Mary Robinette Kowal
Bűbájoló történet sorozata sokáig állt a polcomon, de annál inkább meglepett
az austeni környezetbe bújtatott mágiájával. Sajnos Magyarországon csak az első
három rész jelent meg, de annyira berántott magával a történet, hogy mindenképp
tovább szerettem volna olvasni. Mindezt úgy, hogy nemigen olvasok angol
nyelven. És egyáltalán nem bántam meg, sőt a Kindle olvasómat is ezeknek a
regényeknek köszönhetem.
Ebben a bejegyzésben a
negyedik (Valour and Vanity) és az ötödik részről (Of Noble Family) is lesz szó,
és mivel tudom, hogy sokan nem vagytok abban a helyzetben, hogy a sorozatot
ismerve folytathassátok, igyekszek a részletekbe is belemenni. Bár már annyira
elszoktam a spoilerektől, hogy zsigerből hagyom ki őket.
Először azonban szeretnék
pár szót ejteni a nyelvezetéről, amely régies, így jobban visszaadja a kor
hangulatát, amely a magyar fordításban ugye kiesik. Mivel ekönyvként olvastam,
így könnyen rá tudtam keresni az ismeretlen szavakra, amelyből azért volt
bőven. Viszont ha mindezt ki kellett volna szótároznom, akkor ott hagyom abba a
történetet, így viszont lendületesen haladtam vele. Az ötödik rész antiguai
néger szereplőinek beszédével ugyan akadtak nehézségeim, de azokat hangosan
felolvasva többnyire rájöttem a titok nyitjára.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2014 történelmi romantikus, fantasy négy csillag |
#4 Valour and Vanity
(Bátorság és hiúság)
A két rész közül a
negyedik részt szerettem jobban, mert sokkal mozgalmasabb. Már kezdésként is
egy nagycsaládi jelenetet kapunk, amely magas röptű beszélgetést tartalmazott.
Ez nagyon hiányzott, és sokat is nevettem rajta.
Történetünkben…
a Vincent házaspár családi vakációjukról Muránóba utazik, hogy a Vincent által kifejlesztett üveggömbe csomagolt mágiát tökéletesítse. Ám már útközben rablótámadás éri őket (egyszer lesz Mrs. Ellsworthnek igaza), és csak váltságdíj ellenében szabadulnak meg. Szerencsére Signor Sanuto a segítségükre siet, és így már nem csak lakhatással, hanem kapcsolatokkal is rendelkeznek. Hisz ha Lord Byronra kéne támaszkodni, akkor egy szegényes lyukban nyomorognának mind a hárman. Egy helyi üvegkészítőhöz nem bíznak az idegenekben, mert félnek attól, hogy kémek, és ellopják a technológiájukat, így Signor Sanuto elviszi őket egy ismerőséhez. Ez azonban kiderül, hogy átverés, pont mint a rablótámadás, és nyom nélkül szívódnak fel a gömbök és az azzal kapcsolatos emberek. Jól átverték őket, így mindenkinek tartoztak, de nincs egy fityingjük sem, így kénytelenek egyszerű munkát vállalni. Vincent bábszínész lesz, Jane pedig egy kolostorban kap munkát. Kiderül, hogy Muránóban egy kiépült bűnszervezet működik, amelyet végül sikerült kijátszaniuk még úgy is, hogy áruló volt a soraikban.
