A varázslóiskolák népszerűsége
J. K. Rowlingnak köszönhető, de már előtte is léteztek olyan intézmények, ahol
mágiára oktatták a fiatalokat. Ursula K. Le Guin Szigetvilága mellett német
nyelvterületen Otfried Preußler Krabat című regényében is egy képzési intézmény
mindennapjait ismerjük meg. A mesékre és legendákra támaszkodó történet azonban
pont annyira sötét, mint amennyire elrettentő jellegűek az eredeti Grimmek is.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 1971 Magyar megjelenés éve: 1985 Móra Kiadó ifjúsági, fantasy, mesefeldolgozás három csillag |
A koselbruchi malomban
titokzatos iskola működik: a félszemű Mester varázslást tanít tizenkét
tanítványának, köztük a tizennégy éves Krabatnak, aki szegényen és árván
érkezik a malomba. Krabat eszével és szorgalmával hamarosan kitűnik a többiek
közül, s idővel ráébred, micsoda gonosz erők játékszere ő és tizenegy
sorstársa. Lázadni próbál, szövetségeseket keres és talál a tanítványok közt,
ám a legnagyobb segítség a faluból érkezik egy kántorlány személyében, akibe
Krabat szerelmes lesz. Az izgalmas, fordulatokban gazdag regény jó és rossz
összecsapásának megrendítő, hősies, örök érvényű története.
Ez egy lassú történet, ahol a ciklikusságnak köszönhetően érted meg az eseményeket. Kezdetben Krabattal együtt fogalmad sincsen semmiről, csak megfigyeled a titkos rituálékat, majd követed őket. Három évet mutat be, amelynek lefolyása közel azonos. Két év alatt annyira megismered a rendszert, hogy feltűnnek már a változások. A végére felpörög és izgalmassá válik, de ez nem tudja eltörölni a korábbi építkezés vontatottságát.
A helyszín a Feketeiskola,
ahol a tudományok tudományát sajátítják el a fiúk. A félszemű mesternek mindig
tizenkét tanítványa van, akiket a mágia mellett a molnárság szakmáját is
elsajátítják. A kemény munka gyakran embertelen a frissen odakerülőknek, de
mindig vannak idősebbek, akik láthatatlanul segítenek nekik, hiszen mindenkinek
vannak titkos praktikái. A hangulat elég komor, ám ha néha bemehetnek a városba,
akkor mókás az életük, a mester engedélye nélkül azonban nem hagyhatják el a
helyet. A varázsmalmon kívül azonban zajlik az élet, hiszen a történet valós
történelmi eseményekbe van beágyazva. Fontos szerepet játszik a nagy északi
háború (1700-1721), valamint említés szinten megjelenik Magyarország török
hódoltsága is. Meglepett ez a kontextusba való helyezés, de az ilyennek mindig
nagyon örülök.
Maguk a szereplők kevesebb
nyomot hagytak. Ugyan Tondát és Junót kedveltem, de róluk nem mesélhetek
bővebben a történet miatt. A mestert
viszont ki nem állhattam. Egyértelműen ő a történet főgonosza. Ugyan egy időben
ezt hittem, hogy ezt a szerepet a tűztollas fickó fogja betölteni, de aztán
olyan kevésszer bukkant fel, hogy gyakorlatilag elenyésző a szerepe. Ellenben a
mesterüket hatalomvágy hajtja, és nem engedi, hogy valaki is felé kerekedjen,
így sötétben tartja őket. Ő dönti el, hogy ki mikor hal meg, és még arra is
képes, hogy megásatja velük a saját sírjukat. Nagyon morbid.
 |
| Forrás: Pinterest |
A kötetben hangsúlyosak a
népszokások. Már a karácsony és vízkereszt közötti nyitányban is Krabat a
barátaival háromkirályként járják a falvakat. Emellett a húsvéti ünneplése is
meghatározó lesz a történet szempontjából. Eleve ez az egyik olyan alkalom,
amikor a fiúk kimehetnek a nagyvilágba, ahol megfigyelhetik, hogy hogyan is
ünnepel a falu népe. Emellett rendszeres résztvevői a vásároknak is, ahol
szeretik megtréfálni az embereket.
Összességében
A kíváncsiságom hajtott
leginkább, és érdekes élmény volt, de egy kis fényt és kedvességet még
elviseltem volna benne. Aki viszont szereti a sötétebb hangulatú fantasyket, az
valószínűleg jobban élvezi. A harmadik év volt egyértelműen a legizgalmasabb,
de ez csak a kötet utolsó harmadát tette ki. Addig pedig az ismétlődések nyújtottak
biztonságot és kiszámíthatóságot ezen a komor helyen, ahol a mester lépéseitől
mindig tartani kell.
Köszönöm szépen a
lehetőséget a Móra Kiadónak!
„– Mondjátok – kiáltott fel –, miért dolgozunk mi egyáltalán, ha egyszer mindent elővarázsolhatunk, amit különben a két kezünk munkájával kell előteremtenünk?
– Az biztos – válaszolta Tonda. – De gondold csak el, mennyire beleunnál az ilyen mihaszna életbe! Semmi munka, hát azt nem lehetne ám sokáig bírni, előbb-utóbb elzüllenél.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése