Vallással az elnyomással szemben | Éric Vuillard

Éric Vuillard nevével először Napirend című regénye kapcsán találkoztam, melyben a második világháborúhoz vezető eseményeket vázolta fel. Már ott tudtam, hogy bármi fog megjelenni tőle magyarul, nekem azt olvasnom kell, hiszen annyira magával ragadott a stílusa. Nem mellesleg érződik mögötte a kutatómunka, de ezeket a tényeket élményszerűen tárja elénk, mintsem dokumentaristán. A Szegények háborúja című köteténél is hasonló érzéseim támadtak, mely ugyan rövidebb, mint a másik kötet, mégis hasonló súllyal rendelkezik.

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
történelmi regény
négy csillag

A tizenhatodik században a reformáció, a protestantizmus támadást indított a kivételezettek, a katolikus egyház ellen, de maguk is gyorsan beérkezett, jómódú hatalmi tényezővé váltak. A vidéki napszámosok és a városi szegények, akik számára a mennyországban egyenlőséget ígértek, egyre kevésbé értették, miért ne valósulhatna meg az egyenlőség már itt, az e világi életben.

A kényelemben élő protestánsok és a többiek, a nyomorgók közötti küzdelem elmérgesedett. Több teológus is a nincstelenek oldalára állt, így például Münzer Tamás is, aki eltökéltségével és fáradhatatlanságával tűnt ki, és aki ténykedésével maradandó nyomot hagyott maga után. Ő volt az, aki lángra lobbantotta Németországot. A Szegények háborúja az ő története: egy lázadásé, amely az igét akarta terjeszteni. Az 1525-26-ban lezajlott parasztháborúé.

Éric Vuillard jellegzetes stílusban, filmszerű jelenetekkel idézi meg a majd’ ötszáz éve játszódott eseménysort, amely nem tudja nem eszünkbe juttatni azt az egyenlőtlenséget, amelyet napjainkban látunk magunk körül.

 

Meglepően szellős oldalak fogadtak a könyv kinyitásánál, de ez nem gátolt meg abban, hogy elmélyedjek a történetben. Nagyrészt Münzer Tamást követjük, aki Németországban kirobbantott egy parasztfelkelést, de emellett még a kor számos valláskritikusának nézeteibe is betekintünk. Luther csak említés szinten került bele, sokkal inkább a radikálisokra fekteti a hangsúlyt.

Slussz az Anschlussal, avagy az apró mozzanatok történelemformáló ereje | Éric Vuillard

Eddig leginkább a második világháború hátországaiban játszódó és holokauszttal kapcsolatos könyveket olvastam, a tényleges frontvonal és az hozzá vezető hatalmi csatározás elkerült. Éric Viullard Napirend című regénye apró, elsőre jelentéktelen mozzanatokat mutat be német történelemből, amelyek hozzájárultak a Harmadik Birodalom térhódításához. Rövid és információdús, mégis regényes alkotás.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2021
21. Század Kiadó
történelmi
négy csillag

A Napirend című Goncourt-díjas regény igazi fekete komédia, amely a második világháborúhoz vezető sorsdöntő tárgyalásokat beszéli el. Diplomáciai kudarcok, megszakadó emberi kapcsolatok, katasztrofális irányt vevő események előzték meg a fegyveres konfliktus kirobbanását.

A német ipar óriásai – akik számára a náci uralom alatt virágzik az üzlet – egybegyűlnek, hogy Adolf Hitlert támogatásukról biztosítsák. Az osztrák kancellár túl későn eszmél, hogy csapdába sétált, amikor Hitler ultimátumot ad neki, ezzel előkészítve Ausztria annektálását. Winston Churchill is megjelenik a rendezvényen, ahol Neville Chamberlain búcsúztatja Joachim von Ribbentropot, Németország addigi londoni nagykövetét, akit hamarosan a náci kormány külügyminiszterévé neveznek ki, hogy aztán később a nürnbergi per vádlottai között lássuk viszont.

Vuillard regényének minden sorát drámai feszültség hatja át – feledhetetlen története bemutatja a tragédiát, amelynek során maroknyi nagyhatalmú férfiú a háború küszöbére sodorta az egész világot.

 

Már az eleje teljesen megvett magának, a gazdaság és történelem iránt érdeklődő emberként szerettem a nyitójelenetet és annak jelentőségét. A további jelenetek is pörögtek, de aztán lelassultunk Ausztriánál, ami miatt egy kisebb mélypontot éltem meg. Teljesen azt hittem, hogy követni fogjuk a korábban felvázolt dinamikát. Ezzel egy idő után megbékéltem, és újra nagy lendülettel vetettem bele magamat. A vége pedig szívszorító, főleg a keretes szerkezet része.