Szeretek igazi gyöngyszemekre
bukkanni, amelyet most Pontosvessző Nikinek köszönhetek, ugyanis az ő
kívánságlistáján láttam meg először Kálmán Áron Ördögpörkölt című képregényét.
A kötet a gördülékeny címe mellett a fülszövegében felvázolt témával fogott
meg. Utóbbiról egyszerre Virág Emília Sárkánycsalogatója jutott az eszembe, és habár
itt egy múltbéli kalandozást kapunk, a népi mondavilág központi szerepet
játszik benne.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2025 Empyreum Kiadó fantasy öt csillag |
1728 nyara. Kora tavasz
óta egy csepp csapadék sem esett a szegedi határban, óriási pusztítást okozva
ezzel a kiszáradt földeken. Az éhezés miatt felgyülemlett feszültséget a város
vezetése bűnbakfaragással próbálja enyhíteni, ártatlanok vádolásával tovább
sanyargatva a szegény népet. Ebben a feltüzelt helyzetben csak egy lentről
érkező hős vehetne elégtételt a kialakult igazságtalanságért.
Vajon melyik daliáról
szólnak majd a dalok? A rongyos viseletű garabonciás diák lesz az, aki móresre
tanítja a hatalmával visszaélő megyéspüspököt? Vagy netalán egy felelősséget
kerülő, törvényen kívüli rakja helyre a mohó főbírót?
A két alkalmatlan hősjelöltet
mesebeli hátasállatok vezetik természetfeletti elemekkel átszőtt kalandos
útjukon, mielőtt fellobbannának a boszorkányégetés máglyái.
Az Ördögpörkölt
eszenciálisan magában foglalja mindazt, amit szeretek egy könyvben. Kaptam egy
izgalmas kalandot, amelynél ugyan sejted a végkifejletet, de a módját és az oda
vezető utat nem, így megvan a felfedezés öröme. A mesékhez hasonlóan a szereplők
végletesek, azaz vagy jók, vagy rosszak. E két oldal szembenállása illetve a
konfliktusuk feloldása kerül a kötet középpontjába. Végül pedig az
elmaradhatatlan elem a humor, amely a képregény egészét átitatta és sokat
tudtam kuncogni rajta.