Híres bátyjak árnyékában | Nancy Springer

A véletlenek összjátéka volt szükséges ahhoz, hogy belekezdjek Nancy Springer Enola Holmes sorozatába. Ugyan Az eltűnt márki esete alapján készült filmet már láttam, és tetszett, a regényeknek mégsem a közeljövőben akartam nekikezdeni. Év vége felé közeledve azonban rövid és könnyen haladós olvasmányok közepette rábukkantam egy forgóállványon a kötetre, amit egy jelnek vettem.

 

Eredeti megjelenés éve: 2007
Magyar megjelenés éve: 2020
Carta TEEN Kiadó
ifjúsági, történelmi fikció, krimi
négy csillag

LADY EUDORIA VERNET HOLMES TEGNAP ELTŰNT

STOP TANÁCSOT KÉREK STOP ENOLA HOLMES

Amikor Sherlock Holmes ifjú húga, Enola Holmes tizennegyedik születésnapján rádöbben anyja eltűnésére, tudja, egyedül ő találhatja meg. Bátyja, Mycroft, bentlakásos iskolába küldené a lányt, míg Sherlock nyomozásba fog, ám Enolának más tervei vannak. A magát gyászoló özvegynek álcázó lány London nyüzsgő utcáin és sötét sikátoraiban kutat anyja nyomai után, ám még a Holmes név sem készítheti fel a rá váró dolgokra. A Basilwether fiatal márkijának elrablásába belekeveredő Enolának vérszomjas gonosztevők elől kell menekülnie, ki kell szabadítania az elkényeztetett márkit, ám mindez semmi ahhoz képest, hogy minden hájjal megkent bátyját is ki kell kerülnie – miközben édesanyja nyoma kihűlőben van.

Az Edgar-díjas Nancy Springer lenyűgöző képzelőerővel és magával ragadó játékossággal hoz új színt a Sherlock Holmes-történetek világába.

 

Nagyon jót tett a könyvnek az adaptáció. Ugyan élveztem olvasni és jól haladtam vele, a film mégis maradandóbb élményt nyújtott. Itt tényleg csak a címben szereplő esettel foglalkozunk, míg a vásznon a nagyobb összefüggésekre is történnek utalások. Illetve a végkimenel is teljesen más, és őszintén megvallva, az a regényben sokkal gyengébbnek hatott. Még egy könyv, ahol jó munkát végzett a Netflix csapata.

 

Történetünk…

Enola Holmesról szól, akinek az édesanyja eltűnik a lány 14. születésnapján. A hírre bátyjai is a birtokra látogatnak, de önmaga szintén nyomok után kutat. Így derül ki számára, hogy a mama ezt a szökést már régóta tervezgette. Kiasszonyi nevelésének biztosítása érdekében Mycroft bentlakásos iskolába akarja küldeni, amiből Enola nem kér, és inkább elszökik. Ekkor botlik bele az eltűnt márki esetébe, amelynek szálai a saját motivációja mellett Londonba vezetik.

 

Az első és legfeltűnőbb különbség Enola és a márki kora. A könyvben 14 és 12 évesek, míg a filmben azért erősen 16 és 18 éves kor közöttre tenném őket. Éppen emiatt szerintem nagyon felelőtlen mindkettejük döntése, hogy egyedül indulnak útnak egy zsiványoktól hemzsegő Londonba. Nem csodálkozom azon, hogy a hozzátartozók féltették őket. Hatalmas szerencséjük, hogy nagyobb bajuk nem esett még úgy sem, hogy megismerték azért a város sötétebb arcát is.

 

A regény korábban kezdődik, közvetlen az eltűnés napján, így látjuk Enolát először egyedül látjuk. Bejárjuk vele a környéket, miközben megismerjük. Szerettem a talpraesettségét és a makacsságát. Nem lehet csak úgy a sarokba állítani, amelyet a személyisége mellett a nevelésének is köszönhet. Kicsit hasonlít Sherlockra, de a drága mami szabályrendszere tette igazán független kisasszonnyá. Túljár mindenki eszén, és épp emiatt már nagyon kíváncsi vagyok a további kalandjaira. A negyedik falon való kitekintést hiányoltam, mert azt nagyon szerettem a filmben, de meghagyom ottani sajátosságnak, és nem rovom fel a regénynek.

 

Forrás: Pinterest

 

Olvasás közben egy kicsit összekuszálódtak az emlékeim. A kötet negyedénél még mindig Enoláéknál vagyunk otthon, és kb. az utolsó harmadban érünk fel Londonba, de a márki még mindig sehol. Hajóra egyáltalán nem emlékeztem, a gyászruhás látogatásra viszont igen. Ettől a kavarodástól hamar el tudtam tekinteni, és csak élveztem a nyomozást.

 

A kötet középpontjában a társadalmi elvárások és azok béklyójából való kiszabadulás áll. A címben szereplő márkit is szinte játékbabaként tartják számon otthon, pedig ő még nem is nő. Enola mamája viszont haláli, aki már végérvényesen is Helena Bonham Carterként él a fejemben. Nagyon könnyen rászedte legidősebb fiát, aki mindent is támogatott financiálisan. Arra azonban nem gondolt, hogy néha le kéne szállnia a magas lóról, és meglátogatnia a vityellót, hogy ugyan tényleg megvalósult-e minden. Sherlock sem feltétlen a gyengébbik nem csodálója, de nála látok potenciált, hiszen őt meg lehet győzni racionális érvekkel. Remélem, hogy további részekben többet látjuk őt is.

 

Összességében

A könyvnek jót tett, hogy először a filmet láttam. Ugyan egy ponton túl már sokmindenben eltérnek, de külön-külön kezelve mindkettő élvezetes alkotás. Enola egy igazi belevaló főszereplő, akit fiatalabbként is nagyon csíptem volna. Könnyed és élvezetes alkotás, tökéletes választás olvasási maratonokra.

 

„Mycroft elfoglalt, befolyásos kormánytisztviselő volt Londonban, Sherlock pedig híres detektív, akiről már könyvet is írt barátja és lakótársa, dr. John Watson Tanulmány vörösben címmel.”

~~~

„– Ifjú hölgyhöz illendő oktatást kaptál?

– Olvastam Shakespeare-t, Arisztotelészt és Locke-ot, Thackeray regényeit és Mary Wollstonecraft esszéit.”

~~~

„Nos, a nők úgy cicomázzák magukat, ahogy nekik tetszik. A gyengébbik nem hóbortjai ellentmondanak a logikának.”

~~~

„Anyám oly sokszor ecsetelte nekem, milyen igazságtalanok a törvények. Tegyük fel, ha egy nő a saját munkájával megírt és kiadott egy könyvet, minden befolyó pénz a férjét illette.”

~~~

„Az anyja szemmel láthatóan odavolt A kis lord, a gazdag családba született fiúk generációinak szenvedéséért felelős regény főszereplőjéért.”

 

A sorozat további részei:

A balkezes kisasszony esete (#2)

A halálos virágcsokor esete (#3)

A rózsaszín papírlegyező esete (#4)

A különös krinolin esete (#5)

A titokzatos levél esete (#6)

A fekete batár esete (#7)

Enola Holmes and the Elegant Escapade (#8)