Az emberek tökéletlenségében rejlő tökéletesség | Szigeti Kovács Viktor

Gyerekként nagyon szerettem a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozatot, majd alsósként belekóstoltam Gyula bátyó által a Világfa csodálatos világába, és azóta is örömmel merülök el a magyar mesék és hiedelmek világában. Szigeti Kovács Viktor A táltos című ifjúsági regénye pont emiatt keltette fel az érdeklődésemet, és bár megjelenése óta alig találkoztam vele, engem mégis hajtott a kíváncsiság.

Eredeti megjelenés éve: 2019
Ciceró Könyvstúdió
gyerek, high fantasy
három csillag

Húsz éve van már tél az emberek világában, mert Cilonda, a boszorkány, gyűlöli az Öregisten számára oly kedves teremtményeket. Ám megszületik a lelkekben a remény egy Kücsen nevű táltos személyében, akiről már csecsemőként is lehet tudni, hogy kiválasztott; ám hogy legyőzhesse a boszorkányt, még át kell esnie három próbatételen: legyőzni a fekete bikát, elmenni a kígyók és békák országába, végül megküzdeni a rettenetes sárkánnyal.

A szerző új könyve ezúttal az ősi magyar hiedelemvilág elemeit alapul véve meséli el egy táltos varázslatos cselekedeteit. A történetben régi idők mítoszaiból elevenednek meg ördögfiak, sárkányok és boszorkányok. Az író arról a korról mesél. amikor még az égigérő fa tetején lakott az Öregisten, a fa gyökerei között pedig a rémséges alsóvilág húzódott. A jó és rossz küzdelmének kimenetele ezúttal azonban kétséges, mert a gonosz ereje nagy, a jóság pedig sebezhető.

 

Ez egy jó ötlet középszerű megvalósítása, amely sokkal jobban cselekmény és világközpontú, mint azt szeretettem volna. Hiányoltam a karakterek mélységét, illetve hogy belelássunk hősünk, Kücsen fejébe. Sokat adott volna magához a cselekményhez, és lett volna időm belemélyedni és kötődni hozzájuk. Így viszont egy futószalagon éreztem magamat, viszont a könyv által teremtett világot még így is szerettem.

Történetünk…

Kücsen táltossá válását követi végig. Már születésétől kezdve nagy tettekre volt hivatott, amit a gyors növése és érése csak még inkább megerősített. Próbákat kell kiállnia, amelynek végén egy sárkány legyőzése áll. A gonosz erők azonban akadályokat görgetnek elé, és a világ is bajba kerül.

 

A könyv téli hangulatban indul, ami nagyon passzolt az olvasáskori aktuális időjáráshoz. Ez jó érzéssel töltés ez nagyrészt végig megmarad, hiszen örök fagy borult a világra. A szerző ezután több helyen is megcsillogtatja írói képességét, a leveleket színező manós és a felfelé eső esős jeleneteket csillogó szemekkel olvastam.

 

Az emberek mellett megjelennek az alvilág és a felvilág lakói. Szerettem a megjelenő lényeket, a tündéreket, boszorkányokat, ördögfajzatokat, faunokat, valamint a szereplők neveit. Van nekünk Biburánk, Cilondánk, Agolcsunk, Hajnánk, Tündérszép Ilonánk, Gutánk, Fenénk, Bestünk, Foltunk és Sebünk is. Utóbbi ötük díszes társasága az ördögverés tudományát űzi, így elsőkézből láthatunk gutaütést is, amelyet eddig csak mint szófordulat ismertem.

 

A regény fő konfliktusa az emberek tökéletlensége, akik így lettek megteremtetve. Ez Cilondának, a gonosz boszorkánynak egyáltalán nem tetszik, így bosszúból örök téllel sújtotta Földet, várva arra, hogy mindenki éhen vesszen. Kücsen azonban reményt jelent az emberek számára, így el akarja pusztítani őt. Amerre jár, tavaszt varázsol, és sosem adja fel. Táltossá válni kiváltság, hiszen nem mindenki születik jó táltosnak. Ugyanez a helyzet a sámánokkal is, hiszen az is egy döntésen alapszik. Agolcs nem szeretett volna ekkora felelősséget a nyakába kapni, pedig lett volna rá képessége. Kücsen tanáraként viszont lehetősége van arra, hogy jobbá tegye a világot, amihez még a szerelmét is hátrahagyja.

Forrás: Pinterest

Ugyan Kücsen sorsát követjük végig, mégsem éreztem közel magamhoz. A mindenkinek segítő, jószívű karakternek nem volt gyerekszobája, nagyon hamar fel kellett nőnie. Értem én, hogy nagy felelősség ült a vállán, de ez nem feltétlen tesz jót egy gyereknek.

 

Mivel ezt a 2022-es téli könyvkempingen olvastam a sárkánnyal eléggé témába vágott. Nekik teljesen más az időfelfogásuk, hiszen egy év náluk egy nap. Illujankasz nem akar rosszat tenni az embereknek és a sorsét sem szeretné követni, hanem kész meghalni, amivel eléggé felbosszantja Cilondát. A sorsunk azonban nincs előre megírva, így szabadon alakíthatunk rajta. A jó viszont mindig nyer. A végén lévő csavartól pedig egyszerűen lehidaltam.

 

Utoljára pedig szeretném kiemelni a borító zsenialitását, amelynél jobban passzolót nem is lehetett volna tervezni. Megjeleníti a világfa kesze-kusza világát, ahova nosztalgikus volt visszatérnem (pont annyira volt jó érzés, mint a beléndekről olvasni). A nap és a hold mellett megbújnak az ördögfiak is, a cseresznyevirág pedig szintén fontos eleme a történetnek.

„Hószaga volt a szélnek.”

~~~

„Főleg a boszorkányok szerettek beosonni a házakba, hogy ráüljenek az alvók mellére, és rossz álmokkal kínozzák a szerencsétleneket. Valamikor csak egy kurta órácskát, de olykor egészen hajnalig ül a boszorkány a kiszemelt ember mellkasán, de nem ám akárhogyan. Amikor az alvó mellkasa felfelé emelkedik, a boszorkány visszanyomja a mozdulatot, és gonosz képeket présel bele a szerencsétlenbe, hogy felébredvén egész nap csak bambuljon maga elé. Ha valakit sokáig kínoznak így, az könnyen lehet, hogy egész életére megnyomorodik, és olyanná válik, mintha csak szellemként kóborolna a többiek között.”

~~~

„Ilyen pogácsa talán még sosem készült a világon; belekerült egy anyai szív minden bánata és reménye, belekerült a féltés, és a szeretet is, ami az anyákat erősebbé teszi bármely harcos férfinál.”

~~~

„Egy fán manók üldögéltek, ők még a lyukiknál is kisebbek voltak, akkorák, mint egy nagyobbacska babhüvely; az egyik unalmában most is éppen leveleket színezett, mintha a nemrég rájuk köszöntött tavasz után már rögvest az őszt várná.”

~~~

„Az eső, ami eddig csendes mélabúval hullott lefelé, most úgy tűnt, mintha lentről szállna felfelé. A fűszálakon megcsillanó törékeny cseppek is engedtek a szorításukból, és mint amikor egy történet visszafelé pereg, iramlottak a magasba, egyenesen az ég tetejére.”

~~~

„Az öregek régi mesékből még tudták: ha egy csillag hiányzik az éjszakai égboltról, akkor az itt, a fa egy-egy ágán piheni ki magát, hogy aztán újra teljes pompájában ragyoghasson az emberek feje felett.”

~~~

„Egy kakast soha nem kellett megszállnia Cilondának, hogy küldött legyen; maguktól is volt bennük annyi gonoszság, hogy szó nélkül lepaktáltak az alsóvilággal.”

A sorozat további részei:

Karakondzul éjszakája (#2)