören. Az író egyszer elmondta, hogyan készülnek: évekig töri a fejét hosszú és bonyolult történeteken, majd évekig töri a fejét azon, miként írhatná meg őket néhány tucatnyi oldalon. A Harag-várak? Van egy város, Quinnipak. Benne él a legszebb ajkú asszony, a titkát mélyen őrző Jun. A leghálásabb férj, Rail úr. Olyan hálás, hogy a feleségét megajándékozza Elisabeth-tel. Egy mozdonnyal. Itt él a legtalálékonyabb muzsikus, Pekisch úr, a humanofon feltalálója. Apja zakójában ott cseperedik Pehnt, míg egyszer csak hirtelen bele nem nő a zakóba. És idelátogat Hector Horeau, a kristálypalota megálmodója. Európának egy boldog századában vagyunk, az illúziókéban, amikor az emberek megmámorosodnak találmányaiktól, még nem tudják, hogy ezek milyen veszélyt hordoznak. Vannak szelíd tündérmesék, ilyen volt a Selyem, a Harag-várak viszont rakoncátlan, buja tündérmese.

 

Nem véletlen imádom a fehér alapú Helikonos kiadásokat, mert nagyon szimbolikusak. Elsőre a vonat tűnik fel, amely központi eleme a regény elejének, hiszen egy vonat kerül egy kisvárosba, ahova ezáltal be kell vezeti a síneket. Ez a gőzgép azonban meg van törve, ami az egyik szereplőnk üveggyárára utal. De még ezen kívül is észre lehet venni egy vasszerkezetet, amely az 1851-es londoni világkiállításra készült Crystal Palacet jeleníti meg. Ez utóbbi kicsit később derül ki a kötetben, de ezek a részletek teszik igazán különlegessé ezeket a borítókat.