A kattogó szív titka | Mathias Malzieu

Anno még Enikőnél találkoztam Mathias Malzieu A szív mechanikája című regényével. A pöttöm kis könyv ugyan neki kevésbé nyerte el a tetszését, de ő alapvetően a fantasykkal nehezebben barátkozik meg, engem viszont továbbra is vonzott a mesei kisugárzását, amelyet még egy csipet steampunkkal is megfűszerez.

 

Eredeti megjelenés éve: 2007
Magyar megjelenés éve: 2012
Európa Kiadó
romantikus, fantasy
három csillag

Úgy szeretjük egymást, mint két megelevenedett gyufa. Nem beszélünk, lángra gyúlunk!

1874-ben, minden idők leghidegebb napján, mikor a paranormális kutyahidegben a szökőkutak is jégcsokorrá dermednek, Edinburghban Madeleine, a bába, gyógyító csodadoktor, a számkivetettek istápolója egy megesett rosszlány gyermekét segíti világra. A veszett hidegben az újszülött szíve megfagy, Madeleine pedig hirtelen ihlettel egy óraszerkezetet ültet be helyette.

A kis Jack selejt portéka, ráadásul különösen kényes is: hogy életben maradhasson, meg kell tanítani, hogyan bánjon a szívével, az ön- és közveszélyes, hegyes mutatókkal, de legfőképpen arra, hogy a szerelem végzetes lehet a számára. Ám az óramű-szívnek sem lehet parancsolni, Jack a leheletfinom Acacia táncosnő rabja lesz, fél Európán át követi, mint az árnyék, megvív érte száz veszéllyel, versenyt fut a könyörtelen idővel, amely belülről emészti…

Mathias Malzieu francia rockénekes romantikus, fanyar meséjét egyszerű nyelven, bizarr ötletekkel megbolondítva, mintegy fapofával meséli el nekünk – szinte rajzfilm, képregény, ám mégis irodalom.

 

Kettős érzéseim vanna a könyvvel kapcsolatban. Egyrészt az elején nagyon éltem a hideg nap hangulatát, valamint Jackünk felcseperedését is öröm volt figyelni. Egy ponton aztán ajtóstul ront be hozzá a szerelem, amely fiúnkat mindennemű racionalitásától megfosztja, és a fél világot a nyakába veszi, csak hogy egy ideát kergessen. Reménytelenül romantikus, ami sajnos a vesztét is okozza.

 

Időrabló-banda | Natalia Sherba

Még az oroszországi kirándulásom alkalmával találkoztam Natalia Sherba Óramágusok sorozatával, amely tényleg nagy népszerűségnek örvend odakinn, hiszen mindegyik könyvesboltban, ahol jártam, kiemelt helyen szerepelt. Ezért is örültem meg annyira a magyar megjelenésének, de sajnos csalódnom kellett Az Órakulcsban. Ugyan nagyrészt saját magam hypeoltam fel a kötetet, de időközben mások pozitív véleménye is megerősítésként hatott, így nagyobb is volt a csattanás.

 

Eredeti megjelenés éve: 2011
Magyar megjelenés éve: 2020
Európa Könyvkiadó
ifjúsági, fantasy
három csillag

LÉPJ BE AZ IDŐ BIRODALMÁBA!

Vasilisa egyszerű kamasz lány, átlagos élettel. Ám egy nap megtudja, hogy létezik egy titkos, elrejtett világ, melyben óramágusok, tündérek és más varázslények élnek. Mire felocsúdik, már egy életre-halálra menő játszma kellős közepén találja magát, és szerepet kell vállalnia a Nagy Idővarázslatban. Veszélyesnél veszélyesebb akadályokat kell legyőznie, miközben szép lassan rájön, ki áll teljes szívből mellette, és ki az, akitől óvakodnia kell.

Barátság, bizalom, a könnyű és a helyes út közti választás nehézsége, az elhivatottság megtalálása, az akaraterő megedzése, az első szerelem bonyodalmai – ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatják az Óramágusok sorozat kamasz szereplőit, ahogyan a való élet, a valódi világ kamasz lakóit is, éljenek bárhol.

Az Óramágusok új, egyedi hang a fantasyben, ahol az Idő külön, mágikus univerzumként jelenik meg. Három, időmágiát használó nép: az óramágusok, a tündérek és a Szellemek közt dúl a konfliktus, az idő természetének megértését és mágiájának használatát pedig különleges óraszerkezetek teszik lehetővé a varázslényekkel és -tárgyakkal, kastélyokkal, különleges tájakkal teli, multidimenzionális világban. A gondosan kidolgozott, vibrálóan izgalmas világ és az összetett, folyamatosan fejlődő karakterek világszerte több millió olvasó szívét hódították meg

Az Óramágusok Oroszországban a második legnépszerűbb fantasysorozat, csak a Harry Potter-könyvekből fogy több példány. Az Órakulcs a sorozat első kötete.

 

Ez egy nagyon kusza könyv, aminél én leginkább a történet egyenletes és átfogó ívét hiányoltam. A főszereplőnket is ide-oda dobálják, alig kapunk magyarázatot, de titkolózás az van bőven. Míg a bevezetésnél még nagy reményeim voltak, az első fejezet hatalmas váltást hozott, és még a csodaszép belső és az érdekes világ sem segített a könyvön.

 

Mindennapi hőstettek | Markus Zusak

Markus Zusak nem véletlenül A könyvtolvajjal robbant be. Ugyan már korábban is írt regényeket, de ezekkel nem került fel a filmkészítők radarjára. A három évvel korábban megjelent Az üzenet is számos díjat elnyert, viszont kevésbé képezi az általános rajongás tárgyát. Ez köszönhető a stílusának és a témájának, viszont az is elmondható róla, hogy értékes gondolatokat tartalmaz.

 

Eredeti megjelenés éve: 2002
Magyar megjelenés éve: 2016
Európa Könyvkiadó
ifjúsági
négy csillag

Ed Kennedy minden, csak nem hős. Átlagos fiatal srác Sydney-ben, aki jobb híján taxizik. És szerelmes Audrey-ba, amióta az eszét tudja. Audrey viszont haverral nem randizik. Ed nem hős, és mégis ő az, aki megakadályoz egy bankrablást… mondjuk, véletlenül. Csak mert a haverjai nem tudják befogni a szájukat. Élete nagy kalandja után még nagyobb kalandok következnek. Ed ugyanis titokzatos kártyalapokat kap. Üzeneteket! És egy küldetést kell végrehajtania. Aztán még egyet. Ed lassanként megtanulja, hogy vannak apró, talán hősies tettek, amiket ő is megtehet, és amiktől egy kicsit jobb lesz a világ. Hogy közülünk bárki, akár egy pénztelen, külvárosi gyerek is megteheti az első lépést… Van, amikor tényleg nem kell sok hozzá. És van, amikor igen…

De akkor sem szabad feladni.

 

Nagyon magas elvárásokkal mentem bele az olvasásba, utólag nézve elég irreálisokkal, hiszen nem lehet egy kortárs ifjúsági regényt összehasonlítani egy történelmi fikcióval, mert egyáltalán nem egy súlycsoportba tartoznak. A könyvtolvaj anno jött, látott és győzött, amit Az üzenetnek ugyan nem sikerült ezt megugrania, de egyáltalán nem bánom, hogy kézbe vettem. Jófajta 2000es évek nosztalgiaérzést adott, amely John Green-hangulattal keveredve reményt ad a mindennapokhoz. Hogy léteznek még kedves tettek.

 

Könyvből valóság | Felix J. Palma

Az idő tényleg megszépíti az emlékeket. Felix J. Palma Viktoriánus-trilógiájának első részét négy és fél éve olvastam, és ugyan ez már a blogbejegyzéses időszakból, mégsem olvastam el Az ég térképe előtt ennek az értékelését. És milyen jól tettem… Ugyan szintén egy nehéz és összetett könyvben volt részem, mégis kíváncsian pörgettem a lapokat.

Eredeti megjelenés éve: 2012
Magyar megjelenés éve: 2016
Európa Könyvkiadó
alternatív történelem, sci-fi
három csillag

1835-ben ​egy ember gyönyörű álommal ajándékozta meg a világot: a legújabb távcső állítólagos felfedezései nyomán egy cikksorozatban megírta, hogy a sűrű erdőkkel teli Holdon unikornisok, denevéremberek és más fantasztikus lények élnek a legnagyobb idillben. S bár hamar kiderült, hogy az egész csak egy leleményes csalás volt, sokan továbbra is szerettek a Holdról álmodni… meg a határtalan, barátságos világűr egyéb csodáiról.

Több mint hetven évvel később a csaló ükunokája, a gyönyörűséges Emma Harlow le akarja rázni egyik udvarlóját, a dúsgazdag, de csöppet sem rokonszenves Montgomery Gilmore-t. Csak akkor tudná szeretni, mondja neki, ha a valóságban lemásolná a marslakók invázióját, ahogyan azt H. G. Wells megírta a Világok harca című könyvében. Lehetetlen feladat… de Gilmore számára nem létezik lehetetlen.

És a marslakók megtámadják a földet…

Lassan ment mind a nyelvezete, mind az események miatt. Az első részen rágtam át magamat a leghosszabban, hisz ott helyenként szünetet kellett tartanom a brutális jelenetek miatt. Utána ezek száma erősen minimalizálódott, aminek örültem. Bár mindeme kegyetlenségre számítottam is, mivel itt a regény alapjául szolgáló történetet előbb olvastam, mint az előzőnél. Így pontosan tudtam a marslakók inváziójának kegyetlenségét. Az eredeti is kevésbé tetszett, mint Az időgép, és ennél is húztam a számat sokáig. Aztán a végén jött megint egy olyan csavar, hogy eldobtam az agyamat, és a lezárással még több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol.

Karibi őrület | Jean Rhys

Véletlenül találtam rá Jean Rhys Széles Sargasso-tengerére. Éppen Jane Stubbs Thornfield Hall lángokban című regényét fejeztem be, mikor rátaláltam erre a Jane Eyre előzményre. Az író neve valahonnan ismerős volt, de nem tudtam, hogy honnan, aztán amint hazaértem, minden összeállt. Ott ült édesanyám polcán a regény, elvegyülve a többi Femina kiadás között. Áthoztam magamhoz, és nagyon hamar neki is kezdtem. Azt hittem, hogy ez is tetszeni fog, de nem. Sokkal inkább nyomasztott a fülledt karibi levegő.

Magyar megjelenés éve: 1971
Európa Kiadó
klasszikus
két csillag

A dominikai származású angol írónő, Jean Rhys (1894–1979) pályája ígéretesen indult a 20-as évek elején-első kötetét Ford Madox Ford, a XX. századi angol regényírás egyik nagyja méltatta-, mégis több mint két évtizeden át elszigetelten s az irodalomtól is visszavonultan élt, mígnem a Széles Sargasso-tenger megjelenése (1966) után „felfedezték” az angol kritikusok, s utolérte a megérdemelt világhír.

Regényei-összesen ötöt írt, közülük A sötétség utasa és a Jó reggelt, éjfél is megjelent magyarul-mind egy-egy asszonyi sorsot, sőt ugyanazt a sorsot ábrázolják. Alapképletük romantikus: Jean Rhys. legalábbis a felszínen, férfi és nő örök szembenállását jeleníti meg, ugyanakkor azonban leszámol a romantikus illúziókkal, a „boldog befejezés” szirupos sablonja egy pillanatig sem kísért írásaiban.

A Széles Sargasso-tenger, amely Charlotte Bronte Jane Eyre című klasszikus regényének „feldolgozása”, Antoinette Cosway és Edward Rochester kapcsolatának – az írónő gyermekkorának színhelyén, a költői érővel ábrázolt karib-szigeteki világban játszódó-érzelmes történetéből bontja ki az elárult szerelem és a végletes-végzetes szenvedélyek tragikumát. Jóllehet a cselekmény időpontja a múlt század, a mű nagyon is modern: a magány és a kiszolgáltatottság élményét szólaltatja meg nagy erővel, kíméletlen éleslátással és magával ragadó írásművészettel.

Modern klasszikusról van szó, és talán a modernsége az, ami nem tetszett benne. Meg a pszichés betegség vonulata is túlságosan leterhelte a lelki világomat. Sokszor csapongott, pont mint a jövendőbeli Mrs. Rochester, és ugyan egy idő után Mr. Rochester is elbeszélővé válik, neki sem tetszett a stílusa.

Azok a bizonyos első benyomások | Charlie Lovett

Jane Austen leghíresebb regénye, a Büszkeség és balítélet nem az első formájában jelent meg. Át kellett még dolgoznia, hogy ne az akkori divatos levélregény formája legyen, hanem időtállóbb.

De mi van, ha csak lopta a történetet? Charlie Lovett Első benyomások című könyve ezt a kérdéskört boncolgatja, természetesen a képzeletet szabadon eresztve. Mert szó sem lehet róla, hogy ne eredetit alkotott volna Miss Austen.

Magyar megjelenés éve: 2016
Európa Könyvkiadó
rejtély, romantikus
négy csillag

Jane Austen és Sophie Collingwood – két ugyancsak különböző ifjú nő, akiket csak a könyvek imádata kapcsol össze.

Jane éppen első regényét írja, amikor megismerkedik az idős tiszteletessel, Richard Mansfielddel. Nem is sejti, mennyi segítséget és bátorítást fog kapni rövid barátságuk alatt. Sőt lehet, hogy többet is kap: egy kész kisregényt. Első benyomások címen, amiből majd megszületik a Büszkeség és balítélet.

Sophie könyvtárosként végzett Oxfordban, és most egy antikváriumban dolgozik Londonban, miközben Mansfield Allegorikus mesék kis könyve című, végtelenül unalmas történetfüzérének második kiadását hajszolja két érdeklődőnek is. De a hajsza végzetes lehet…

Plagizált-e Jane Austen? Megkerül-e a tiszteletes meséinek gyűjteménye? És Sophie megtalálja-e a szerelmet? Mennyire fontosak az első benyomások?

Családi dráma Charlestonban | Donald McCaig

Margaret Mitchell Elfújta a szél című regénye édesanyám egyik nagy kedvence. Szerintem ehhez a filmadaptáció is közrejátszik, mely mai szemnek már nem akkora szám. Láttam már jobb látványvilágot, de mégis megfogott.

Ez volt az első olyan könyv, melynek befejezésével nem voltam megelégedve. Toporzékolni tudtam volna a függővégtől, ezért is csaptam rá közvetlenül a Ripley féle továbbgondolásra, és ezért örültem meg a Rhettesnek is. Kell a boldog befejezés a pici szívemnek. Ha az írónő nem volt hajlandó folytatást íni, akkor majd valaki más megoldja helyette.

Magyar megjelenés éve: 2010
Európa Könyvkiadó
romantikus, kaland, történelmi fikció
három csillag

Minden ​​idők egyik legsikeresebb regénye, az Elfújta a szél a keményfejű, férfibolondító Scarlett O’Hara és a lázadó, talpraesett Rhett Butler szerelmét meséli el, amelyhez az amerikai Észak és Dél háborúja szolgáltat drámai hátteret. Szerzője, Margaret Mitchell visszautasított minden felkérést, hogy megírja a történet folytatását, irodalmi hagyatékának kezelői azonban idővel engedtek a rajongók nyomásának: Alexandra Ripley Scarlett életét gondolta tovább, Donald McCaig pedig most Rhettre összpontosít. A polgárháború időszakát kitűnően ismerő szerző tizenkét éven keresztül dolgozott a regényen, szigorú „felügyelet” alatt, mert hűnek kellett maradnia az Elfújta a szél szelleméhez. Végre feltárul előttünk ennek a talányos férfinak az élete, akit a regény elején párbajban látunk viszont, majd megismerkedünk gyermekkorával és azokkal az emberekkel, akik a jellemét formálták: kegyetlen, hatalomvágyó apjával; az intéző lányával, Belle Watlinggel; bátor és határozott húgával, Rosemaryvel; régi barátjával, a felszabadított rabszolgák fiával, Tunis Bonneau-val, valamint számtalan más barátjával és ellenségével. Tisztázódik, mi is a helyzet állítólagos törvénytelen fiával, és persze árnyaltabb képet kapunk Scarlett O’Haráról is, aki jobban hasonlít Rhetthez, mint szeretné, és jobban szereti őt, mint amennyire elismeri.

Mesterien megírt regény, amely inkább kiegészítése, mint folytatása az eredeti műnek.

M&M's | Mihail Bulgakov

Szeretek klasszikusokat olvasni. A sok kortárs ifjúsági regény között igazi felüdülés néha komolyabb könyveket is kézbe venni, értékelni azonban annál nehezebb őket. Most mégis megpróbálkozok vele, beszámoló jelleggel leírom, hogy mit is váltott ki belőlem Bulgakov méltán híres regénye.

Eredeti megjelenés éve: 1966
Európa Könyvkiadó
(angol nyelvű jubileumi kiadás borítója)

„A kéziratok nem égnek el” - mondja Woland, Bulgakov regényének talányos Sátánja, s ez a szállóigévé vált mondat a szerző munkásságának, főművének, A Mester és Margaritának akár a mottója is lehetne. A regény - Bulgakov számos hánytatott sorsú írásához hasonlóan - csak jóval az író halála után, 1966-ban jelenhetett meg, s azóta világszerte töretlen a népszerűsége. A Mester és Margarita a világirodalom egyik alapműve, amelyben Bulgakov a szatíra, a groteszk és a fantasztikum eszközeivel részint szuggesztív képet fest a húszas-harmincas évek Oroszországáról, részint minden korra érvényes módon mutatja be a történelmi és személyes kínok, kötöttségek közt vergődő, hívő és hitetlen, nagyot akaró és tétován botladozó ember örök dilemmáit. Felejthetetlenek a regény figurái: Woland, aki egyszerre Sátán és a felsőbb igazságszolgáltatás képviselője; a Mester, aki a hatalmi gépezettel szemben álló Művész örök jelképévé vált, s aki regényen belüli regényben sajátos módon meséli el Jézus történetét; maga Jézus (Jesua), aki Bulgakov értelmezésében úgy elevenedik meg előttünk, mint nagyon kevés Jézus-regényben: Isten fia ő, de egyúttal modern, töprengő értelmiségi; a szörnyű fejfájással küzdő Pilátus, aki hiába látja a valódi értékeket, nem tud túllépni gyávaságán; a gyönyörűséges Margarita, aki maga az örök nőiesség…

Vallomás a tengerhez | Ernest Hemingway - Betekintő #4

Szeretem a tengert, bár még sosem jártam a közelében. A magyar változatánál azonban annál többet, de bizton állíthatom, hogy nem sokban térnek el egymástól. Nagy vízfelület, átsejlő túlpart, halak. Mai bejegyzésemben Ernest Hemingway Az öreg halász és a tenger című kisregényébe engedek nektek betekintést nyerni.

Európa Könyvkiadó
Könyvmolyképző Könyvkiadó
filozofikus elbeszélés

Az író reprezentatív műve, amelyért 1954-ben Nobel-díjat kapott. Santiago, a kubai halász kissé fáradt, majdnem primitív ember. A 20. század irodalmának igazi hőse. Nyolcvannégy napi sikertelen halászat után újra tengerre száll, s valóban sikerül elfognia egy óriási marlint. Három napig küszködik vele a tengeren, de a cápák megfosztják zsákmányától, s nem visz haza mást a kikötőbe, csak a nagy hal csontvázát. A regény az emberi bátorság, helytállás és akaraterő himnusza. „Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet” – mondja Santiago. Kevés felemelőbb igazságot mondtak még ki az emberről. Hemingway varázsos, az élőbeszédre emlékeztető stílusa drámai feszültségeket teremt a műben.

Időutazásra fel! Vagy mégsem? | Félix J. Palma

Időutazás. Egy csoda, mely már nem egy ember fantáziáját megmozgatta. Hogyan is működik? Mindenkinek más teóriája van rá. De egy biztos: igazán veszélyes fegyver, mely rossz kezekbe kerülve világkatasztrófát idézhet elő. De ne szaladjunk ennyire előre. Mai regényemhez, Az idő térképéhez úgy kezdtem neki, hogy kéne valami komolyabb időutazós történetet olvasnom az Időtlen szerelem trilógia mellett, hiszen nekem is van egy csöppnyi tündérmesével meghintett történetem.

Európa Könyvkiadó, 2011
kaland, sci-fi
három csillag

Londonban vagyunk, 1896-ban: szinte naponta áll elő a tudomány valami újabb csodálatos felfedezéssel, és H. G. Wells népszerű regénye, „Az időgép” hatására már az is elképzelhető, hogy az ember utazzon az időben. Sőt a Murray Időutazások nevű cég már éppen szervezi az első ilyen utakat; bár egyelőre még csak a 2000. évbe lehet elutazni, amikor az emberek és az addigra értelmes lénnyé fejlődött gépek vívnak élethalálharcot egymással. Andrew Harrington, a dekadens aranyifjú azonban a múltba szeretne utazni, hogy megakadályozza élete szerelmének, egy whitechapeli prostituáltnak a halálát, akit Hasfelmetsző Jack gyilkolt meg bestiális kegyetlenséggel…

A regény, amely olyannyira bővelkedik fordulatokban, hogy az olvasónak legalább úgy kell kapaszkodnia, mint a zötyögő idővillamos utasainak, hol a jövőbe száguld velünk, hol egy párhuzamos univerzumba. S e fergeteges kalandok főhőse végül maga H. G. Wells, a sci-fi atyja lesz – s mellette felbukkan az Elefántember, Bram Stoker (a Drakula írója) és Henry James is…

S hisszük vagy sem, hogy az időutazás lehetséges, és hogy Wells egy párhuzamos világból küld üzenetet nekünk, annyi bizonyos, hogy Félix J. Palma elvisz minket a saját időutazására: a viktoriánus Anglia izgalmas világába.

Hogy élek most - Majd ha újra lesz béke

A vendég fel-alá téblábolt az étteremben. Maga sem tudta, hogy mit keres.

- Egy disztópiát kérek – bökte ki az első eszébe ötlő szót kellő sznobizmussal, majd kényelembe helyezte magát az egyik fotelben, és várt.

Valahogy én is hasonló fenntartásokkal kezelem a borús jövőképet elénk festő könyveket. Nem elég, hogy a saját korunk problémáival kell foglalkoznunk, még gondolkodjunk el a jövő ezer lehetőségéről is? Bár nekem is van egy harmadik világháborús ötletem, mely még az első fellángolás fázisban található, mégis elszörnyülködök a háború gondolatától.

Mai könyvem a Majd lesz újra nyár Meg Rosofftól, akinek nevét mindig rosszul hangsúlyozom, egy variációt mutat be ebből a jövőképből, mégpedig egy tizenöt éves gyerek szemével.

„Elizabeth a nevem, de senki sem szólít így. Mikor megszülettem, és az apám rám nézett, biztos arra gondolt, hogy olyan méltóságteljes, szomorú képem van, mint egy középkori királynőnek vagy egy halottnak. Később kiderült, hogy átlagos vagyok, nincs bennem semmi különös. Még az életem is tök átlagos volt eddig. Ez egy Daisy élete, nem egy Elizabethé.”

„Azon a nyáron, amikor elmentem Angliába az unokatestvéreimhez, minden megváltozott. Valamennyire a háború miatt is, hisz az állítólag nagyon sok mindent felborított, de mivel nem sokra emlékszem a háború előtti életből, az nem is igazán fontos most ebben a könyvben.”

„Leginkább Edmond miatt változott meg minden körülöttem. Elmondom, mi történt. Itt és most – az én könyvemben.”

A könyvvel való kapcsolatom valahogy hasonlóképpen indult, mint a Zabhegyezővel: megláttam a sok pozitív értékelést róla, hogy milyen jó könyv, ezért sürgető vágyat kezdtem érezni, hogy kézbe vegyem, és végre elolvassam.

A könyvtolvaj – avagy a második világháború ideje gyerekszemmel

Markus Zusak A könyvtolvaj című regényének történetével először film formájában találkoztam. Már a címe megtetszett, úgyhogy gyorsan megnéztem. Anyukámmal ketten ültünk be a tévé elé, és a végén elérzékenyülve álltunk fel onnan. Már akkor eldöntöttem, hogy ha létezik ebből könyv, azt mindenképpen el kell olvasnom, mert az teljesebb élményt nyújthat. Nem tévedtem.

Eredeti megjelenés éve: 2005
Magyar megjelenés éve: 2010
Ulpius-ház Kiadó/Európa Kiadó
ifjúsági, történelmi
öt csillag

EGY APRÓ KIS TÉNY: MEG FOGTOK HALNI

1939. A náci Németország. Az ország visszafojtja

lélegzetét. A halálnak sohasem volt még ennyi dolga.

Liesel, egy kilencéves kislány a nevelőszüleivel él

 a Himmel utcában. A szüleit koncentrációs táborba

vitték. Liesel könyveket lop. Ez az ő története meg

a Himmel utca többi lakójáé, amikor

a bombák hullani kezdenek.

A történetet a halál szemszögéből ismerjük meg. Olvastam véleményekben, hogy ez nagyon zavaró volt. Lehet benne igazság. Mint külső, mindentudó elbeszélő nagyon is hitelesen írja le az eseményeket. Mindenhol ott van, ezáltal nem korlátozódik a cselekmény a Molochingi eseményekre. Bár próbál előreutalásokkal felkészíteni a végkifejletre, azt azonban egy kislány szemével látjuk, az ő kétségbeesett reakcióit olvashatjuk. Megérintett.