Mert kalóznak lenni oly jó! | Shannon Chakraborty

Már nagyon régóta keresem A kalózos könyvemet, így nagy elvárásokkal mentem bele az Amína asz-Szirafi kalandjaiba. Shannon Chakrabortynak azonban sikerült megugrania A Karib-tenger kalózai által támasztott magas elvárásokat, és még sokkal többet is tett. Hatalmas kedvenc lett.

 

Eredeti megjelenés éve: 2023
Magyar megjelenés éve: 2024
Agave Könyvek Kiadó
történelmi fantasy
öt csillag

Amína asz-Sziráfi az Indiai-óceán hírhedt kalózaként túlélt ármánykodó zsiványokat, bosszúszomjas kalmárhercegeket, számos férjet és még egy démont is, hogy most visszavonultan élhessen anyaként a családjával, mentesen mindentől, aminek akár a leghalványabb köze lehet a természetfölöttihez.

Amikor azonban egy olyan munkát ajánlanak neki, melyre egyetlen rabló sem mondhat nemet, Amína lelkesen tér vissza egykori életéhez régi legénységével. Egy eltűnt lányt kell megtalálniuk, cserébe pedig akkora gazdagságra tehet szert, hogy egyszer s mindenkorra biztosíthatja vele családja jövőjét. Ám minél mélyebbre ássa magát, annál világosabban látszik, hogy jóval több van ebben a munkában és a lány eltűnése mögött, mint amennyit elárultak neki.

Shannon Chakraborty, a Dévábád-trilógia szerzője tengereken játszódó, varázslatokkal és veszedelmekkel teli új regényében kalózokról és bűbájosokról, titkos és tiltott ereklyékről és ősi rejtélyekről szóló történetet mesél el, amelyben egy nő eltökélt célja, hogy megragadja az utolsó lehetőséget a dicsőségre… és saját maga írja meg a legendáját.

 

Ez egy kívül-belül csodás könyv, amin látszik a gondos tervezés. Mert nem elég, hogy kapunk egy kétoldalas térképet, az idegen szavak megértéséhez szószedetet is mellékeltek, illetve található itt még egy szerzői megjegyzést is arról, hogy történelmileg hol helyezkedünk el. Mindezek után még egy előszóban is felvezeti az eseményeket és rajzolja fel elénk Amína asz-Sziráfi alakját. A tényleges első fejezet pedig csak 19. oldalon kezdődik, de egyáltalán nem bántam ezt a hosszú rávezetést, mert tökéletes hangolódásként szolgált, ami már az ajánlás utolsó mondatánál elkapott.

 

Történetünk…

a messzi tengeren hírhedt kapitányról, Amínáról szól, aki visszavonultan éli a mindennapjait és az életének új célja a lánya felelősségteljes nevelése. Egy nap azonban egy gazdag hölgy keresi meg, hogy felbérelje az unokája kiszabadítására. Minderre Amína nem tud nemet mondani, hiszen ugyanitt meg is fenyegeti a családját, ha mégsem vállalná el a munkát. Így hősnőnk kénytelen útra kerekedni, és a régi csapatát összeverbuválva tűvé tenni az Arab tengert. Mindeközben azonban a múltja további darabjai is kísérteni kezdik.

 

Nagyon szerettem az elbeszélés módját és stílusát, ugyanis a regény egy írnok tollának feljegyzése nyomán kerül el az olvasóhoz, ennek köszönhetően mentes az objektivitástól, hiszen maga is nagy rajongója Amínának. Emellett pedig a legenda maga is nem egyszer kiszól a sorok közül, ezzel is megcsillantva sziporkázó személyiségét, és mindez már az második bekezdéstől kezdve elkísér minket.

 

Forrás: Pinterest

 

Amína egy legenda, engem mégis az emberi oldalával nyűgözött le. Vakmerőségével és fennhéjázával ugyan hozza a Jack Sparrow jegyeket, de sokkal több mint humorforrás – bár azért mindenre van egy frappáns válasza. Gyerekkora óta él-hal a tengerért, viszont ezt képes volt feladni a lányáért, akit szeretne tisztességes embernek felnevelni. Cselekedetei és emlékei által fokozatosan ismerjük meg, és csillogás mellett a tökéletlenségébe is betekintést nyerhetünk. Mindezeken azonban képes felülemelkedni, és igazi vezetővé válni. Viszont még a kalandok közepette sem feledkezik el édesanyának lenni.

 

Az idő és a közös múlt minden szereplőn rajta hagyta a nyomát. Amína jobb térde egy sérülés miatt például hamarabb el kezd fájni, Dalíla, a méregkeverő pedig már nem lát olyan jól. Viszont ez nem gátolja meg őket abban, hogy belevessék magukat az ismeretlenbe, hiszen nem csak huszonévesen lehet a világot megmenteni. Nagyon érződött a legénységen az összeszokottság, Mádzsid például olyan Amínának, mintha a testvére lenne. Ez a dinamika nem csak a bevetési koreográfiákban látszott, hanem szinte fél szavakból is megértették egymást, ami csak még valóságosabbá tette a kötetet.

 

A kötet nagy hangsúlyt fektet a nők szerepére, akik sokkal nehezebben boldogulnak egyedül a világban. Csak egy csipetnyi őrültséggel lehetnek vezetők, mert hát melyik nő akarna önszántából férfias munkakörben dolgozni. Anyaként pedig már teljesen a gyereküknek rendelik alá magukat, feladva eddigi életüket. Legalábbis így látja őket a társadalom… Az írónő azonban belegázol az összes előítéletbe, és kiáll a nőkért, akik igenis lehetne egyéniségek, és lehetnek édesanyaként hősök.

 

Forrás: Pinterest

 

A regény ugyan nem kapcsolódik szorosan a Dévábád-trilógiához, a világ viszont annál inkább. Megjelennek benne a máridok és a perik is, amelyek közül utóbbiak elég nagy szerepet játszanak. Helyszín szempontjából viszont az Indiai-óceán északkeleti partvidékén járunk, amely nem egy megszokott választás, éppen emiatt jól is esett. Mindig nagy izgalommal bogarásztam a térképet, és például Szokotra esetében arra is rákerestem, hogy ténylegesen a leírt módon néz-e ki a sziget.

 

Mindezen nagyszerű szereplőgárda és mély mondanivaló mellett az eseményeket is jól megkomponálta Chakraborty. Míg az elején a csapatdinamikával haladunk előre, a küldetés során pedig folyamatos meglepetések értek, és nem győztem követni a fordulatokat. Találkozunk más kalózokkal, harcolunk, harcolunk tengeri lényekhez hasonlító emberekkel, amitől kicsit Davy Jones-os hangulatom lett, illetve felbukkan Amina múltjának egy darabja, amit szeretett volna jó mélyre eltemetni. Hősnőnk állandóan bajba keveredik, merthogy számára a legénysége fontosabb, mint a saját élete. Végig izgalomban tartott.

 

Összességében

Hatalmas kedvencem lett ez az ízig-vérig kalózos történet, amely az izgalmas kalandok mellett egy közös múlttal rendelkező szereplőgárdát vonultat fel, akiknél látszik az évek összeszokottsága. Amina pedig egy igazi badass kapitány, aki minden izgalom közben is megmarad anyukának, és mindez integrálódik a valódi, vad énjébe. Nagyon szerettem a kötet humora mellett a mondanivalóját is, hogy a nőknek nem szabadna választania család és munka között, hanem mindkettőben ugyanúgy helyt tudjanak állni, ha ők úgy döntenek.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget az Agave Könyvek Kiadónak!

 

„A szemem már nem volt a régi – ez volt az ára, hogy éveken át csillogott felém a napfény az óceán felől –, úgyhogy éjjelente nehezen vettem ki, pontosan mi is van előttem.”

~~~

„Tudom, hogy a történetekben szereplő Amína asz-Sziráfi kincses hajókat fosztott ki, és jelenleg egy aranykastélyban tölti a napjait. A hírnévvel azonban az a helyzet, hogy gyakorta hazugságokon alapul.”

~~~

„Habár az istenfélő emberek szerint pénzzel nem lehet boldogságot venni, személyes élményeim alapján tanúsíthatom, hogy a szegénységgel pedig semmit sem.”

~~~

„– Barátok vagyunk – […] – A barátok nem ölik meg egymást figyelmeztetés nélkül.”

~~~

„– Tudod, hogy hajlamos vagyok rosszul megítélni a kockázatot.

Dalila felhorkant.

– Kitűnően meg tudod ítélni, hogy mi mennyire kockázatos. A te bajod az, hogy rendszerint futva tartasz a kockázat felé.”

~~~

„– A te hajódat? – Juszuf láthatóan új szemmel nézett végig rajtam, most feltűnt neki a termetem, és egészen elkerekedett a szeme. – A Magasságosra… Azt beszélik, indiai volt az első tisztje, de te nem lehetsz…

– Nem, nem lehetek. Maradjunk is ennyiben, rendben?

A férfi kinyitotta, aztán becsukta a száját.

– Rendben.

– Nagyszerű.”

~~~

„– Megszerezni nem ugyanaz, mint összekeverni őket, és még nem bólintottam rá erre az ostobaságra.

– Jaj, az isten szerelmére, kapsz még egy százalékot az én részemből, rendben? Van rá elég idő?

– Elméletben. A keverék jobban hat olyankor, amikor egy egész napon át főhet.

– Ha egy napot várunk, akkor a legénység helyett neked kell majd evezned.

Elfintorodott.

– Rendben. De nincs elefántunk.

– Akkor másféle módszerrel kell elterelnünk a figyelmet. – Tinbu kereskedőjére sandítottam, aki úgy meredt ránk, mintha elment volna az eszünk. – Júszuf… Mennyire megy a színészkedés?”

~~~

„A férfiak könnyebben elfogadják, ha egy boszorkány szedte rá őket, mint ha egy nő járt túl az eszükön.”

~~~

„A gazdagok szemében mindig is az volt a szegények legnagyobb bűne, ha visszavágnak. Ha felhagynak azzal, hogy csöndben szenvedjenek, és inkább megzavarják az életüket, a könyörületes társadalomról szóló képzelgésüket, amelyben az események véletlen összjátékának köszönhetően ők kerültek a csúcsra. Ha azt mondják: nem.”

~~~

„(…) a száz különféle királyságból álló óceánon azért volt remek dolog élni, mert az ember mindenféle bűntényt elkövethet az egyikben, aztán nagyon gyorsan átmenekülhet a másikba (…).”

~~~

„– Nem tudom, hogy volt-e olyan pillanat, amikor megszűntem nákúdzá lenni – feleltem végül. – Lehet, hogy apró mosollyal, édes pillantással és rengeteg igénnyel megszólítják a szívünket, de ez nem jelenti, hogy eltűnik az, amitől ténylegesen mi vagyunk. És remélem… legalábbis a lényem egy része reméli, hogy amikor Marzsána így lát, akkor tudja, hogy még több is lehetséges. Nem akarom, hogy azt gondolja, csak mert lánynak született, nem lehetnek álmai.”

~~~

„– Eszemben sincs büszkének lenni. – Igyekeztem bátornak tűnni. – Kalóz vagyok, nem valami hülye lovag.”

~~~

„Az okos szélhámos tudja, mikor vesztett, tudja, mikor kell feladnia, hogy máskor folytathassa majd a harcot.”