Imádom a tündéres történeteket,
és ezt nem győzöm eléggé hangoztatni. Van valami azokban az apró, szárnyas lényekben,
ami megfog. Vagy csak egyszerűen varázserejükkel rákényszerítenek a szeretetre.
Ki tudja...
Hartman Ágnes Második Atlantisz-sorozata is velük foglalkozik, na meg az atlantiszi sellőkkel, bár utóbbiak a
második részben kevesebb figyelmet fordít rájuk. Már az első kötet is kerek
egész, de ettől függetlenül kíváncsi voltam a karakterek további életére.
Gyertek, és fedezzük fel együtt Az elveszett tündérfalut!
 |
- AgiVega -
Első megjelenés éve: 2011
Aba Könyvkiadó
urban fantasy
négy csillag |
Tíz évvel járunk az első kötet,
a Második Atlantisz eseményei után. Hőseink felnőttek, és problémáik már nem
kamaszos botorságok, hanem a felnőttkor jóval komolyabb gondjai.
Azaész, miközben attól tart,
hogy varázsereje ismét rossz útra téríti, kénytelen azzal is szembenézni, hogy
édesapja betegsége miatt hamarosan rászáll a korona.
Aengus a pilisi erdő mélyén
rálel egy eddig ismeretlen tündérkolóniára, ahol az őskori matriarchális
társadalmak törvényei uralkodnak.
Szerelemmel és árulással
egyaránt meg kell küzdenie, miközben megpróbál változtatni a magyarországi
tündérek évezredes, kegyetlen szokásain.
Santorinin feltűnik Lucien,
Spiro féltestvére, hogy híres bátyja találmányai után szaglásszon, ő pedig
többre bukkan, mint legvadabb álmaiban képzelte volna.
Az emberi kapzsiság
lelepleződéssel fenyegeti Atlantisz városát, ahova a gaztevők útja a pilisi
tündérek aljas kihasználásán keresztül vezet.
Vajon fel tud-e nőni Azaész az
uralkodás sellőt próbáló feladatához? Sikerül-e ismét megmentenie Atlantiszt,
és felelősségteljes uralkodóvá válni? És miféle titkot rejt az a norvég
barlang, amely képes az egész tündértársadalom életét egy szempillantás alatt
megváltoztatni?