Vannak olyan könyvek, amelyekről előzetesen tudod, hogy tetszeni fognak,
mégis a végtelenségig halogatod az elolvasásukat. Anthony Doerr A láthatatlan
fény című regénye is erre a sorsra jutott volna a hossza miatt, ám a
könyvklubunk pont ezt választotta az augusztusi fordulóra, így nem volt
menekvésem. De nem is értem, hogy miért is menekültem eddig, hiszen mintha
nekem írták volna.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2014 Magyar megjelenés éve: 2015 Alexandra Kiadó történelmi fikció, 2. világháború öt csillag |
Marie-Laure LeBlanc, a Természettudományi Múzeumban dolgozó zseniális lakatosmester lánya hatéves korában megvakul. Az apja elkészíti számára Párizs tökéletes makettjét, hogy a lány tájékozódni tudjon a fények városában. Ám mire elkészül a miniatűr várossal, a nácik lerohanják Franciaországot és megszállják Párizst…
Werner Pfennig egy német árvaházban él és különös képességgel bír:
mindenféle rádiót képes megjavítani és megszólaltatni. Tehetségére hamar
felfigyelnek, s Werner egy náci katonai iskolában találja magát, ahol kénytelen
szembesülni a rendszer embertelenségével…
A náci invázió elől Marie-Laure apjával egy távoli, tengerparti
kisvárosba menekül, nagyapja egykori házába, nem utolsósorban azzal a
megbízatással, hogy elrejtsék a Lángok Tengerének hívott és sötét legendákkal
övezett gyémántot, amelyet a megszállók égre-földre keresnek. A háború azonban
hamarosan utoléri őket, és Marie-Laure retteg a hírhedt gyémánt átkától…
Anthony Doerr lírai szépségű regénye két kamasz gyermek egymásba fonódó
sorsán keresztül mutatja be a II. világháború embertelen poklát, a látható sötétséget,
amelyből a szilánkokra tört, halványan pislogó humánum mutatja az egyedüli
kiutat: a láthatatlan fényt.
Annyi mindent szeretnék írni, mégis nehezen találom a szavakat, ami nem
is meglepő, hiszen egy kifejezetten okos könyvről van szó. Az író aprólékossággal,
precizitással és tudással felszerelkezve építette fel a regényét, nem spórolva
ki belőle az érzelmi síkot sem. Teljesen megértem, hogy miért kapott Pulitzer
díjat. Ugyan a 2. világháború, mint téma eleve egy Jolly Joker, de mégsem érzem
elcsépeltnek, ami a stílusnak és a szereplőknek köszönhető.