Szeretek ajánlásokra olvasni, de ugyanakkor nagyon sokszor a saját fejem után megyek, ha könyvválasztásról van szó. Érdel a témája? Jöhet. Olvastam már az írótól, de szeretnék neki még egy esélyt adni? Ide vele. Néha igazi gyöngyszemekre bukkanok, de gyakran előfordul, hogy elhasalok. Emma Steinkellner sajnos túlságosan sokat akart rövid idő alatt, Leila del Duca nem mélyült el eléggé a témában, Craig Thompson pedig nem nekem ír, és ezt el kell fogadnom.
Az északi erdő legendáját
egyértelműen a szláv/orosz világáért olvasom. A fantasy szál számomra csak
fűszerként szolgál, ezért is rabolt annyira el A lány a toronyban pezsgő
Moszkvája, és ezért is maradtam egy kicsit hoppon A boszorkány éjszakájával. Szeretem
Katherine Arden trilógiáját, de a zárókötettel nem vagyok teljes mértékben
megelégedve. Viszont jól esett a lelkemnek.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2019 Magyar megjelenés éve: 2020 Alexandra Kiadó fantasy négy csillag |
Az Északi erdő
legendája-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko
halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország
megmentéséért.
A katasztrófa sújtotta
Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden
oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba
és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált
hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell
döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány
kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus
világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.
Ha nem olvastad végig a
sorozatot, akkor nem ajánlom ezt a bejegyzést. Mert ugyan nem lövöm le a végén
lévő nagy csavarokat, de számos pontra ki fogok térni, ami ronthat az
olvasmányélményen, ha vakon szeretnél belemenni. Viszont ha továbbra is
maradnál, akkor én szóltam előre.
Történetünk…
a moszkvai tűz és annak
csodás eloltása után veszi fel a fonalat. Kedvenc pópánk, Konsztantin a népet felhergelve
megrohamozza Vászja nővérének kastélyát a lányt követelve. Boszorkánynak
kiáltják ki, és elfogása után máglyán akarják elégetni, de sikerül megszöknie az
Éjfél birodalmán keresztül. Ottartózkodása alatt forrongó hangulat támad a
városban, amit Medvegy szít, és a tatárok fenyegetése sem szűnt meg.
Oroszimádó lelkemet már A medve
és a csalogány is megörvendeztette, de a Katherine Arden Az Északi erdő legendája sorozat második kötetével, A lány a toronybannal ugrotta meg igazán a
mércémet. Nagyon élveztem minden elemét, a lassan építkező történetet, a fagyos
helyszíneket, a jó és gonosz szereplőket egyaránt, valamint a mesebeli
hangulatot. Ha esetleg még gondolkodsz azon, hogy folytatni szeretnéd, akkor ne
habozz, mert ez nem szenved a középső kötetek átkában.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2017 Magyar megjelenés éve: 2019 Alexendra Kiadó fantasy öt csillag |
A Medve és
a Csalogány varázslatos története tovább folytatódik. A rettenthetetlen fiatal nővé
serdült Vászját választás elé állítják: vagy férjhez megy, vagy kolostorba vonul. Ő
azonban inkább megszökik otthonról – ám hamarosan az ostrom alá kerülő
Moszkva városának védelméhez kell segítséget nyújtania.
Vászja számára nincs túl
sok lehetőség, miután árvaságra jutott, és faluja boszorkánynak kiáltotta ki:
vagy zárdába vonul, vagy hagyja, hogy a nővére összeboronálja egy moszkvai
herceggel. Bármelyiket is választja, egy toronyba zárva éli majd le az életét,
elzárva a tágas világtól, melyet annyira szeretne felfedezni. Így hát a
kalandot választja: fiúnak álcázva magát lóháton nekivág az erdőnek. Miután a
falvakat rettegésben tartó útonállókkal folytatott küzdelemben kivívja magának
a moszkvai nagyherceg elismerését, gondosan meg kell őriznie a titkát, hogy
valójában lány, nehogy elveszítse az uralkodó jóindulatát – még akkor is,
amikor rájön, hogy a nagyhercegséget olyan titokzatos erők fenyegetik, melyeket
csak ő, Vászja tud megállítani.
Az egyetlen dolog, amit
nem szeretek benne, az a fülszövege. Mert értem én, hogy Vászja a főszereplőnk,
és az ő kalandjait emeli ki. A kötetet felcsapva azonban csalódásként érhet pár
embert az, hogy az Első rész Oljáról és Szásáról szól, Vászocska pedig csak a
hatvanadik oldal környékén jelenik meg először. Engem ez nem zavart, sőt én
kifejezetten élveztem, de jó ezt tudni a kötet elkezdése előtt.
Éric Vuillard nevével
először Napirend című regénye kapcsán találkoztam, melyben a második
világháborúhoz vezető eseményeket vázolta fel. Már ott tudtam, hogy bármi fog
megjelenni tőle magyarul, nekem azt olvasnom kell, hiszen annyira magával
ragadott a stílusa. Nem mellesleg érződik mögötte a kutatómunka, de ezeket a
tényeket élményszerűen tárja elénk, mintsem dokumentaristán. A Szegények
háborúja című köteténél is hasonló érzéseim támadtak, mely ugyan rövidebb, mint
a másik kötet, mégis hasonló súllyal rendelkezik.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2019 Magyar megjelenés éve: 2021 21. Század Kiadó történelmi regény négy csillag |
A tizenhatodik században
a reformáció, a protestantizmus támadást
indított a kivételezettek, a katolikus egyház ellen, de maguk is
gyorsan beérkezett, jómódú hatalmi tényezővé váltak. A vidéki napszámosok és a városi szegények, akik számára a mennyországban egyenlőséget ígértek, egyre kevésbé értették, miért ne
valósulhatna meg az egyenlőség már itt, az e világi életben.
A kényelemben élő
protestánsok és a többiek, a nyomorgók közötti küzdelem elmérgesedett. Több
teológus is a nincstelenek oldalára állt, így például Münzer Tamás is, aki
eltökéltségével és fáradhatatlanságával tűnt ki, és aki ténykedésével maradandó
nyomot hagyott maga után. Ő volt az, aki lángra lobbantotta Németországot. A
Szegények háborúja az ő története: egy lázadásé, amely az igét akarta
terjeszteni. Az 1525-26-ban lezajlott parasztháborúé.
Éric Vuillard jellegzetes
stílusban, filmszerű jelenetekkel idézi meg a majd’ ötszáz éve játszódott
eseménysort, amely nem tudja nem eszünkbe juttatni azt az egyenlőtlenséget,
amelyet napjainkban látunk magunk körül.
Meglepően szellős oldalak fogadtak a könyv kinyitásánál, de ez nem gátolt meg abban, hogy elmélyedjek a történetben. Nagyrészt Münzer Tamást követjük, aki Németországban kirobbantott egy parasztfelkelést, de emellett még a kor számos valláskritikusának nézeteibe is betekintünk. Luther csak említés szinten került bele, sokkal inkább a radikálisokra fekteti a hangsúlyt.
Bizonyos műfajoknál
aktívan figyelem a külföldi megjelenéseket, ilyenek például az új fantasy vagy törtélemi
címek. Alexis Henderson A boszorkányság éve című regényénél is ezek voltak a
hívószavak, ám hamar rá kellett jönnöm, hogy paranormálisnak paranormális, de
hogy semmi történelmi nincsen benne, az hót ziher. Egy kitalált világban
játszódik, amivel nem lett volna bajom, ha nem folyik annyi vér, vagy nem
akasztott volna ki a férfi vezető viselkedése.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2020 Magyar megjelenés éve: 2021 Metropolis Media dark fantasy, horror, ifjúsági két csillag |
Négy boszorkány.
Négy figyelmeztetés. Négy veszedelem.
Bethel földjén, ahol a
próféta szava a törvény, Immanuelle Moore puszta létezése is istenkáromlás,
hiszen idegen földről jött apját máglyán égették el, anyja pedig
boszorkányokkal kötött szövetséget, mielőtt meghalt.
Immanuelle-t nagyanyja
neveli puritán szellemben, így a lány mindent megtesz azért, hogy kövesse a
Szent könyv parancsolatait, tisztelje az Atyát, alázatos és odaadó életet
éljen, hasonlóan a település összes nőjéhez. Egy véletlen szerencsétlenség
azonban a Bethelt övező, tiltott Sötét Erdőbe csábítja, ahol az első próféta
által hajdanán üldözött és megölt négy hatalmas erejű boszorkány lakik.
Szellemük még mindig ott kísért, sőt, egy ajándékot is átnyújtanak
Immanuelle-nek: halott édesanyja naplóját. Nyomozni kezd, hogy kiderítse, mi
áll a családját és népét sújtó szörnyű átkok mögött, ám egyre komorabb titkokra
bukkan az Atya és az egyház múltjában. Ha Immanuelle meg akarja változtatni
saját-, és népe sorsát, a változásnak vele, a boszorkány lányával kell
kezdődnie. . .
Leginkább az elején szenvedtem sokat a könyvvel, mert taszított, így lassan is haladtam vele. De aztán szerencsére jött egy hosszabb vonatút, ahol meg kellett emberelnem magamat, mert csak ezt olvashattam. Be kell valljam, hogy ezen a ponton túl meglepően gyorsan haladtam vele, és két napon belül be is fejeztem. Szóval elég könnyen csúszik, ha érdekel a téma vagy a szereplők, de a lényeg, hogy szánj rá időt.
On Sai Szivárgó sötétség
sorozata még koránt sem ért véget a harmadik kötetével, az Artúrral, amely
továbbfűzi a megkezdett történeteket, és a címből kifolyólag másra is helyezi a
hangsúlyt. A kevesebb Lucy jót tett a történetnek, bár továbbra sem ér fel az
első részhez. Maga az értékrendszere is egyre kuszább, szóval már egyáltalán
nem tudom, hogy mire számítsak a továbbiakban.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2019 Könyvmolyképző Kiadó sci-fi, fantasy három csillag |
Javában dúl a háború.
A frontvonal lassan odaér
a Szürke szobákhoz, ahol Scar börtönben ül.
Kiderül, hogy valaki
elárulta a harctéren dolgozó ügynököket, így Őfelségének kell egy új csapat. De
vajon Scar hűséges még hozzá?
Lucy láthatatlan
ellenségként hálót sző, amin Chester fennakadhat.
Miközben a mentálok elől
is rejtőzködik, szívósan nyomoz a legnagyobb titok után, tudni akarja, miért
jelentek meg az entitások?
Don öntudatra ébred, de
olyan különös szemmel látja a létezést, mely mások számára felfoghatatlan.
Képes már érzékelni a
transzcendens csatázásait is.
Az emberiség vesztésre
áll.
Miközben világméretű
dolgok zajlanak, mindenki megfeledkezik a kisemberekről: a néma, láthatatlan
szerelőkről.
Artúr úgy dönt, ideje
cselekedni.
Nagy kihagyás után tért vissza az írónő szeretett karaktereihez, de ennek ellenére is elég rövidre sikeredett a regény. Jobban ki lehetett volna dolgozni mind a karakterek fejlődését, mind az eseményeket, mert nem éreztem a folyamatos harcolászáson kívül, hogy haladnánk valamerre. Természetesen megint ott volt a sejtelmes keret, aminek remélem majd teret fog adni valamikor On Sai, mert nem elég az, hogy a szereplőkért izgulunk, a jövő is érdekes csavarokat tartogat.
On Sai Szivárgó sötétség
sorozat második és harmadik részének kiadása között hat év telt el, ami alatt a
rajongók tűkön ülve várták, hogy vajon hogyan is folytatódik kedvelt szereplőik
sorsa. Az írónő ennek eleget téve írta meg ezt a Szürke szobákat és a Miogin
bázist, amely más-más csapatot követ. Míg az első Scar börtönben töltött idejét
dolgozza fel, addig utóbbi Artúr és Márk űrkalandjaival foglalkozik.
Rajongóknak hiánypótló, maratonozás közben nekem inkább csak megtörte a lendületet.
Az itt lezajlott események utóhatásai megtalálhatók a következő részben, így
nem feltétlenül szükségesek a történet megértéséhez.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2016 Könyvmolyképző Kiadó sci-fi, fantasy három csillag |
#2,5 Szürke szobák
Soha ne add fel!
Scar a szexvizsgán
kitartott az elvei mellett. Ám mindennek ára van, cserébe a titkosszolgálat
félelmetes börtönébe kerül. A hatalmas csarnokban nincsenek őrök, minden
automatizált, de négyszáz keménykötésű rabbal van összezárva. Vajon elég erős a
túléléshez?
Rossz döntést hozott? Hol
van Isten, amikor olyan közeli a Gonosz?
Vagy pontosan ott van,
ahol lennie kell?
Késes, a festett szemű
arénaharcos, a börtön öntörvényű magányos farkasa minden lépését figyeli. Miért
köt bele Scarba újra és újra? Mi ez a különös kapcsolat kettejük között?
Szivárog a sötétség, de
szivárog a világosság is, míg kettejük párharca folyik. Ha minden elveszett, és
nincs kiút a reménytelenségből, akkor is elég az emberben lobogó fény?
Ebben a kötetben Scart követjük, miközben próbálja túlélni a börtönt, ahova sikertelen vizsgája után kerül. Elég durva környezet, aminek szóhasználatát nem szerettem, de kétség kívül hozzátartozik a helyhez. Farkastörvények uralkodnak és nőként a megerőszakolás lenne az egyetlen kimenet, hőnőnk azonban annyira pánikol miatta, hogy aktiválódik a Don által beültetett tudás.
On Sai nevét már az Apa,
randizhatok egy lovaggal? olvasása előtt is ismertem, de a sci-fi-jei akkor még
nem vonzottak, hiszen a műfaj is távol állt tőlem. Azóta viszont már olvastam a
Calderont, amit nagyon szerettem, és már csak idő kérdése volt a Szivárgó sötétség elkezdése. Ugyan egy kicsit féltem a Scartól, de pont annyira voltam
kíváncsi erre a vallásos témájú űrkalandra, hogy bespájzoljam a folytatásokat
is, és milyen jól tettem. Nagyon tetszett, hogy a kalandok mellett Isten létét
és a szabad akaratot boncolgatja, mindezt azonban egyáltalán nem erőszakosan.
És fogalmad sincsen, hogy a szálak milyen irányba fognak haladni.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2013 Könyvmolyképző Kiadó sci-fi, fantasy négy csillag |
Scar körül
sok a titok.
Titok a vallása, mert
kereszténynek született egy olyan világban, ahol a kalózok megnyúzzák, a
császáriak pedig agyonlövik a hívőket. Titok, hogy szerelmes Artúrba. Titok az
álma, amit követve navigátornak áll.
Artúr körül sok a halál.
Előbb azt hiszi, Scar
meghalt, kétségbeesésében csatlakozik egy keresztény csempészhajóhoz, és az
űrben bolyongva egyre mélyebben megismeri a sötétséget. Mikor úgy érzi, minden
kegyetlenséget megtapasztalt, megtudja, hogy Scar nem halt meg. Hanem áruló
lett.
Don körül nagy a csend.
A renegát mentál önkéntes
száműzetéséből figyeli a világ eseményeit, ám az ijesztő dolgokról nem
beszélhet senkinek. Hallgatása mögött más is lapul: egy titok, és egy régi,
fájó szerelem emléke.
Lucy körül nagy a rend.
Don egykori társa majdnem
hibátlan. A világegyetem egynyolcadának ura, aki a végső tökéletességet keresi,
gyűlöli az érzelmeket és a vércseppek gömbjében lapuló π számot. Könyörtelenül
kiiktatja mindazt, ami nem illik a társadalom rendjébe.
Ők négyen furcsa események
sodrában találják magukat. Fogalmuk sincs, ki vagy mi mozgatja a szálakat.
Lehet, hogy pusztán
játékszerek Isten és a Gonosz kezében?
Létezik egyáltalán szabad
akarat?
A szerelem, melyet
elpusztítottál magadban, pislákolhat-e még a másikban?
Egyvalaki sejti csupán,
hogy ők négyen alkotják a tengelyt, melyen megfordul az emberiség sorsa.
Rég olvastam négy szálon futó regényt, így az indulás sem volt könnyű. Mire épp megszoktam volna egyet, jött a másik, ami miatt dünnyögtem magamban, hogy én márpedig az előző szereplőt szeretném visszakapni, és ez meg mehet, ahova akar. Viszont ahogy belerázódtam, már kifejezetten értékeltem a többnézőpontúságot, hiszen így mindenhol ott lehettem és mindent tudhattam. Emellett minimális volt a jelenetbéli átfedés, így pörgött a cselekmény, és pont ott voltunk, ahol kellett.
Külső nyomás, ezért vettem kézbe ennyire váratlanul Katherine Arden A medve és a csalogány című regényét. Már külföldi megjelenése óta nézegettem, illetve idén is rengeteget láttam, és több helyről ajánlották nekem. Végül engedtem a csábításnak, és egyáltalán nem bántam meg. Tipikusan Rékás könyv az orosz hangulatával, melyet a megélt tapasztalatokkal jobban tudtam értékelni. Ugyan a vége kicsit kusza, de hát a sorozat első részétől nem lehet elvárni azt, hogy mindent értsünk is belőle.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2017 Magyar megjelenés éve: 2018 Alexandra Kiadó történelmi, fantasy, mesefeldolgozás négy csillag |
Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.
Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy
faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el.
Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát,
az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve
gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta
tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra,
mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a
kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.
Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok
és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak,
a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan
összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.
Az igazi népmesék mentesek a cukormáztól és a boldog befejezéstől, ezáltal tanítva a gyerekeket az életre. A szláv mesékbe emellé még beleköltözik a hideg és komor hangulat is, de én pont ettől szeretem ezeket a regényeket. Már az első fejezet teljesen hangulatba hozott Dunja meséjével, és ezt végig sikerült megtartania. Az orosz szavak melengették a lelkemet, amelyeket igyekeztem helyesen kiejteni, és kezdek rájönni, hogy szerelmes vagyok az orosz nyelvbe.
Szeretem magam elképzelni a történeteket, ezért is tartottam olyan sokáig magam távol a képregényektől. Ugyan van egy-két korai rémképem, mikor gyerekként arra vetemedtem, hogy ilyet fogjak kézbe, ám ez annyira elhalványult az évek során, hogy talán nem is igaz. Aztán egy szép napon azon gondolkoztam, hogy vajon mit is olvassak el először az ebook olvasómon. Év vége lévén nem akartam nagy fába vágni a fejszémet, így jöttek szóba a képregények, vagyis inkább graphic novelek, mert ez utóbbi elnevezést én jobban szeretem. Hihetetlen nagy lelkesedéssel vetettem bele magamat, és egymás után jöttek az újabbnál-újabb kötetek.
 |
| Első kiadás éve: 2010 Alexandra Kiadó történelmi fikció, paranormális kettő csillag |