2022. december 1., csütörtök

Havi zárás – November 2022


Szintén tevékenykedéssel teli hónapot zártam, ahol egy kicsit többször tudtam megpihenni a nagy munkálatok közepette. Célegyenesbe fordult a szakdolgozatom, amelyet ma (december 1.) végül sikerült leadnom. Nagy munka áll mögöttem, amely három féléven át kísért rendületlenül. Viszont megérte ennyit foglalkoznom vele, mert elégedett vagyok a végeredménnyel. Ugyan csak elektronikus formában kellett benyújtanom, de biztosan köttetek be egy példánnyal, ha már ennyit foglalkoztam vele.

 

Mindezen szorgosság mellett megrendezésre került a Réka-thon, amely egy Rékák által szervezett olvasási maraton volt. Evvel egyrészt meg szerettük volna hálálni azt a sok szervezést, amin mi magunk is részt vehettünk, valamint egy régóta beszédtémaként felmerülő igényt is kielégítettünk. Nagyon lazán vettük a szabályokat, én is csak egy könyvet olvastam, mégpedig Bauer Barbarától a Fény a dombok mögöttet, és azt is a két nap után fejeztem be. Élvezetes volt a másik oldalon állni, és szívünket-lelkünket beletenni.

 

Könyves események terén sajnos nagy csapás ért, hiszen a szokásosan novemberben megrendezésre kerülő Győri Könyvszalon a jelenlegi helyzethez alkalmazkodva új helyre költözött. Ennek köszönhetően csak könyvbemutatókra került sor, a vásári standok elmaradtak, pedig már nagyon készültem rá. Előzetesen listát gyártottam a Könyvfesztiválnál, hogy mi az, amit itt is meg tudnék venni, így nem feltétlen kell Pestről hazacitálnom. Remélem, hogy jövőre nem marad el, mert nekem nagyon hiányzott az élménye.



A hónap során lehetőségem volt az újonnan nyílt Bookup Könyvesboltba ellátogatni, ahova kiadói meghívás nélkül is benéztem volna. Igazi könyvkuckót hoztak létre a pesti karácsonyi vásár tőszomszédságában, amely méretében és választékában is megfelel. A széles kiadói palettának köszönhetően kicsiktől a nagyokig, a regények kedvelőitől a nonficton kötetek fogyasztóiig mindenki megtalálhatja a kedvére valót.

 

Folytattam rendszeresített szokásomat, így ebéd közben A korona sorozat második évadának részeit néztem meg. Szintén nagyon élveztem, bár Churchill nekem nagyon hiányzott. A főbb szereplők közel nőttek a szívemhez, és nagyon nehezen engedtem el őket, mert a harmadik évadban már generációváltás zajlott. Ezen kívül a Madame Curieről szóló könyv elolvasása után kíváncsi voltam a róla készült filmre is, de a Radioaktív kevésbé nyerte el a tetszésemet. Ugyan arra az időszakra koncentrál, amit szerettem volna jobban megismerni, de a megvalósítás nagyon nem feküdt. Párommal moziba is eljutottunk, ahol a Fekete Párduc második részét néztük meg. Meg tudom érteni, hogy bizonyos embereknek miért nem tetszett, én is látom a hibáit, de felül tudtam kerekedni rajta, és én élveztem az újításait. Egyedül az afrikai zene hiányát dolgozom fel nehezen, de hát itt nem is rajtuk volt a hangsúly.

 

 

Novemberi olvasmányaim (2526 oldal)

 

Egy nagyon erős hónapot tudhatok magam mögött, ugyanis egy csalódáson kívül mindegyik kötet sokat adott nekem. A Demelza csak még inkább erősítette a sorozat iránti rajongásomat, a Jane Austen és a szavak művészete kedvenc írónőm életébe kalauzol el, a Fény a dombok mögött pedig megmutatta, hogy a Rékák is lehetnek főhősnők. Nonfictionök terén a 40 ősz egyértelműen vitte a prímet, mert a történelemszerető énem végre megtalálta azt az NDK-NSZK kötetet, amit mindenkinek is ajánlani fogok, ha a témában keres olvasnivaló. A Terítéken a lélek is érdekes utazásra invitált a gasztropszichológia világába, amely ételérzékenyként eléggé meghatározó téma számomra. Ezek mellett még a hónap elején becsúszott két rövidebb és frissen beszerzett kötet, amelyek közül mindkettő kedvenc lett a maga nemében. Egyedül a Horgonyhely nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, amit sokkal inkább a saját magam lelki világának számlájára írok, mintsem a regény hibájának.

 

 

A hónap kedvence: Demelza, A kislány, aki meg akarta menteni a könyveket, Címzett ismeretlen, Fény a dombok mögött

A hónap csalódása: Horgonyhely

A hónap meglepetése: 40 ősz

 

 

Könyvbeszerzések

 

Visszatekintve tanácstalanul állok a helyzet előtt. Ugyan novemberben van a születésnapom, de arra évek óta legfeljebb önmagamtól kapok könyvet ajándékba, így nem indokolt a nagy mennyiség. Mindez sokkal inkább betudható annak, hogy jól haladtam a szakdolgozatommal, és ezáltal kellő lendületet éreztem ahhoz, hogy írjak a kiadóknak. Amolyan előkarácsonyi hangulatom volt a sok csomagbontással.

 

Mindkettő a 21. Század Kiadó őszi megjelenései közé tartozik, és témájuk miatt egyáltalán nem meglepő, hogy hozzám kerültek. Mindegyiknek köze van a második világháborúhoz, amitől az idei év eseményei sem vették el a kedvemet. Lehet, hogy az előző életemben magam is megjártam a frontot, de az biztos, hogy légi támadásban volt részem. A Clayton regényről a címén kívül nem tudok semmit sem, viszont olvastam az írónő korábban megjelent Az utolsó vonat Londonba című könyvét, aminél a gyermekmentő nő volt a kedvenc karakterem, és itt is egy hölgy sorsát helyezi a középpontba. A Címzett ismeretlenre Hailsnél figyeltem fel, és azóta már el is olvastam ezt a csöpp, de annál hatásosabb levélregényt. Ugyan itt a világháborút megelőző események kerülnek bemutatásra, azon belül is a németországi diktatúrát.

 

  • Klaus Hagerup: A kislány, aki meg akarta menteni a könyveket

Az utóbbi időben többször voltak akciósak a Scolar Kiadó kötetei különböző helyeken. Így szereztem be a Felnőttmonológokat is, amelynek az illusztrátora megvett magának kilóra. Már tervezem fejben, hogy mely könyveket fogom a jövőben beszerezni azért, mert köze van hozzájuk. Az első ilyen ez a mesekönyv, amire a Pontosvessző Paripa lányok hívták fel a figyelmemet. És mivel már van Álomgyár könyvesbolt Sopronban is, így szállítási díj nélkül tudtam megrendelni ezt a csodát. Azóta ezt is elolvastam, és nagyon szerettem.

 

 

A Móra Kiadóhoz már több bátorságot kellett összeszednem, hiszen velük még sosem álltam kapcsolatban, viszont itt is roppant kedves munkatárs fogadta a levelemet. A Volt egyszer egy mackó című kötetet mellett, amely a Micimackó történetek újonnan megjelenő előzménye, még számos könyvet rejtett a csomag. A Krabatot még anno Borkánál láttam, és megfogott a mágikus iskolás hangulata. A Spicc/pipa egyértelműen a tánc iránti szenvedélyem miatt volt már megjelenés óta kívánságlistás. A Pityke és prém egy magyar író által írt ifjúsági fantasy, amikre mindig kapható vagyok, és nem mellesleg Gyula bátyó és méltatta a könyvet. A Héjnélküliről és a Több mint énről pedig még nem hallottam, de kíváncsian állok elébük.

 

  • Edith Wharton: Az ártatlanság kora

Klasszikus könyveket leginkább magam szórakoztatására és edukálására szoktam olvasni, sosem „munkából”. Az Érzelmes klasszikusok sorozatban megjelenő Edith Wharton kötet lesz az első kivétel, amelyet Avilda hatására szeretnék elolvasni. Már a Lazi Kiadós korszakomban is szemmel tartottam az írónőt, de most jött el a pillanat, hogy olvassak is tőle. Annyit tudok róla, hogy a 19. század végén játszódik Ámerikában, de a Kiasszonyok óta már nem ragaszkodok görcsösen Nagy-Britanniához, ha klasszikusokról van szó.

 

  • Winston Graham: The Four Swans (A Poldark család #6)
  • Winston Graham: The Angry Tide (A Poldark család #7)

Hatalmas Poldark lázban égek a sorozat első két részének elolvasása után, és hamarosan sort fogok keríteni a harmadikra is. Viszont jelenleg sajnos nem jelent meg több kötet, és tudomásom szerint csak a negyedik rész magyar kiadása biztos, holott a BBC adaptáció a hetedik részig dolgozza fel az eseményeket. Egyszer talán eljut odáig a Könyvmolyképző is, viszont én mindenképp el szeretnék odáig jutni. Molyon teljesen véletlenül bukkantam rá erre a két példányra, és nem tudtam otthagyni.

 

 

A mesékhez sosem lehet elég felnőtt az ember. Tolkientől már régóta fájt a fogam erre a kötetre, amely négy történetet tartalmaz. Valamiért nekem az író kötődik a téli hónapokhoz, így ez a könyve is tökéletes lesz decemberre. Micimackó angol nyelvű gyűjteményes kiadása pedig az egyik nagy vágyam volt, hiszen ez a gyerekkorom legmeghatározóbb meséje. Mivel tudom, hogy a magyar változat inkább átdolgozásnak számít, mint fordításnak, így izgalmas lesz belemerülni az eredetibe.

 

Mint már fentebb írtam, novemberben ellátogattam a frissen nyílt Bookup Könyvesboltba, ahol a híradásért a kiadóktól egy kisebb csomagot is kaptam. A könyvkötőből az élfestett kiadás került hozzám, amit ugyan magam is nézegettem már, de az írónő Árulások című regénye a zene megjelenése miatt jobban mozgatta a fantáziámat. Az Irwin kötetre már az angol megjelenésekor felfigyeltem, illetve már a Könyvfesztiválon is megsimogattam, és hihetetlenül örültem, mikor megtudtam, hogy ez is benne van a csomagban. A Terítéken a lélekről egyáltalán nem hallottam, viszont a gasztropszichológia témája miatt ennek estem neki legelőször. A Kaszás pedig ajándék volt a páromtól, aki érzékelte a körözésemet a könyv körül. Sosem gondoltam volna, hogy valaha megjelenik magyarul, pedig külföldön nagyot futott, és nekem is ők keltették fel az érdeklődésemet.

 

A hónap végén még befutott két recenzió, amelyek közül nem tudom, hogy melyiknek örülök jobban. Bauer Barbara egyszerűen elképesztő sebességgel alkot, ami miatt nehezen érem utol magam a munkásságában, viszont nagyon szeretem azt, amit csinál. A Chambers kötet pedig már több mint négy éve csücsül a polcomon németül, viszont még sosem kezdtem neki. Igazi komfortos olvasmánynak tűnik, ahol a borítónál éreztem először a könyvmolyok hatalmát. Az első hírekben még teljesen más küllem volt tervben, de mindenki szerencséjére egy sokkal kedvesebb és sárgább köntöst kapott.

 

 

A 21. Század Kiadó őszi termékenységét mi sem bizonyítja jobban, hogy egy második recenziós csomagom is érkezett tőlük. A Nagy Panda és Kicsi Sárkány elolvasása után nem volt kérdéses, hogy ha jelenik meg további kötet Norburytől, akkor arra mindenképp lecsapok. Előzetes tudomásom szerint itt már inkább egy összefüggő történetről van szó, de belelapoztam, és az illusztrációk továbbra gyönyörűek. Ha már szép dolgoknál tartunk, akkor mindenképp meg kell említeni, hogy A lelkitárs-egyenlet élfestetten került a kiadásra, amit előzetesen már jól megtapogathattam a Bookup Könyvesboltban. Itt leginkább Andi a ludas, aki A szerelem képlete mellett ezt a könyvet rajongta körbe a romantikus fronton. Őszintén szólva fogalmam sincs, hogy mit fogok szólni hozzá, viszont a borítója sárga.

 

  • Michael J. Sullivan: Mítoszok kora (Az Első Birodalom legendái #1)

Végezetül a hónap végén becsusszant még egy molyos vásárlás is. Az idei évem nagy szerelme a Riyria-krónikák sorozat, és mindenképp tervezem folytatni az író munkásságát. Erre a példányra teljesen véletlen bukkantam rá, és nem volt kérdéses, hogy lecsapok rá.

Írta: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)