 |
| Képek forrása: Pinterest |
Szakkönyvek. Leginkább ez
jut eszembe akkor, mikor a fikciós irodalmon túli könyves világra tekintek. De
minek is olvasnak az emberek szabadidőben ilyeneket?
Sokáig én sem értettem,
hiszen iskolásként rengeteg tudást szippantottam magamba nap mint nap, és utána
sokkal jobban esett elmerülni a fantázia birodalmába. Az idők változnak, és
kezdem magamon észrevenni, hogy már nemigen emlékszem azokra a dolgokra, amik
gimnazistaként érdekeltek, hiszen azóta nem foglalkoztam velük. És akkor
döbbentem rá, hogy miért is olvasnak a felnőttek ilyen könyveket. Így tudják
leginkább kielégíteni a tudásvágyukat és a kíváncsiságukat, hiszen ők már nem
ülnek be az iskolapadba.
De hol is kezdjem? Mit is olvassak? A témák száma végtelen, nem is beszélve a könyvekről. Nem lesz unalmas? Hogyan olvassam, egybe vagy szakaszosan? Meg tudom én egyáltalán jegyezni ezt a rengeteg információt egyszerre, vagy időnként vissza kell térnem frissítés céljából.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2015 Magyar megjelenés éve: 2016 Park Kiadó négy csillag |
Rengeteg nonfiction
kötetünk van idehaza, édesapám jóvoltából főleg földrajzzal és történelemmel
kapcsolatosak. Biztos vannak köztük érdekesek, de az ilyenekből kevesebb ajánlás
szokott érkezni az emberhez. Épp emiatt egy frissebb megjelenésnek álltam neki,
mégpedig a 2020. őszi Könyvkemping közös könyvének, amit akkor nonfiction jellege
miatt nem akartam elolvasni. Igen, ez Peter Wohllebentől A fák titkos élete,
viszont én vagyok olyan kiváltságos helyzetben, hogy az eredeti, német nyelven
került a kezembe.
Nagyon tanulságos, de
tömör kötetről beszélünk, ami azért mégis fogyasztható szinten vezet be az erdő
világágba. Igen, tudatosan írtam erdőt és nem csak fákat, mert ugyan központi
szerepet kapnak, de előkerülnek az erdei állatok is, amit nem értettem először,
de utána megtanulhattam, hogy ők is mennyire fontosak egy fa életében. Viszont
ettől még nekem ezek a részek kevésbé tetszettek.
A könyv által
megtanulhattam, hogy a fáknak is van személyisége, hiszen az egymás mellett
álló, ugyanolyan fajták is képesek különböző időben levelet hullatni.
Barátkoznak, beszélgetnek egymással, segítenek a bajbajutottakon, de vannak
magányos teremtések is, akik nem igénylik a társaságot. Gyökerek és illatok
mellett gombafonalak által is kommunikálnak. Érdekes volt azt is látni, hogy
mindezen jelenségek a telepített erdőre kevésbé jellemzők, ezért jobban is ki
vannak téve a kártevőknek. Hiszen csapatban azonnal jelzik a többieknek a
gondot, akik fel tudnak készülni az esetleges támadásra. Kiegyenlítik egymás
erősségét és gyengeségét, a csenevészebb fák is ugyanúgy a közösség részét
képezik, mert ha kivágnák őket, akkor ott lyuk keletkezne. Az
erdőgazdálkodásban azt tanítják, hogy fontos a ritkítás, holott ezzel csak a
kommunikációs csatornákat vágják el vele, illetve a idős korban nőnek csak
igazán gyorsan. Pedig ha meghagynának mindenkit, akkor ők maguk közt
testvériesen elosztanák a táplálékot. Egy fának nem feltétlen tesz rosszat a
lassú növekedés, nem gonoszságból takarják el a szülők a gyerekeik elől a
fényt, hanem stabil alap kell ahhoz, hogy magas kort megérjenek. Attól is függ,
hogy meddig él a fa, hogy milyen körülményekhez van szokva. A vizes talajon
felnövekvők sokkal pazarlóbbak, az aszkéták viszont jobban bírják a
szárazságot. A gombák az erdők orvosai, lebontják a talajban található fémeket,
és pl. a radioaktív anyagot is. Illetve megtudhattam, hogy a lombhullatás egy
fejlettebb forma, mint az örökzöld, hiszen ott védőréteget kell kialakítani.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2020 Magyar megjelenés éve: 2021 Corvina Kiadó öt csillag |
A másik ilyen kötet már
mérete miatt is kétségeket ébresztett bennem. Biztosan hamar el fogom olvasni,
és akkor mi lesz utána? De a Teaivók zsebkönyvének témája annyira szívemhez
szólt, hogy ha már csak egy mondatot el tudok raktározni belőle, akkor boldog
ember leszek. Utólag megsúgom: nagyon boldog ember lettem.
Még vásárlás előtt
belelapoztam, hogy megnézzem a fejezeteket, és már ott meggyőzött, hogy az
eddig csak reggelente fogyasztott italom mellé tökéletes körítés szolgál.
Megismerkedhettem a különböző teakultúrákkal, szedési szokásokkal, teafajtákkal
és apró praktikákkal, amiket magam is elraktároztam a mindennapjaimba ezzel is
tudatosítva a teafogyasztásomat. Tőlem oly idegen módon jegyzeteltem és alá is
húztam a könyvben, hogy fellapozva is megtaláljam a fontos gondolatokat.
Megtanultam, hogy a tea egyaránt táplálja a testet és a lelket, és bizonyos kultúrákban a vendégszeretet jelképe. Először nem is szálasan lehetett kapni, hanem tégla formájában, és olyan értékes volt, hogy fizetőeszközként használták. A filter pedig teljesen a véletlen műve, hiszen az egyik kereskedő mintákat küldött kis csomagokban, amit ők szépen ki is főztek így. Ha tea, akkor szálas, de ha mindenképp filtereset akarunk venni, akkor inkább a háromszög alakút részesítsük előnyben, mert abban jobban ki tudnak nyílni a levelek. A borhoz hasonlóan sokat számít a talaj minősége, amibe aztán főleg nem gondoltam bele előzetesen. Az meg hogy a különböző teafajták igazából egy cserjéről származnak, és csak az elkészítési folyamatban különböznek, teljesen ledöbbentett. A zöld és a fekete mellett létezik fehér, sárga és oolong változat is. A forrázott gyógynövények és gyümölcsök pedig hivatalos értelemben véve egyáltalán nem teák. Eddig úgy tudtam, hogy a zöld teában nincs koffein, de ezen is meg kellett lepődnöm, hogy van, de nagyjából a fele a fekete teához képest. Fontos az illat érzékelése is, hiszen az ízek nagyrészét így tudjuk azonosítani. Ha nagyobb kannában készítünk teát, akkor a kívánt csészeszám mellett plusz egy adagnyit rakjunk bele, ezzel megetetve a kancsót is. Valamint azt is megtanultam, hogy még véletlenül sem szabad megnyomkodni a filtert, mikor kiveszi az ember.
Összességében
Jó utazáson vettem részt a
két könyv segítségével, és rájöhettem, hogy mennyire fel kell frissítenem a
megkopott iskolai tudásomat. Wohlleben könyve által tudatosabban szemlélem az
erdőket, a Teaivók zsebkönyvével pedig elmélyültem fogyasztom a teámat.
Mindenképp keresek majd további okulásra szolgáló olvasmányokat, mert tanulni
jó dolog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése