Havi zárás – Augusztus 2020

Hogy hova lett az augusztus? A leghalványabb fogalmam sincsen róla. Egyszer csak azt vettem észre, hogy az utolsó hét zörget az ajtón, én viszont nem értem az eltervezett dolgaim végére. Valószínűleg túlságosan ambiciózus terveket szőttem egy olyan időszakra, mikor eleve a meleg miatt nemigazán fog az agyam, illetve a ház körül is mindig van valami munka.

Kettős élet | Jessie Burton – Olvassunk „auf Deutsch”

A titkok megkeserítik a kapcsolatokat, mikor kiderülnek. Addig azonban a tudatlanok teljes nyugalmával éli az ember az életét. Ugyan feltűnnek neki a furcsaságok, de nem tulajdonít nekik nagy jelentőséget. Jessie Burton Die Magie der kleinen Dinge [magyar címe: A babaház úrnője] című regényével is valahogy így voltam. Szerettem olvasni, érdekelt is a története, de aztán egyre több minden derült ki, és egyre inkább kezdtem ferde szemmel nézni a regényre.

Eredeti megjelenés éve: 2014
Magyar megjelenés éve: 2015
misztikus, történelmi
három csillag

Mindazt, amit látsz, játéknak veszed.

Amszterdam, 1686. A tizennyolc éves Petronella Oortman a városba érkezését követően elfoglalja helyét dúsgazdag kereskedő férje, Johannes Brandt oldalán. Hamarosan rá kell azonban ébrednie, hogy az élete nem pontosan olyan lesz, mint amilyennek elképzelte, és hogy a Brandt-ház szívfacsaró titkokat rejteget.

Miközben kétségbeesetten igyekszik eligazodni a bonyolult viszonyok között, felbukkan egy titokzatos személy, egy miniatűrkészítő, aki rejtélyes küldeményeivel mintha csak az ő sorsát igyekezne egyengetni.

Jessie Burton a női sors és a szabadságvágy örök témáit járja körül, miközben regényének lapjain megelevenednek a tizenhetedik század végi Amszterdam hétköznapjai.

Olvasás közben olyan érzésem volt, mintha fátylon keresztül látnám a világot. Megvezetett engem is rendesen, viszont volt olyan is, amire a lepel lehullása előtt rájöttem. Viszont valami hiányzott ebből az amúgy izgalmas sztoriból.

Mérgeskígyók násza | Sarah MacLean

Sarah MacLean A csábítás kilenc szabályával egy teljesen újfajta irodalmi zsánert nyitott meg előttem, melyről nem gondoltam, hogy létezik. Tudjátok, ezek azok a könyvek, amelyben jóképű férfiak vagy épp kevés ruhát viselő nagykeblű nők feszítenek a borítón természetesen az adott történelmi korhoz hűen. Erős bennük a felnőtt vonal, én mégis a történetért olvasom el őket, nem a testiség miatt. Az írónő legújabb Magyarországon megjelent könyve a Hozományvadászok kíméljenek is csatlakozik elődei csapatához, viszont teljesen új szereplőkkel népesíti be az Angliai tájat. Vagy mégsem?

Eredeti megjelenés éve: 2012
Magyar megjelenés éve: 2020
Könyvmolyképző Kiadó
történelmi romantikus, felnőtt
három csillag

Egy hozományvadász bármire hajlandó, ha el akar érni valamit…

Tíz éve már, hogy Bourne márki a rangján kívül mindenét elveszítette. A rideg és könyörtelen férfi időközben London legelőkelőbb szerencsejáték-barlangjának társtulajdonosa lett, és bármire hajlandó, hogy visszaszerezze örökségét – még arra is, hogy feleségül vegye a feddhetetlen és karót nyelt Lady Penelope Marburyt.

A lady azonban felbontott jegyessége és az alkalmatlan kérőkben bővelkedő, hosszú évek után nem elégszik meg egy unalmas, kényelmes házassággal. Még szerencse, hogy újdonsült férje, a londoni alvilág hercege dúskál a hölgy számára eddig ismeretlen élvezetekben.

Bourne márki azonban megfogadja, hogy távol tartja feleségét a szerencsejáték bűnös világától – ami nehéz feladatnak bizonyul, ugyanis a lady pontosan tisztában van a saját vágyaival, amelyekért bármit hajlandó feláldozni… akár a szívét is.

Néha picit sok volt, néha kevés, néha fura, néha szívmelengető, ezért nemigen tudom hova tenni. Faltam a lapokat, mert kíváncsi voltam, hova fog kifutni, de könnyen is olvastatta magát. Hozta az írónő stílusát, de helyenként nagyon emlékeztetett A csábítás kilenc szabályára, mintha nem tudna újat letenni az asztalra. Annyit ugyan csavart rajta, hogy korábban zajlik le az esküvő, így a házasságon belül éri a hölgyeményt az élvezet, de ennyi.

Századforduló elvesztegetett tehetsége | Martinák Jánosné - Betekintő #21

Sosem jutottam volna hozzá Martinák Jánosné A bárókert rabja című novellaregényéhez, ha nem tartozna Enikő néni (igen, én így szoktam hívni) lelkes blogolvasóim táborába. Generációkon átívelő barátság a mienk, mely az irodalom és az alkotás szeretetén alapszik. Mai könyvünk is azért esett jól, mert barátságokról és egy elfeledett írónőről szól, akiről sosem hallottam volna, ha nem találkozok ezzel a novellaregénnyel.

Megjelenés éve: 2016
Magánkiadás
novellaregény

Történetünk…

Czóbel Minka életének epizódjait követi fiatalkorától egészen öregkoráig. A tehetséges bárókisasszony világi nevelésének köszönhetően beszélt franciául, németül és angolul, ezekről rendszeresen fordít oda-vissza, járt a Sorbonne-ra, irodalmi körökben is megfordult, de a szülői ház mindig visszahúzta. Sosem ment férjhez, de két emberrel is szoros barátságot ápolt, amolyan lelki társak voltak egymásnak. Munkásságával megelőzte a Nyugatot, és pont a koraiság és a modernség miatt nem ismerték el a kortársai.

Nagyon inspiráló volt a számomra ez az életregény, ami ugyan nem önéletrajz, hisz regényes formában tárja elénk a szerző az Minka életének egyes szakaszait, mégis elhittem róla, hogy így történt. Eleve is szeretem a századforduló idején játszódó könyveket, és ennél is élveztem a korbéli elhelyezkedést. Ugyan keveset említi a politikát és az aktuális helyzetet, csak ott, ahol szükségét érzi. Meg hát egy eldugott kis szabolcsi falu távol marad a fontos eseményektől. A történetünk helyszíne azonban nem csak az anarcsi kúria, hanem járunk egy osztrák fürdőhelyen, a Lomnitzi csúcsnál, Erdélyben, és még Párizsban is.

Mindenem a tenger | Alessandro Baricco

Alessandro Baricco különleges stílusa már a Selyemben megmutatkozott előttem, és minél többször olvastam el ezt a regényt, annál inkább megkedveltem. Szerettem volna további műveivel is megismerkedni, így esett a választásom a Novecentora és a Tengeróceánra.

~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ ~~ 

Eredeti megjelenés éve: 1993
Magyar megjelenés éve: 2003
Helikon Kiadó
monológ
öt csillag

Novecento

A Virginian nevű gőzhajó a két világháború között járt Európa és Amerika között – fedélzetén milliomosokkal, emigránsokkal és egyszerű, hétköznapi emberekkel. A fennmaradt legenda szerint a hajón esténként egy különös tehetséggel, páratlan improvizációs képességgel megáldott zongorista szórakoztatta a közönséget. Semmihez sem fogható muzsikájával valósággal elbűvölte hallgatóságát.

Azt is mondják, egész életét a hajón töltötte, ott született, és lábát soha nem tette szárazföldre. Hogy miért, senki sem tudja, életének talányos rejtélyét magával vitte.

Örökre.

Különleges elbeszélés, pont mint a főszereplője. Olyan érzésem volt, mintha egy drámát olvastam volna. A különböző színpadi megvalósításra való utalások ugyan kirántottak a történet folyásából, de pluszt adtak a hangulatához. Szívesen megnézném színházban is, de nem hiszem, hogy játszanák, pedig úgy adná meg a teljes élményt. És egyszemélyes drámaként meg lehetne valósítani, szóval még költséghatékony is lenne. És azok a dalbetétek.

Matula védőszentje | Szabó Magda

Sok helyről hallottam már jókat Szabó Magda Abigél című regényéről, de engem eddig még elkerült mind a könyv, mind a film. Meg aztán az írónővel sincs felhőtlen kapcsolatom, így nem is forszíroztam volna az olvasását, ha nem találom meg a könyvet tavaly nyáron a fonyódi piacon. Nem hagytam ott, és nem is bántam meg ezt egy percig sem. Sokkal többet adott, mint első ránézésre hittem. Szerettem, hogy komoly témát dolgoz fel az ártatlanság függönye mögül szemlélve.

Megjelenés éve: 1970
lányregény
öt csillag

Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot. Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?

Kedves Abigél,
ki vígaszt nyújtassz a szomorkodóknak, bíztatást a csüggedőknek, kinek keze mindenhova elér, örülök, hogy megismerhettelek. Legendád évfolyamról évfolyamra terjedt, s remélem, hogy továbbra is ott leszel ezeknek az elveszett lelkeknek. Fontos vagy nekik, mint földnek a víz, mint növénynek a napfény, mint embernek a levegő. Köszönöm, hogy vagy nekik, s ha csak egy rövid ideig, de én is Matulás lehettem, s históriádat megismerhettem.Ölel,
Réka

Karibi őrület | Jean Rhys

Véletlenül találtam rá Jean Rhys Széles Sargasso-tengerére. Éppen Jane Stubbs Thornfield Hall lángokban című regényét fejeztem be, mikor rátaláltam erre a Jane Eyre előzményre. Az író neve valahonnan ismerős volt, de nem tudtam, hogy honnan, aztán amint hazaértem, minden összeállt. Ott ült édesanyám polcán a regény, elvegyülve a többi Femina kiadás között. Áthoztam magamhoz, és nagyon hamar neki is kezdtem. Azt hittem, hogy ez is tetszeni fog, de nem. Sokkal inkább nyomasztott a fülledt karibi levegő.

Magyar megjelenés éve: 1971
Európa Kiadó
klasszikus
két csillag

A dominikai származású angol írónő, Jean Rhys (1894–1979) pályája ígéretesen indult a 20-as évek elején-első kötetét Ford Madox Ford, a XX. századi angol regényírás egyik nagyja méltatta-, mégis több mint két évtizeden át elszigetelten s az irodalomtól is visszavonultan élt, mígnem a Széles Sargasso-tenger megjelenése (1966) után „felfedezték” az angol kritikusok, s utolérte a megérdemelt világhír.

Regényei-összesen ötöt írt, közülük A sötétség utasa és a Jó reggelt, éjfél is megjelent magyarul-mind egy-egy asszonyi sorsot, sőt ugyanazt a sorsot ábrázolják. Alapképletük romantikus: Jean Rhys. legalábbis a felszínen, férfi és nő örök szembenállását jeleníti meg, ugyanakkor azonban leszámol a romantikus illúziókkal, a „boldog befejezés” szirupos sablonja egy pillanatig sem kísért írásaiban.

A Széles Sargasso-tenger, amely Charlotte Bronte Jane Eyre című klasszikus regényének „feldolgozása”, Antoinette Cosway és Edward Rochester kapcsolatának – az írónő gyermekkorának színhelyén, a költői érővel ábrázolt karib-szigeteki világban játszódó-érzelmes történetéből bontja ki az elárult szerelem és a végletes-végzetes szenvedélyek tragikumát. Jóllehet a cselekmény időpontja a múlt század, a mű nagyon is modern: a magány és a kiszolgáltatottság élményét szólaltatja meg nagy erővel, kíméletlen éleslátással és magával ragadó írásművészettel.

Modern klasszikusról van szó, és talán a modernsége az, ami nem tetszett benne. Meg a pszichés betegség vonulata is túlságosan leterhelte a lelki világomat. Sokszor csapongott, pont mint a jövendőbeli Mrs. Rochester, és ugyan egy idő után Mr. Rochester is elbeszélővé válik, neki sem tetszett a stílusa.

A titokzatos Mrs. Rochester | Jane Stubbs

Sokáig csak ide-oda tologattam Jane Stubbs Thornfield Hall lángokban című regényét, amely Charlotte Brontë Jane Eyre történetének színfalak mögötti változata. Az alapmű se lett anno kedvencem, tetszett ugyan, de nem varázsolt el. Ezért sem siettem ennek a könyvnek az elolvasással. Aztán Jasper Fforde A Jane Eyre-esete meghozta a kedvemet hozzá, és végül nekiálltam eme régóta porosodó könyvem olvasásának. Kellemesen csalódtam benne, érdekes volt bepillantani a híres helyszín kulisszáiba, és nem mellesleg megismerhettem az őrült Mrs. Rochester sorsát is, akit már eddig is inkább áldozatnak tartottam, mint bűnösnek.

Magyar megjelenés éve: 2015
Lazi Könyvkiadó
romantikus
három csillag

Az ​érem másik oldala: a házvezetőnő, Mrs. Fairfax elmeséli, mi történt valójában Thornfield Hallban…

Charlotte Brontë Jane Eyre című regényének lelkes olvasói minden bizonnyal jól emlékeznek a porig égett épületre, a halálba ugró tébolyult nőre, és az őt megmenteni igyekvő, közben súlyosan megsebesülő Mr. Rochesterre – de fel tudják-e vajon idézni az idős házvezetőnő alakját?

Az angol írónő, Jane Stubbs Mrs. Fairfaxet teszi meg narrátornak – az ő szemszögéből élhetjük át újra a sötét titkokkal teli regényt. Biztos, hogy minden úgy történt, ahogy a fiatal és a világ dolgaiban járatlan Jane leírta? Nem lehet, hogy az orránál fogva vezették – és nem csak azt titkolták el előle, hogy a ház urának már van felesége?

Továbbá: biztosan annyira elvadult és bomlott elméjű az emeletre zárt első feleség, Bertha, mint a Brontë-szöveg alapján hisszük? És ha igen, vajon mi juttatta őt ebbe az állapotba? Mr. Rochester valóban ártatlan áldozat – vagy csak a naiv és fülig szerelmes nevelőnő hiszi annak? És tényleg úgy gyulladt ki az épület, ahogyan a lódító kocsmáros a meggazdagodva visszatérő Jane-nek elmesélte?

E könyvből választ kaphatunk mindezen kérdésekre, egyben kiderül, hogy a házvezetőnő mégsem olyan együgyű és jelentéktelen, ahogyan a Jane Eyre alapján tűnt, és az emeletre zárt asszony rejtélyes gondozójával, Grace Poole-lal szövetkezve sokkal nagyobb szerepet játszott a kibontakozó eseményekben, mint ahogyan azt elsőre gondoltuk.

Érdekes volt, vitt magával a cselekmény, ami ugyan nagyrészt leírásokból tárul elénk, ám ezt elég olvasmányosan teszi. Mrs. Fairfax visszaemlékezéseit követhetjük, aki maga lesz a könyv narrátora. Az epizodikus történet lehetővé teszi, hogy főbb pontokon keresztül ismerhessük meg a szereplőket, és láthatjuk rajtuk, hogy az idő mennyit is változtat rajuk. Ezek a betekintések idővel sűrűsödnek, viszont a könyv így is tizenkét évet ölel fel.

Bear Grylls az űrben | Andy Weir

Hangoskönyvben olvastam Andy Weir A marsi című regényét, és ezekről általában nemigen írok bejegyzéseket, mégis úgy éreztem, ezt most meg kell tennem, mert egyszerűen annyira tetszett. A helyenként enyhe káromkodásokkal tűzdelt stílusa sem rettentett el, pedig aztán nemigen szeretem a csúnya beszédet. A könyvbéli NASAval együtt izgultam Watneyért, és teljesen olyan érzésem volt, hogy ez akár meg is történhet a valóságban. Egyszer biztos eljut az emberiség a Marsra.

Magyar megjelenés éve: 2014
Fumax Kiadó
sci-fi
öt csillag

Hat nappal ezelőtt Mark Watney az elsők között érkezett a Marsra. Most úgy fest, hogy ő lesz az első ember, aki ott is hal meg.

Miután csaknem végez vele egy porvihar, ami evakuációra kényszeríti az őt halottnak gondoló társait, Mark teljesen egyedül a Marson ragad. Még arra is képtelen, hogy üzenetet küldjön a Földre, és tudassa a világgal, hogy életben van – de még ha üzenhetne is, a készletei elfogynának, mielőtt egy mentőakció a segítségére siethetne.

Bár valószínűleg úgysem lesz ideje éhen halni. Sokkal valószínűbb, hogy még azelőtt vesztét okozzák a sérült berendezések, a könyörtelen környezet vagy egyszerűen csak a jó öreg „emberi tényező”.

De Mark nem hajlandó feladni. Találékonyságát, mérnöki képességeit, és az élethez való hajthatatlan, makacs ragaszkodását latba vetve, rendíthetetlenül állja a sarat a látszólag leküzdhetetlen akadályok sorozatával szemben. Vajon elegendőnek bizonyul-e leleményessége a lehetetlen véghezviteléhez?

Picsába! Miért épp egy vonaton kellett befejeznem, amikoris egy kupac ember ül köröttem, és a telefonomba pötyöghetem mindezt be. Hát ja, szar ügy, meg kell hagyni. De akkor se lett volna jobb, ha épp a palatetőn szedem a cseresznyét. Egyszerűen nem bírtam megvárni, míg laptophoz jutok.