Lecke a történelemről – Olvassunk graphic novelt #38

 

A történelmi ismeretbővítés szerintem egyik hatékony módja a regények mellett a képregények olvasása, hiszen tömörebb és vizuálisabb formátumban tanulhatunk egy-egy fontos eseményről. A múlt iránti fokozott érdeklődésem miatt előszeretettel csapok leg NetGalley-n is az ilyen típusú kötetekre, bár sajnos nem mindig járok velük sikerrel.

 

Tojás hadművelet | David Benioff

A Fumax Kiadó profiljába egyértelműen a macsósabb sci-fi és fantasy címek tartoznak, éppen ezért meglepő a szépirodalmi sorozatuk, amely pont a kilógása miatt egy rövid fellángolás volt csupán. Itt jelent meg David Benioff Tolvajok tele című könyve is, amely engem történelmi regény mivolta miatt vonzott, ám a fekete humor címke pontosan elég volt ahhoz, hogy megkérdőjelezze azt, hogy tényleg nekem való.

Eredeti megjelenés éve: 2008
Magyar megjelenés éve: 2014
Fumax Kiadó
történelmi, kaland
három csillag

A Trónok harca tévésorozat alkotójának, producerének és forgatókönyvírójának, New York Times bestseller, díjnyertes, közel negyven országban kiadott regénye.

A nácik kegyetlen ostromgyűrűjében vergődő Leningrádban Lev Benyovot letartóztatják fosztogatásért, és egy cellába kerül Koljával, a jóképű fiatal dezertőrrel. Kivégzés helyett azonban elképesztő ajánlatot kapnak, hogy megmenthessék az életüket: egy tucat tojást kell keríteniük a Belbiztonság nagy hatalmú ezredesének, leánya lakodalmi tortájához. Mivel a városba már jó ideje nem jut be semmilyen utánpótlás, lakói elképzelhetetlen mértékben nélkülöznek, éheznek. Lev és Kolja nekivág a lehetetlennek – Leningrád kíméletlen poklában, sőt még az ellenséges vonalakon túl is kutatják a felbecsülhetetlen kincset.

Ebben a megindító, ugyanakkor mulatságos, egyszerre sziporkázó és hátborzongató regényben a második világháborúban átélt kalandok során egy fiú férfivá érésének ízig-vérig modern története is kibontakozik előttünk.

A kötetet a neves műfordító, Gy. Horváth László (Gépnarancs, Pi élete, Széthullott birodalom trilógia stb.) ültette át magyar nyelvre.

 

Amennyire első ránézésre elüt a Fumax alapvető kínálatától, elolvasva meg kell állapítanom, hogy nem is kerülhetett volna jobb helyre. A fejemben a regényben megjelenő a nyersséget és macsóságot társítom a kiadóval, és ugyan történelmi besorolású a kötet, de az csak helyszínt biztosít a kisléptékű eseményeknek. Így ha valaki emiatt ódzkodna tőle, de szereti a kiadó könyveit, akkor ez is neki szól.

 

Az utolsó nyomozás | Böszörményi Gyula

Senki sem gondolta, hogy A hullaházi skandallum lesz az utolsó Böszörményi Gyula regény. Ugyan az Ambrózy báró eseteinél már érződött számomra is a lendület alábbhagyása, de kíváncsian vártam, hogy mit talál ki következőleg Gyula bátyó. Így viszont már csak az eddig olvasatlan könyvek várnak bepótlásra, amelyek közül szerencsére két sorozat be is van készítve.

 

Eredeti megjelenés éve: 2022
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, történelmi, krimi
négy csillag

A Monarchia hírneves magánzó detektívje, báró Ambrózy Richárd és ifjú felesége, Mili 1901 júniusában két, már-már megoldhatatlan feladattal szembesül. A friss házasoknak valahogy össze kell boronálniuk az arisztokrata és a polgári lét magukkal hozott, ám egymástól eltérő szokásait, miközben közös háztartást próbálnak teremteni az általuk válogatott, igencsak vegyes és öntörvényű személyzettel. Nem könnyű ez, ha a báró úr kocsisa egykor kasszafúró, az inasa kávéházi fizetőpincér, a mindenese a hírhedt Conti utca bordélyainak lakója volt, ráadásként a báróné őnagysága a börtöncellában ismerte meg a cselédlányát, morózus szakácsnőjének múltjáról semmit nem tud, a komornája pedig még ma is a Tabán legfirkásabb zsebmetszőjének tekinthető.

Az Ambrózy-villában eluralkodó káoszt azonban még lehetne is valahogy kezelni, ha nem éppen ekkor bontakozna ki a fiatal Budapest addigi leghátborzongatóbb és legvéresebb bűnügye.

Ambrózy báró és cserfes neje, Mili most először házaspárként vágnak bele közös életük leggroteszkebb, legfelkavaróbb nyomozásába. A rendőrség tehetetlen, a sajtónál hírzárlatot rendelnek el, a detektívek széttárják a karjukat, miközben szó szerint eluralkodik a teljes fejetlenség!

 

Nagyrészt a nosztalgia hajtott az olvasás során. Nem tartom a legerősebb Ambrózy résznek, de kétség kívül jót szórakoztam rajta. A két kötetes kitérő után végre visszakaptam a kedvelt párosomat, ugyanis Mili és morc bárónk kettőse jelenti számomra a cselekmény lelkét. Ha kivesszük őket, akkor csak egy nagyon erős karakter, mint pl. Márika a Szer’usz világban képes egyedül fenntartani az izgalmat.

 

De mitől lesz valaki igazán zsidó? | Anne C. Voorhoeve

A második világháborús történetek nagy fegyvere az érzelmi sík hangsúlyozása, amely az olvasók bevonásának egyik legjobb eszköze. A láthatatlan fény után azt hittem, hogy Anne C. Voorhoeve Liverpool Street című regénye is hasonlóan nagyot fog szólni – magamnak fel is tettem a kérdést, hogy tényleg szeretném megint szétszakítani lelkemet –, de aztán végül mégsem érintett meg annyira ez az amúgy megrázó könyv, mint számítottam rá.

 

Eredeti megjelenésé éve: 2008
Magyar megejelnés éve: 2015
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, történelmi
három csillag

1939 tele, Liverpool Street vasútállomás, London. Egy tizenegy éves berlini kislány, Ziska Mangold leszáll a vonatról. Nem akármilyen vonat ez, hanem egyike azoknak a gyermektranszportoknak, amelyek közel tízezer fiút és lányt menekítettek ki a náci Németországból. Ziska pontosan tudja, mit akar: amint lehet, ki kell juttatnia a szüleit és legjobb barátnőjét, Bekkát is. Ám nem sok ideje marad, a gyilkos háború már előreveti árnyékát. Ziskára egy idegen család, egy idegen nyelv, honvágy és bizonytalanság vár – de egyúttal élete legnagyobb kalandja is. Hét évvel később pedig meg kell hoznia egy nehéz döntést.

Anne C. Voorhoeve izgalmas, lebilincselő regénye azokról a zsidó gyerekekről szól, akiket a náci uralom alatt a szüleik nélkül „transzportáltak” Angliába, nevelőszülőkhöz. A szerző rendkívüli beleérzéssel veti papírra Ziska Mangold történetét, aki eleinte nem is tudja igazán felfogni, mit jelent zsidónak lenni.

Szokatlan látásmód, megindító történet a megmenekült gyermekek sorsáról.

 

Ez már a második könyvem az írónőtől, és olvasás közben nem egyszer eszembe jutott, hogy elsőre sem ment minden zökkenőmentesen. Míg azonban a Lily átmegy a falon című regénynél nem volt összehasonlítási alapom a téma miatt, itt a kötet egy egész hadseregnyi élménnyel állt szemben. Az Arany Pöttyös besorolást ismét nem értettem, mert szintén erősen ifjúsági könyvről beszélünk.

 

A mozgatható betűk csodája | Bauer Barbara

A tudás könyvekben rejtezik, de miért csak a kiváltságosok juthatnak hozzá? Ez a kérdést mozgatta fel Johannes Gensfleischt, ismertebb nevén Gutenberget, akit a modern könyvnyomtás atyjaként ismerünk. Bauer Barbara Bíborbetűk című regényében az ő innovációját helyezi a középpontba, ami ezáltal egy fontos korszakot dolgoz fel, viszont ezzel együtt nagyon elüt a korábbi köteteitől.

 

Eredeti megjelenés éve: 2022
Jaffa Kiadó
történelmi
négy csillag

Vannak, akik úgy gondolják, az Ige Istennél van, és a Terv elkészült.

És vannak, akik úgy gondolják, jobb, ha a múltat homály fedi. Ők azok, akik kart karba öltve irányítják a világot. Az egyházi és a földi hatalom. Mindkettő fogságban tartja a szellemet, elnémítja a hangot, hogy saját képére formálhasson.

A XV. század elején a Rajna mentén újra felüti a fejét a pestis. Agnes, az alig 12 éves kislány egyedül marad. Édesanyja utolsó kérése, hogy keresse meg a Mestert, az idegent, aki a műhelye mélyén valami titokzatos találmányon dolgozik.

Agnes édesapja könyvmásoló volt. Az egyetlen, amit örökül hagyott a lányának, a betűk ismerete, és egy emlék egy könyvről az öröklét receptjével. Ez a tudás és egy levél hozzájárul ahhoz, hogy Agnes inasnak szegődhessen a Mester mellé. Itt ismeri meg Hansot, a fiatal novíciust, aki – akárcsak egykor Agnes édesapja – szkriptorként dolgozik. És itt ismeri meg a tudást, a gondolatot, az igazságot, ami ez idő tájt a kiváltságosok tulajdona.

Agnes a Mester mellett marad, Hans végérvényesen Isten mellé szegődik, és egy időre elválnak útjaik.

Azonban az évekig tartó munkát, a nyomtatott betűbe vetett hitet, amely letörhetné a sötétség láncait és szárnyára kaphatná a szellemet, veszély fenyegeti.

Bauer Barbara ezúttal a szellemi forradalom kapujába repíti az olvasót, a könyvnyomtatás szülőházába, Johannes Gutenberg világába, ahol a betű, amely öl és megvált, a nyomtatás, amely ezrekhez és ezrekhez juttathatja el a gondolatot, világosságot hoz a homályba burkolózott középkorba, miközben az egyházi hatalmak éppen azon dolgoznak, hogy a sötétség uralmát ne fenyegesse veszély.

 

Nem véletlenül húztam-halasztottam az olvasását, és nehezen is rázódtam bele. Az első fejezet előtti felvezető részek eléggé ködösek voltak a számomra, amire később ugyan kapunk magyarázatot, de az adott pillanatban csak egy hagymázas szövegnek tűnt. Ezek után az elbeszélőnk nagyrészt egy fiatal lány és kisebb százalékban egy bigott szerzetes lesznek, akik közül utóbbi szerencsére csak keveset tűnik fel, mert a kuszaságuk miatt egyáltalán nem szerettem az ő részeit.

 

Kettéválaszt, de el nem szakít | Nina Willner

Ha bárki ezek után megkérdezné, hogy milyen könyvet ajánlanék a kettéosztott Németország témájában, egyértelműen Nina Willner 40 ősze lesz a válaszom. Amit anno Anne C. Voorhoeve-nak nem sikerült megcselekednie a Lilly átmegy a falon című regényében, azt ez a könyv maradéktalanul bepótolta. Dokumentarista, de mégis érdekes és könnyen olvasható. Megismerjük a rendszert, a politikai helyzetet, de emellett egy család sorsát is követjük.

 

Eredeti megjelenés éve: 2016
Magyar megjelenés éve: 2017
Maxim Könyvkiadó
történelmi, memoár
öt csillag

Ez a memoárkötet egy keletnémet család megindító története: a világháborútól kezdve a vasfüggöny (és a berlini fal) leomlásáig kísérhetjük végig a sokgyerekes pedagóguscsalád viszontagságos sorsát. A mesélő nem akárki: egyrészt a család Nyugatra szökött gyermekének Amerikában született lánya, másrészt az első amerikai nő, akiből hírszerző tiszt lett Berlinben, aki átjárhatott a várost – meg a szovjet és az amerikai zónát – végzetesen megosztó határvonalon, ahol sok kétségbeesett menekülő lelte halálát.

A szerző német precizitással feldolgozott dokumentumokra és személyes beszámolókra építi fel a két szálon futó történetet. Az egyik szálon a népes keletnémet família hányattatásait és megalkuvásait, sikereit és kudarcait, nehéz hétköznapjait követhetjük nyomon, a másikon olyan mélységben ismerhetjük meg az egyre inkább bezáruló és börtönként funkcionáló Német Demokratikus Köztársaság működését a besúgói terrorhálózat kiépítésétől a hétvégi telkek éhínséget megelőző kiosztásán át a komédiába fulladó végjátékig, amilyen mélységbe a szocializmus idején nem volt módunk betekinteni nekünk, magyaroknak. Ezen felül még a hidegháború globális kihatású eseményei is beleszövődnek ebbe az érdekfeszítő, informatívan olvasmányos, fotókkal gazdagon illusztrált visszaemlékezésbe.

Kegyetlenség, terror, nélkülözés, unalmas szürkeség, gerinctelen megalkuvás és rengeteg küzdelem a mérleg egyik serpenyőjében – míg a másikban ott a szeretet, „Oma” családfenntartó optimizmusa, a régi világból átmentett tisztessége és az egyes családtagok többé-kevésbé becsületes túlélő taktikái, sőt: nyílt lázadása a lelkeket nyomorító rendszer ellen. Sokáig nem fogjuk elfelejteni ezt a csodálatos családtörténetet…

 

Tatárok vagy a csjertik jelentik a nagyobb veszélyt? | Katherine Arden

Az északi erdő legendáját egyértelműen a szláv/orosz világáért olvasom. A fantasy szál számomra csak fűszerként szolgál, ezért is rabolt annyira el A lány a toronyban pezsgő Moszkvája, és ezért is maradtam egy kicsit hoppon A boszorkány éjszakájával. Szeretem Katherine Arden trilógiáját, de a zárókötettel nem vagyok teljes mértékben megelégedve. Viszont jól esett a lelkemnek.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2020
Alexandra Kiadó
fantasy
négy csillag

Az Északi erdő legendája-trilógia lélegzetelállító végső felvonásában Vászja és Morozko halálos ellenségekkel küzd a látható és a láthatatlan Oroszország megmentéséért.

A katasztrófa sújtotta Moszkva lakói válaszokat és felelőst keresnek. Vászja magára marad, minden oldalról ellenségek veszik körül. A tomboló nagyherceg szövetségesei háborúba és pusztulásba vezetik az országot, miközben egy gonosz démon káoszt és halált hint szerteszét. Vászja az események sűrűjében találja magát, és rá kell döbbennie, hogy mindkét világ sorsa az ő kezében van. A fiatal boszorkány kétségbeesetten próbálja megmenteni Oroszországot, Morozkót és a mágikus világot, de könnyen lehet, hogy választania kell.

 

Ha nem olvastad végig a sorozatot, akkor nem ajánlom ezt a bejegyzést. Mert ugyan nem lövöm le a végén lévő nagy csavarokat, de számos pontra ki fogok térni, ami ronthat az olvasmányélményen, ha vakon szeretnél belemenni. Viszont ha továbbra is maradnál, akkor én szóltam előre.

 

Történetünk…

a moszkvai tűz és annak csodás eloltása után veszi fel a fonalat. Kedvenc pópánk, Konsztantin a népet felhergelve megrohamozza Vászja nővérének kastélyát a lányt követelve. Boszorkánynak kiáltják ki, és elfogása után máglyán akarják elégetni, de sikerül megszöknie az Éjfél birodalmán keresztül. Ottartózkodása alatt forrongó hangulat támad a városban, amit Medvegy szít, és a tatárok fenyegetése sem szűnt meg.

 

Moszkva harangjai | Katherine Arden

Oroszimádó lelkemet már A medve és a csalogány is megörvendeztette, de a Katherine Arden Az Északi erdő legendája sorozat második kötetével, A lány a toronybannal ugrotta meg igazán a mércémet. Nagyon élveztem minden elemét, a lassan építkező történetet, a fagyos helyszíneket, a jó és gonosz szereplőket egyaránt, valamint a mesebeli hangulatot. Ha esetleg még gondolkodsz azon, hogy folytatni szeretnéd, akkor ne habozz, mert ez nem szenved a középső kötetek átkában.

 

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2019
Alexendra Kiadó
fantasy
öt csillag

A Medve és a Csalogány varázslatos története tovább folytatódik. A rettenthetetlen fiatal nővé serdült Vászját választás elé állítják: vagy férjhez megy, vagy kolostorba vonul. Ő azonban inkább megszökik otthonról – ám hamarosan az ostrom alá kerülő Moszkva városának védelméhez kell segítséget nyújtania.

Vászja számára nincs túl sok lehetőség, miután árvaságra jutott, és faluja boszorkánynak kiáltotta ki: vagy zárdába vonul, vagy hagyja, hogy a nővére összeboronálja egy moszkvai herceggel. Bármelyiket is választja, egy toronyba zárva éli majd le az életét, elzárva a tágas világtól, melyet annyira szeretne felfedezni. Így hát a kalandot választja: fiúnak álcázva magát lóháton nekivág az erdőnek. Miután a falvakat rettegésben tartó útonállókkal folytatott küzdelemben kivívja magának a moszkvai nagyherceg elismerését, gondosan meg kell őriznie a titkát, hogy valójában lány, nehogy elveszítse az uralkodó jóindulatát – még akkor is, amikor rájön, hogy a nagyhercegséget olyan titokzatos erők fenyegetik, melyeket csak ő, Vászja tud megállítani.

 

Az egyetlen dolog, amit nem szeretek benne, az a fülszövege. Mert értem én, hogy Vászja a főszereplőnk, és az ő kalandjait emeli ki. A kötetet felcsapva azonban csalódásként érhet pár embert az, hogy az Első rész Oljáról és Szásáról szól, Vászocska pedig csak a hatvanadik oldal környékén jelenik meg először. Engem ez nem zavart, sőt én kifejezetten élveztem, de jó ezt tudni a kötet elkezdése előtt.

 

Vajon tényleg bűnös-e a bűnös? | Hannah Kent

Izlandról mindig a gejzírek és a hosszú éjszakák jutnak az eszembe. Ezen hideg országban azonban mégis nagyon boldog emberek élnek, ami a természetnek is köszönhető. Hannah Kent Rekviem egy gyilkos asszonyért című regényének zord időjárása azonban a 19. század nehézségeit és elszigeteltségét mutatja be egy gyilkosságon keresztül.

 

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2016
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi, krimi, lélektani
négy csillag

Izland rideg északi partvidékén járunk, 1829-ben.

Agnes Magnúsdóttir megöli a szeretőjét, ezért halálra ítélik és a kivégzésig egy család gondjaira bízzák. Lelkészt is rendelnek mellé, hogy feloldozza bűnei alól.

Az elítélt lassan megnyílik a tisztelendőnek, elmeséli neki az életét és a gyilkosság előzményeit. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy semmi sem az, aminek látszik, de az idő vészesen fogy – közeleg a tél, és vele a kivégzés napja.

Egyedül Agnes tudhatja a teljes igazságot. Ez az ő története.

 

A könyv hátulja nem árul el sokmindent, csak az alaphelyzetet, és ez így is van rendjén. Érdemes szinte vakon belemenni a kötetbe, hiszen a szemünk előtt nyílnak ki a karakterek és magyarázódnak meg az események. Krimihez híven senki sem szeretné előre tudni a csattanót, így én is igyekszem a legminimálisabb tartalmi említés mellett sokkal inkább az érzelmekre fókuszálni.

 

Történetünk…

a 19. századi Izlandon játszódik, ahol kettős gyilkosság, gyújtogatás és lopás vádjával három embert halálra ítélnek. Érdekesség, hogy ketten az egyik áldozat szolgái voltak. A kivégzésre várva Agnest egy családhoz szállásolják el, és egy pap is jár hozzá a bűnbocsánat gyakorlásáért. Nekik mesélik el az életét, és hogy hogyan is került abba a helyzetbe, hogy a munkaadója életére törjön. De tényleg ő az igazi gyilkos?

Vallással az elnyomással szemben | Éric Vuillard

Éric Vuillard nevével először Napirend című regénye kapcsán találkoztam, melyben a második világháborúhoz vezető eseményeket vázolta fel. Már ott tudtam, hogy bármi fog megjelenni tőle magyarul, nekem azt olvasnom kell, hiszen annyira magával ragadott a stílusa. Nem mellesleg érződik mögötte a kutatómunka, de ezeket a tényeket élményszerűen tárja elénk, mintsem dokumentaristán. A Szegények háborúja című köteténél is hasonló érzéseim támadtak, mely ugyan rövidebb, mint a másik kötet, mégis hasonló súllyal rendelkezik.

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
történelmi regény
négy csillag

A tizenhatodik században a reformáció, a protestantizmus támadást indított a kivételezettek, a katolikus egyház ellen, de maguk is gyorsan beérkezett, jómódú hatalmi tényezővé váltak. A vidéki napszámosok és a városi szegények, akik számára a mennyországban egyenlőséget ígértek, egyre kevésbé értették, miért ne valósulhatna meg az egyenlőség már itt, az e világi életben.

A kényelemben élő protestánsok és a többiek, a nyomorgók közötti küzdelem elmérgesedett. Több teológus is a nincstelenek oldalára állt, így például Münzer Tamás is, aki eltökéltségével és fáradhatatlanságával tűnt ki, és aki ténykedésével maradandó nyomot hagyott maga után. Ő volt az, aki lángra lobbantotta Németországot. A Szegények háborúja az ő története: egy lázadásé, amely az igét akarta terjeszteni. Az 1525-26-ban lezajlott parasztháborúé.

Éric Vuillard jellegzetes stílusban, filmszerű jelenetekkel idézi meg a majd’ ötszáz éve játszódott eseménysort, amely nem tudja nem eszünkbe juttatni azt az egyenlőtlenséget, amelyet napjainkban látunk magunk körül.

 

Meglepően szellős oldalak fogadtak a könyv kinyitásánál, de ez nem gátolt meg abban, hogy elmélyedjek a történetben. Nagyrészt Münzer Tamást követjük, aki Németországban kirobbantott egy parasztfelkelést, de emellett még a kor számos valláskritikusának nézeteibe is betekintünk. Luther csak említés szinten került bele, sokkal inkább a radikálisokra fekteti a hangsúlyt.

Slussz az Anschlussal, avagy az apró mozzanatok történelemformáló ereje | Éric Vuillard

Eddig leginkább a második világháború hátországaiban játszódó és holokauszttal kapcsolatos könyveket olvastam, a tényleges frontvonal és az hozzá vezető hatalmi csatározás elkerült. Éric Viullard Napirend című regénye apró, elsőre jelentéktelen mozzanatokat mutat be német történelemből, amelyek hozzájárultak a Harmadik Birodalom térhódításához. Rövid és információdús, mégis regényes alkotás.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
történelmi
négy csillag

A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását.

A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.

Vuillard regényének minden sorát drámai feszültség hatja át – feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot.

 

Már az eleje teljesen megvett magának, a gazdaság és történelem iránt érdeklődő emberként szerettem a nyitójelenetet és annak jelentőségét. A további jelenetek is pörögtek, de aztán lelassultunk Ausztriánál, ami miatt egy kisebb mélypontot éltem meg. Teljesen azt hittem, hogy követni fogjuk a korábban felvázolt dinamikát. Ezzel egy idő után megbékéltem, és újra nagy lendülettel vetettem bele magamat. A vége pedig szívszorító, főleg a keretes szerkezet része.

Az erdő haragja | Katherine Arden

Külső nyomás, ezért vettem kézbe ennyire váratlanul Katherine Arden A medve és a csalogány című regényét. Már külföldi megjelenése óta nézegettem, illetve idén is rengeteget láttam, és több helyről ajánlották nekem. Végül engedtem a csábításnak, és egyáltalán nem bántam meg. Tipikusan Rékás könyv az orosz hangulatával, melyet a megélt tapasztalatokkal jobban tudtam értékelni. Ugyan a vége kicsit kusza, de hát a sorozat első részétől nem lehet elvárni azt, hogy mindent értsünk is belőle.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2018
Alexandra Kiadó
történelmi, fantasy, mesefeldolgozás
négy csillag

Gyilkos szél fúj a vad orosz vidéken, messze északon; nagyon rég nem volt ilyen fogcsikorgató hideg. A fák között suttogások, léptek zaja hallatszik. A medve ébredezik, egyre erősebb, és ha eltépi köteleit, talán senki sem állíthatja meg többé.

Vaszilisza zöld szemű, vadóc kislány, aki egy faház kemencéjének melegénél dadája régi időkről szóló meséire alszik el. Napközben lovagol, fára mászik, az erdőket járja; ott érzi igazán otthon magát, az állatok és növények között. De Vászja nem fiú, az a sorsa, hogy nővé érve gyermekeket szüljön és ellássa urát. A kislány már egészen fiatal kora óta tudja, hogy neki nem ezt írták meg, édesanyja nem ezért hozta a világra, mielőtt belehalt volna a szülésbe. Életével együtt különleges tudást adott a kislánynak, olyat, amely megváltoztathatja egész népe sorsát.

Katherine Arden első regénye az orosz mítoszok és népmesék varázslatos világába viszi az olvasót, ahol a csodák mindennaposak, a démonok és manók jelenléte megszokott, ahol ember és természet olyan összhangban élhet együtt, ahogy csak a legendákban lehetséges.

 

Az igazi népmesék mentesek a cukormáztól és a boldog befejezéstől, ezáltal tanítva a gyerekeket az életre. A szláv mesékbe emellé még beleköltözik a hideg és komor hangulat is, de én pont ettől szeretem ezeket a regényeket. Már az első fejezet teljesen hangulatba hozott Dunja meséjével, és ezt végig sikerült megtartania. Az orosz szavak melengették a lelkemet, amelyeket igyekeztem helyesen kiejteni, és kezdek rájönni, hogy szerelmes vagyok az orosz nyelvbe.

Történetek, amelyek megérintettek – Olvassunk graphic novelt #3

A graphic novel műfajjal való ismerkedésemet folytatva történelmibb vizekre eveztem. Sorra is vettem két (ha szigorúak vagyunk, akkor négy) híresebbet, a Maust és a Persepolist, és mindkettő hatalmas élmény volt számomra. Ezek már hosszabbak és a szórakoztatás mellett elgondolkodtattak, így lassabban haladtam velük.

A hársfaágak csendes árnyán | Anne C. Voorhoeve

Gimnázium alatt elég komolyan foglalkoztam a német nyelvvel, ezáltal a kultúrájukkal és a történelemükkel is, de ezidáig könyvben csak a második világháborúról olvastam. Aztán megláttam Anne C. Voorhoeve Lilly átmegy a falon című regényét, és tudtam, hogy a kettészakított Németország a másik olyan téma, amiről nagyon szívesen olvasnék. Bár a regény ifjúságibb volt, mint amire a besorolásából sejtetni lehetett, mégis hitelesen adta át, milyen is lehetett a kettészakított Németország.

Eredeti megjelenés éve: 2004
Magyar megjelenés éve: 2017
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, történelmi
három csillag

1988. A tizenhárom éves Lilly bepakolja a hátizsákját. Jénába készül, az NDK-ba. Ott él ugyanis csodálatos nénikéje, Lena a férjével és a gyermekeivel – csak ők maradtak Lillynek, miután édesanyja meghalt.

Ám annyira azért nem egyszerű dolog Nyugatról Keletre költözni. Nemcsak a bürokrácia emelte falakat kell lerombolnia, hanem a keletnémet rokonok életét beárnyékoló múlttal is meg kell küzdenie. Lilly azonban nem hagyja magát elijeszteni, és egy új világot sikerül meghódítania magának.

 

Többet vártam volna tőle, mégis a hatása alá kerültem. Olvasás közben végig a Das Leben der Anderen (A mások élete) című Oscar-díjas film járt a fejemben, amelyet földrajzórán néztünk még meg, és szintén hasonló időszakban játszódik. Több témával is foglalkozik, mint például a szülők elvesztése, az árvaság feldolgozása vagy a család fontossága, de leginkább az NDK és az NSZK közti ellentét feszül végig a könyvön.

 

Történetünk…

egy retrospektív elbeszélés, amelynek igazából csak az előszóban és az epilógusban van jelentősége. Főhősnőnk, Lilly egy bentlakásos iskolába kényszerül, mert édesanyának kiújul a rákos betegsége, és nem sokkal később bele is hal. A temetésre azonban ellátogat a nagynénje is Jénából, aki az egyetlen élő rokona, de egy fal választja el őket egymástól, így nem fogadhatja örökbe. Lilly azonban ebbe nem akar beletörődni, és megszervezi a szökését egy nem megszokott útvonalon, hiszen ő az NSZK-ból az NDK-ba akar eljutni, amely szintén nem egy könnyű dolog. Ám csak a karácsonyt tudják együtt tölteni, mert csak rövid időre kap vízumot. A történelem azonban az ő malmukra hajtja a vizet.

Elgyengült láncszem | Böszörményi Gyula

Sosem gondoltam volna, hogy egy Ambrózy kötetről ilyen véleményem lesz, de A Barnum-rejtélyt befejezve, amely a sorozat hatodik része, az volt az érzésem, hogy elfáradt a történet. Mintha Böszörményi Gyula elvesztette volna a kezdeti lelkesedését, és csak a rajongókat szerette volna kielégíteni evvel a regénnyel. A megvalósítás továbbra is példaértékű, és rengeteg kutatómunkát ölt bele Gyula bátyó, mégis maradtak bennem hiányérzetek.

Eredeti megjelenés éve: 2020
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, történelmi, krimi
négy csillag

1901. április 3-án hatalmas tömeg gyülekezik a Monarchia ékköveként emlegetett magyar székesfővárosban, Budapesten, a külső Kerepesi úton. A többezres csődületben inasoktól az arisztokratákig mindenféle rendű és rangú ember képviselteti magát. Reggel 6 óra 20 perckor aztán az izgalom a tetőfokára hág. A tömeg felmorajlik, a rendőrök sorfalat állva próbálják az izgága embereket hátrébb szorítani. A cinkotai vasútállomás különvágányára ekkor pöfög be az első hatalmas teherszerelvény, mely Budapestre hozza az amerikai „humbugkirály”, Barnum és Bailey kerekeken gördülő „városát”, a Greatest show on earth-öt, vagyis a Föld legnagyobb cirkuszi látványosságát.

A tömegben ott van egy fiatal hölgy is, a Marosvásárhelyről származó Hangay Mili, a hírneves magánzó detektív, Ambrózy báró hitvese. És ahol ennyi ember verődik össze, ott bűnözők is akadnak szép számmal. A bűntettre pedig, mely sokkal hajmeresztőbb, mint a cirkusz bármely csodája, nem is kell sokáig várni.

Szerencsére kéznél van a kor legkiválóbb „szoknyás detektívje”, Mili báróné, aki rögvest nyomozásba kezd.

Tessék betérni! Jó szórakozást, különleges izgalmakat!

 

Mindig jó visszatérni egy szeretett világba, és most sem volt másképp. Már az első lapoktól kezdve elkapott a hangulata, amelyet a cirkuszi világ csak tetézett. Utóbbival azonban egy csipet „Ámeriká” is költözött a lapokra, így spórolva a magyar nyelv szépségeivel, illetve a villa csupaszív szolgálóhadával, akik eddig mindig csak színesebbé tették az eseményeket.

Magyarnak lenni | Bauer Barbara

Csodálatos. Évek munkája ért be Bauer Barbara legújabb regényében, A fekete rózsában, amelyről nyíltan merem állítani, hogy az egyik, hanem az eddigi legjobb története. Már a felütésénél azonnal elkapott a hangulata, és ezt csak fokozta a továbbiakban. Érződik a személyes történetek varázsa, melyeket kitartással fűzött össze. Ilyenből még többet.

Eredeti megjelenés éve: 2020
Jaffa Kiadó
romantikus, női sors
öt csillag

Azt mondják, fekete rózsa nem létezik. Színe csupán fények játéka, árnyalatok keltette látszat. Sommer Anna azonban nap mint nap ott látja a szőlőben, a sorok végébe ültetve. Vajon egyszer megtudja majd, milyen is a színe valójában?

Anna, vagy ahogy a családban hívják, Annus, Etyeken nő fel, ezen a szőlődombok övezte, magyarok, svábok, zsidók lakta településen. Alig tizennégy éves, amikor kitör a második világháború, és nemcsak bevonuló édesapja és két ikerbátyja sorsa miatt kell aggódnia, hanem a nála két évvel idősebb Andrisért is, akihez már nem csupán ártatlan, gyerekes vonzalom fűzi.

Andris felmenői – szíjgyártók és borászok – a török kiűzése után messzi bajor földről érkeztek Etyekre. A faluban azt beszélik, hogy Andris nagyapja, a szőlőhegyen remeteéletet élő Vénember, különleges bort tud készíteni. Olyan bort, amelyben nemcsak az van benne, aki készítette, de az is, aki issza. Talán még a jövendőt is meglátja, aki kortyol belőle. Egyszer Annus is megkóstolta. Lehet, hogy ezért tűnik fel előtte újra meg újra egy fekete márványlap, belevésett nevekkel, köztük azéval, akit mindenkinél jobban szeret?

A háború, az utána következő politikai változások, a kitelepítések a falu és Annus életét is fenekestül felforgatják. Az egyedül maradt lány felköltözik a szőlőhegyre, a Vénemberhez, abban reménykedve, hogy Andris visszatér. Ám szerelme helyett valaki más érkezik, és Annust minden korábbinál nagyobb próbatétel várja. Vajon lesz elég ereje és bátorsága legyőzni a kishitűséget, a reménytelenséget, sőt még a halált is? Megőrizni a szerelmet, megfejteni a fekete rózsa és a Vénember különleges borának a titkát?

Bauer Barbara legújabb, személyes élmények és érzések ihlette, mélyen átélt regénye egy sorsfordító, családokat szétszakító, fájdalmas történelmi korszak, egy sorozatos tragédiákat elszenvedő, de élni akaró falu és egy igaz szerelem hiteles, megrendítő története.

Mondták, hogy tetszeni fog, és tudtam, hogy így lesz. De hogy ennyire? Idén A leggazdagabb árva és Az élet hangja után ez már a harmadik olyan kötet az írónőtől olvasott hatos fogatból, amely teljesen magával ragadott. Annyira élő volt, és annyira valós, hogy akár ez bárkinek a családjával megtörténhetett volna. És amellett hogy a múltban játszódik, a mai kor emberének is szép számmal szolgál tanulsággal.

Kettős élet | Jessie Burton – Olvassunk „auf Deutsch”

A titkok megkeserítik a kapcsolatokat, mikor kiderülnek. Addig azonban a tudatlanok teljes nyugalmával éli az ember az életét. Ugyan feltűnnek neki a furcsaságok, de nem tulajdonít nekik nagy jelentőséget. Jessie Burton Die Magie der kleinen Dinge [magyar címe: A babaház úrnője] című regényével is valahogy így voltam. Szerettem olvasni, érdekelt is a története, de aztán egyre több minden derült ki, és egyre inkább kezdtem ferde szemmel nézni a regényre.

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2015
misztikus, történelmi
három csillag

Mindazt, amit látsz, játéknak veszed.

Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget.

Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni.

Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai.

Olvasás közben olyan érzésem volt, mintha fátylon keresztül látnám a világot. Megvezetett engem is rendesen, viszont volt olyan is, amire a lepel lehullása előtt rájöttem. Viszont valami hiányzott ebből az amúgy izgalmas sztoriból.

A sors fintora | Bauer Barbara

Ha már egy írótól a harmadik könyvet olvasod a hónapban, az mutat valamit. A leggazdagabb árvával Bauer Barbara meggyőzött arról, hogy további köteteket vegyek kézbe tőle, de A fényfestő tette fel az i-re a pontot. Mesterien ért ahhoz, hogy megindító történeteket tálaljon az olvasója elé, és egyáltalán nem kérdéses számomra, hogy minél több regényét át szeretném élni. Mert ezek inkább élmények, mint sem egy újabb pipák a várólistán.

Megjelenés éve: 2020
Jaffa Kiadó
történelmi, romantikus
négy csillag

Cecil ​Le Blanc Párizsban végzi művészeti tanulmányait. A fiatal nőt tehetséges festőnek tartják, mestere éppúgy büszke rá, mint a nevelőnője, akit anyjaként szeret. Minden adott ahhoz, hogy sikeres művészi pályát fusson be, és a magánéletében is boldog legyen. Már eddig is részese lehetett a francia főváros szellemi pezsgésének, elismerte és befogadta a művészvilág. Ám Cecil mégis úgy érzi, valami hiányzik az életéből, ami nélkül nem tud kiteljesedni sem a festészetben, sem a szerelemben.

„Légy türelmes. Meg fogod találni azt a helyet, azt a pillanatot, ahová be tudsz lépni magad is, és nem azt fested meg, ami előtted van, hanem amiben te is benne vagy. Ekkor leszel készen.” Cecilt a mestere ezekkel a szavakkal bocsátja útjára. És bár az egész világ nyitva áll előtte, az útja mégis Budapestre vezeti őt. Talán ez lenne a hely, amelyről a mestere beszélt? És az a bizonyos pillanat, az vajon mikor érkezik el?

Amikor Cecil az ’56-os forradalom utáni években megérkezik a magyar fővárosba, az élete különös fordulatot vesz. Lassan valósággá válik mindaz, amiről addig azt gondolta, hogy csak a fantáziájában és az álmaiban létezett. Felsejlik, majd kibomlik előtte egy különös történet, amely mintha réges-régen esett volna meg vele, és amelynek a szereplőit mintha csak az ő képzelete teremtette volna meg. Mégis ők voltak azok, akik átsegítették a legnehezebb pillanatokon, akik érte jöttek, ha rátört a magány, akik között békére lelt, ha harcok dúltak körülötte. Akik megmentették a lelkét attól, amit kisgyermekként nem élt volna túl.

Apránként rátalál mindarra, amire egész életében várt. Megismerkedik Endrével, a magyar építésszel, akihez sokkal több szál fűzi, mint hitte volna. Megérti, miért vonzotta annyira Magyarország. Az ország, ahol utoljára kisgyermek korában járt, és amelyre szinte már nem is emlékezett. És ahol végre felragyog az a fény, amelyben megláthatja önmagát. A saját történetét.

Szerettem elmerülni a lapokban, és bár az elején kicsit túlgondoltam a párhuzamos történetet, ami által hamar rájöttem bizonyos fordulatokra, mégis kíváncsi voltam, mit hoz ki belőle az írónő. Tetszetős lett, megindító, és szívet melengető regényt kaptunk a csodaszép külsőn belül.