AI - Fikció vagy valóság? | Dan Brown - Betekintő #20

Nem tisztem a tudomány vagy a vallás mellett állást foglalni. Ez mindenkinek a magánügye. Dan Brown azonban mindig megmozgat bennem valamit. Elgondolkodtat, de tudom, hogy ez csak fikció. Hogy nem létezik ilyen a valóságban. Nem-e? Mivel az Eredetről nemigen lehet úgy részletekbe bocsátkozni, hogy ne lőjön le minden fordulatot az ember, így ugyanolyan betekintést adok a regénybe, mint A Da-Vinci-kódnál.

Magyar megjelenés éve: 2018
GABO Kiadó
kaland, krimi
három csillag

Robert ​Langdon, a szimbolika és a vallási ikonológia harvardi professzora a bilbaói Guggenheim Múzeumba érkezik, hogy részt vegyen egy felfedezés bemutatásán, amely „mindörökre megváltoztatja a tudományokat”. Az esemény házigazdája Langdon barátja és egykori tanítványa, Edmond Kirsch, a negyvenéves tech-mágnás, akit káprázatos találmányai és merész előrejelzései az egész világon vitatott figurává tettek. A mai este sem kivétel: azt állítja, hogy egy megdöbbentő áttörést jelent be, amelynek messzeható következményei lesznek.

Ám Langdon és a több száz vendég legnagyobb döbbenetére, az esemény még azelőtt tragikus véget ér, hogy igazán elkezdődhetne. Langdon kétségbeesett menekülésre kényszerül a múzeum igazgatónőjével, Ambra Vidallal. Barcelonába szöknek, és veszélyes kutatásba kezdenek egy jelszó után, amely megnyitja Kirsch titkát.

Langdonnak és Vidalnak meg kell találnia az utat a város labirintusszerű átjáróiban egy olyan ellenséggel szemben, amely minden fordulónál egy lépéssel előttük jár. A nyomot, amelyet követnek, csak rejtélyes szimbólumok és többértelmű modern művek jelölik, de Langdon és Vidal sorra megfejti a nyomravezetőket, és végül szemtől szembe kerülnek egy világrengető igazsággal, amely rejtve maradt – egészen mostanáig.

Langdon professzor színre lép - Betekintő #15 | Dan Brown

Nem tudok ellenállni a régi könyveknek, mert ad egy:  befogadásra várnak. Ki az aki nem könyörül meg egy doboz leselejtezésre váró regényen. És ad kettő: olcsóbbak mintha boltban venném meg. Bár lehet, hogy kinézetre viharvertebbek, mint újonnan nyomott társaik, de a beltartalmuk ugyanaz, ami a regényeknél a legfontosabb dolog.
Már megértem, hogy miért kavart Dan Brown A Da Vinci-kód című regénye akkora port a maga idejében. Nem is annyira a könyv megjelenésekor, hanem a filmadaptáció elkészültekor. Mert van min elhűlni rajta, az biztos.

Magyar megjelenés éve: 2003
GABO Kiadó
thriller
négy csillag

A tanulmányi úton Párizsban tartózkodó Robert Langdon szimbólumkutatót telefonon riasztják egy késő esti órán. A Louvre idős kurátorát meggyilkolták a múzeumban, és érthetetlen kódot találtak a holtteste mellett. Miközben Langdon és Sophie Neveu, a tehetséges francia titkosírás-szakértő a rejtvény megoldásán dolgozik, elképedten fedezik fel a rejtett utalások nyomát Leonardo da Vinci műveiben – noha ezeket az utalásokat mindenki láthatja, a festő zseniálisan álcázta őket. A hagyományos thrillerregények kliséiből A Da Vinci-kód egyszerre villámgyors, intelligens és többrétegű; részletek sokasága és alapos kutatások hitelesítik. Az első oldalaktól a váratlan és elképesztő végkifejletig Dan Brown bestsellerszerző már megint mesterien bonyolítja a történetet.

Egyházi témához nyúl, valós alapot és létező és létező szervezetek vázol fel. Hipotézist állít be valóságként, mert nem lehet igaz. Ugye? Hitmegrengető megállapításokat tesz. Elgondolkodtatott, és megkérdőjelezett bennem dolgokat. Mert azt tudom, hogy Nyugat-Európában volt már történelemmódosítás, miért ne lehetne ez az egyházaknál is. Ameddig nem tudunk az időben utazni, addig ki ellenőrzi le, hogy vajon mi történt 2000 évvel ezelőtt.