Amikor Aranyhaj megmenti önmagát | Tamsyn Muir

Bár Tamsyn Muir a Lezárt sír sorozattal vált híressé, de annak irányába sosem éreztem akkora kíváncsiságot, mint a Floralinda és a negyvenemeletes toronnyal kapcsolatban. Ez nagyrészt annak is köszönhető, hogy ezen regény Aranyhaj történetét csavarja meg feminista módon. Mert mi van, ha nem a hercegeknek kell felküzdeniük magukat a toronyba, hanem a hercegnő menti meg önmagát?

Eredeti megjelenés éve: 2020
Magyar megjelenés éve: 2025
Fumax Kiadó
dark fantasy, mesefeldolgozás
négy csillag

Amikor a gonosz boszorkány megépítette a negyvenemeletes tornyot, igyekezett a lehető legalaposabban eljárni. Gyémántpikkelyű sárkánytól kezdve gyilkos goblinhordáig mindenféle iszonyatos szörny került a torony minden emeletére, ha pedig egy vállalkozó szellemű herceg valahogy végigverekedné magát a legfelső emeletig, jutalma egy arany kard lenne – valamint a szépséges Floralinda hercegnő keze.

De mindeddig egyetlen hercegnek sem sikerült még az első emeleten se túljutni. A negyvenedikről nem is beszélve!

Ráadásul a friss hercegek forrása elapadni látszik az utóbbi időben, Floralinda pedig már érzi bőrén a tél első fagyos leheletét…

Tamsyn Muir, a hazánkban is rendkívül népszerű, formabontó Lezárt Sír-sorozat szerzője ezúttal egy mesének induló, de egyre sötétebb hangot megütő, önálló fantasy történettel jelentkezik.

 

Egy meglepően vékonyka könyvről beszélünk, amelynél a történetről tényleg csak a kiindulási pontot érdemes előzetesen ismerni, hiszen csak egy szálon futnak az események. Adott Floralinda, akit a gonosz boszorkány elrabol, és bezár egy toronyba önmaga szórakoztatására és a kihívás apropójából. Mindennel ellátja odafent a hercegnőt, aki egy darabig türelmesen figyeli az ablakból a felbukkanó lovagokat, de egyikük sem jut tovább az első szint sárkányán. Mindez megunva és a kíváncsiságtól hajtva maga is egyre lejjebb merészkedik a toronyban, miközben nem csak fokozatosan életképesebbé válik, hanem önmagát is megfejlődi.

 

Téli & Tavaszi zárás – 2025/2026

 

 

Elég régen jelentkeztem bejegyzéssel, melynek okait részletekbe menően nem firtatnám. Annyit viszont szeretnék magyarázatként adni, hogy nem csak fizikailag volt kemény számomra ez az évkezdés, hanem mentálisan is próbára tett. Éppen ezért voltak olyan hosszabb időszakaim, mikor egyszerűen nem tudtam koncentrálni a könyvekre am block. Mostanában azonban mintha kezdene visszatérni a régi lendületem, így ezt az alkalmat megragadva gondoltam, hogy a múlt lezárásával egy új fejezetet szeretnék megnyitni. Ehhez az is apropóként szolgál, hogy júniusban lesz tizenegy éve, hogy elindítottam a blogomat, amely online olvasónaplóként az életem több mint egyharmadában elkísért.

 

Évnyitó 2026 – Összegzés és kitekintés

Forrás: Freepik

 

2025 egy minden szempontból nehéz év volt a számomra. Fizikailag időnként a határaimat feszegettem, de jó volt látni a tűrőképességem növekedését. Mentálisan sokkal inkább a bizonytalansággal küzdöttem, amely váratlanul ért, és annál hosszabban is tartott. Ugyan rengeteget tanultam belőle, de mindenképpen örvendetes tény, hogy már a hátam mögött van, és az új évvel végre tiszta lappal indulhatok.

 

A továbblépés és a megbocsátás képessége | Kristin Hannah

Kristin Hannah történetei a lelkemhez szólnak, és minden egyes regénye után megfogadom, hogy sokkal többet fogok olvasni tőle. Ugyan a Repülj messzire! olvasása közben nem bőgtem pufira az arcomat, mint a Szentjánosbogár lányok vagy a Fülemüle esetében, de rendszeres elérzékenyülés nem maradt el. Méltó folytatásnak bizonyult, amely összesodorja a szétcsúszott szálakat, illetve egyaránt rendezi a jelen és a múlt konfliktusait.

Eredeti megjelenés éve: 2013
Magyar megjelenés éve: 2022
Könyvmolyképző Kiadó
női sors, barátság
öt csillag

A Szentjánosbogár lányok további megindító története.

Tizenévesként, a hetvenes években Tully Hart és Kate Mularkey elválaszthatatlanok voltak. Tully volt a sminkjével és nyakba akasztós felsőivel a legmenőbb lány az iskolában. A szemüveges Kate pedig, a bokalengő farmerével, a stréber kívülálló. Ám a véletlen és a körülmények összehozták őket, és évtizedeken át kitartottak egymás mellett. Így kezdődött Tully és Kate története. Barátnők mindörökre.

De néha véget érnek a történetek, és lehetetlennek tűnik újrakezdeni őket.

Most, évekkel később, Tully életét fenekestől felforgatta a gyász. Szeretné betartani a Kate-nek tett ígéretét – hogy Kate gyermekei számíthatnak rá–, de fogalma sincs, hogyan csinálja. Mit tud arról az arrogáns, ambiciózus Tully, aki soha nem volt házas, hogy mit jelent családhoz tartozni?

Kate lánya, a tizenhat éves Marah Ryan ugyanolyan elveszett, mint Tully. A magányos és sebezhető lány megismerkedik egy fiatalemberrel, aki kézen fogja, és bevezeti az ő veszélyes, kétes világába.

Tully anyja, Dorothy Hart megbízhatatlan asszony, számtalanszor elhagyta a gyermekét, és végül összetörte a szívét. Ám most Tullynak szüksége van rá. Dorothy még egyszer visszatér, kétségbeesetten keresi a második lehetőséget, hogy jó anya legyen. De szembe kell néznie a legsötétebb félelmeivel, és elárulni múltja rettenetes titkát – csak akkor lehet az az anya, akire sérült lányának szüksége van.

Egy tragédia összehozza ezt a három gyászoló nőt, és felfedezőútra indítja őket. Mindhárman utat tévesztettek, és szükségük van egymásra – és talán egy csodára is, hogy átalakítsák az életüket, és újra higgyenek az életben.

 

Míg a nyitókötet a női barátságra koncentrál, a második rész a családot helyezi a középpontba, amely nem csak a vér szerinti kapcsolatokat takarja. Nekem tetszett ez a fókuszáthelyezés, amely egyértelműen Tullyt teszi meg főszereplőnek. Mindenki valamilyen szinten kapcsolódik hozzá, és jó volt látni a kötet során a dinamikák alakulását. A legfőbb tanulsága pedig, hogy mindenki hibázik, de fontos a megbocsátás és hogy mindenki megérdemel még egy esélyt.

 

BarátNŐK mindörökre | Kristin Hannah

Bizonyos barátságok egy életszakaszra szólnak, mások viszont egy életen át elkísérnek. Kristin Hannah Szentjánosbogár lányok című regényében utóbbinak állít emléket, emellett a nők sorsának sokrétűségét boncolja. Az írónő már a Fülemülénél megmutatta számomra, hogy nagyszerű történetmesélő. A történelmi aspektusa miatt ott egy kisebb olvasói réteget szólított meg, míg ezt a könyvét kötelezően ajánlottá tenném lányoknak, fiatal nőknek és anyáknak egyaránt.

Eredeti megjelenés éve: 2008
Magyar megjelenés éve: 2009
Könyvmolyképző Kiadó
női sors, barátság
öt csillag

Nagy hatású új könyv szeretetről és veszteségről, és a barátság csodájáról…

1974 nyarára Kate Mularkey már belenyugodott, hogy a nyolcadikos évfolyam társadalmában az ő helye a tápláléklánc legalján van. Aztán legnagyobb ámulatára, a szemközti házba beköltözik a „világ legmenőbb csaja”, és vele akar barátkozni. Úgy tűnik, Tully Hartnak megvan mindene: szép, okos, ambiciózus. Látszólag nem is különbözhetnének jobban. Kate-nek reménye sincs, hogy szerető családjával, akik lépten-nyomon szégyent hoznak rá, valaha is a menők közé tartozzon. Tully viszont csupa titok és csillogás, ám belülről titok emészti. Ők ketten megfogadják, hogy barátok lesznek mindörökre, és a nyár végére „TullyésKate”-té, elválaszthatatlan barátnőkké forrnak össze.

Így indul Kristin Hannah nagyszerű új regénye. A több mint három évtizeden átívelő, a Csendes-óceán északnyugati partvidékén játszódó Szentjánosbogár lányok két nő megrendítő, nagy hatású története, és egy olyan barátságé, amely életük meghatározó eleme lesz.

 

Már az első fejezeténél is éreztem, hogy különleges olvasmány lesz. A hangulata teljesen odavágott még úgy is, hogy nem ír neveket, csak sejtet. Visszaemlékezésben mutat be helyeket, szereplőket, valamint kapcsolatokat, felkészítve minket a veszteségre is. Végig komfortos volt vissza-visszatérni hozzájuk, mert sok olyan epizódból áll, amin el lehet merengeni. Nem maradtak ki a hatásos jelenetek sem, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy az események teljesen filmszerűen peregjenek a szemem előtt. Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy sorozatot készítettek belőle.

 

Őszi zárás – 2025

 

Bár odakint már ropog a lábunk alatt a fű, ami már inkább a telet idézi, de még mielőtt ráfordulnék az adventi készülődésre, nézzük meg együtt, hogy hogyan is telt az idei ősz. A blog mellett az instán is kicsit inaktívabb voltam, amit nagyon sajnálok, mert láthatóan hiányzik mostanában a mindennapjaimból a flow élmény, ami nálam a kreatív munkavégzéssel jár együtt.