Nagyon örülök, hogy úgy jött ki a lépés, hogy nem egyedül fejeztem be N. K. Jemisin A megtört föld trilógiáját. Dóri sorozatmaratonozásához A megkövült égboltnál csatlakoztam, amely így sokkal jobb élményként marad meg bennem.
Olvasás közben folyamatosan beszélgettünk róla, és csak úgy gyártottuk
különféle teóriákat. Maga a kötet talán a három közül a leggyengébb, viszont az
élmény tudott kárpótolni.
![]() |
Eredeti megjelenés éve: 2017 Magyar megjelenés éve: 2018 Agave Könyvek Kiadó posztapokaliptikus, dark fantasy három csillag |
Hamarosan visszatér a Hold. Hogy ez az emberiség pusztulásának, vagy
esetleg valami még rosszabbnak az előjele, az két nőn áll.
Essun örökölte Tízgyűrűs Alabástrom erejét. Reméli, ezzel megtalálja a
lányát, Nassunt, és olyan világot teremthet, amelyben minden orogén gyermek
biztonságban nőhet fel.
De Nassun számára mindez késő. Az anyja hiába válik képessé az
obeliszkkapu irányítására, ő már látta a világ gonoszságát. Elfogadta, amit az
anyja soha nem fog beismerni: az elromlott dolgokat nem mindig lehet
helyrehozni. Az egyetlen járható út ilyenkor a teljes megsemmisítés.
Leginkább magyarázatokat vártam ettől a résztől, hiszen záróakkordként a
tétek emelése mellett a szálak lekerekítését kellene előtérben tartani.
Ehelyett azonban egy jó darabig átvezetőkötet hangulata volt, ami a rész nagy
gyengesége. Sokat mesél ahelyett, hogy izgalommal töltené meg a lapokat. És a
legrosszabb az, hogy rengeteg potenciál volt benne, amit sajnos nem tudott
kinyerni belőle az írónő.
Történetünk…
a föld megmentését és a hold visszaszerzését helyezi középpontjába.
Ehhez Nassun és Essun külön-külön útra kelnek, utóbbi emellett pedig még mindig
nem adta fel, hogy megtalálja a lányát. Mindeközben olvasóként mi a világ
múltjával is megismerkedünk, és a szálak végül mind összeérnek. De vajon
mindenki túléli-e az ötödik évszakot?