2021. december 11., szombat

Négy lány Ámerikában, avagy tanmese a szorgosságról és a szeretetről | Louisa May Alcott

Louisa May Alcott nevével először könyvmolyságom hajnalán, a Lazi Kiadós könyvek elején található megjelent köteteknél találkoztam, de valószínűleg sosem veszem kezembe, ha nem jött volna ki belőle 2019-ben egy könyvadaptáció. Az írónő még L. M. Montgomerynél is kevesebb figyelmet kap, pedig a Kiasszonyok van olyan jó, mint az Anne otthonra talál. Sőt nekem még jobban is tetszett ez a testvéri szeretetről, a szorgosságról és a szűkös körülmények elfogadásáról szóló tanmese.


Eredeti megjelenés éve: 1868
Magyar megjelenés éve: 1923
klasszikus, családregény
öt csillag

Louisa May Alcott bőségesen merített gyermekkorának emlékeiből, amikor megírta minden idők egyik legnépszerűbb romantikus regényét a négy March lányról, akik egy New-England-i kisvárosban élnek.

Meg, a legidősebb csinos, és igazi hölgy szeretne lenni; a tizenöt éves Jo, az esetlen lázadó, írói ambíciókat dédelget; az érzékeny, törékeny, tizenhárom éves Beth a muzsikát szereti; Amy tizenkét éves, szőke és gyönyörű.

Otthoni kalandjaik, igyekezetük, amellyel a család jövedelmét próbálják növelni, barátságuk a szomszéd Laurence családdal és későbbi szerelmeik ma is lebilincselik üdeségükkel, fordulatos és izgalmas történetükkel az olvasót.

 

Majd 100 évvel az első magyar megjelenés után vettem kezembe a Kisasszonyokat, amely 1923-ban még Négy leány címen jelent meg. Nagyon meglepődtem, hogy ennek ellenére kevésbé ismert ez a regény, amihez az amerikai polgárháborús helyszín közrejátszott. Viszont a Lazi 2004-ben felkarolta ezt a klasszikust, és azóta is érkeznek a kiadások belőle. Talán ezért is jutott el hozzám ilyen későn, hiszen a 19. századi regényekkel édesanyám ismertetett meg, aki azokat még fiatalkorában olvasta. A Kisasszonyok pedig teljes mértékben megbújt a Brontë és az Austen regények árnyékában.

Történetünk…

az 1860-as évek Amerikájában játszódik, ahol épp dúl a polgárháború. Négy nővért követünk, akik apjuk hadbavonulása után édesanyjukkal maradnak szűkös körülmények között, ám mégsem boldogtalanul. Társaságukhoz a szomszédjukban élő tehetősebb férfi unokája is csatlakozik, és együtt megannyi kalandot élnek át. Mindeközben édesanyjuk finoman terelgeti a lányokat, tanítja őket az életre. A könyv egy év eseményeit meséli el, karácsonytól karácsonyig, ami a nyári forróságtól nem is állhatott volna távolabb.

 

Marchék szegények, és az elején ezt nem győzik felemlegetni. Ezt a helyzetet a gyerekek nehezebben, mint Mrs. March, mert látják, hogy a többieknek bezzeg milyen jó, milyen könnyű, milyen szép. A legidősebbek pedig még ismerik azt az időt, mikor nekik is volt elég pénzük. Az iskola mellett a bálban tűnnek ki a kortársaik közül, mert a ruhájuk nem követi a legújabb divatot, és Jo-é még emellett foltozott is. De lehetne rosszabb soruk, hiszen szeretetben és egészségben élnek, és ott vannak egymásnak.


Forrás: Pinterest


A négy nővér nem is különbözhetne jobban egymástól. Meg a legidősebb, így már ő is cipeli a család terheit, ezzel is segítve az édesanyjának. Nincs boldog jövőképe, sokkal inkább reálisan látja a helyzetüket. Emellett azonban szép, művelt, okos és szorgos leányzó, aki megérdemli a szerelmet. A sorban a mindig optimista és vígkedélyű Jo követi, akit még nem keserített meg az élet. Szeret fiúsan öltözni, és nagy vágya, hogy író legyen, és ezért aktívan is tesz, viszont az otthoniak elől ezt titkolja. Dédnagynénjénél társalkodónő, hogy ezzel is segítse a családi kasszát. Nemigen szeret az öreglánynak felolvasni, ám hamar elalszik rajta, és akkor végre a saját szakállára is olvashat a hatalmas könyvtárból. Már a legelejétől fogva egy különös kapcsolatot éreztem vele, ami akkor nyert igazán értelmet, mikor megtudtam, hogy novemberben született. Nekem ő volt a kedvencem, no meg a harmadik testvér, Beth, akire kevesebb hangsúly került, de ez a személyiségének is betudható. Sosem járt iskolába, hanem otthon tanult, így sok ideje maradt a ház körül segíteni, amit örömmel tesz. A zene a mindene, de otthon egy hangolatlan zongora jut neki. A legkisebb és egyben leghiúbb Amy, akinek rendszeresen le kell törni a szarvát, amit az élet meg is tesz. Az ő részei kevésbé mozgattak meg, mint a többieké, viszont minden elismerésem a festőtudásáé.

 

A jó és szerető testvérek nem véletlenül lettek ilyenek, mert egy szerető és gondoskodó anya megadta nekik mindazt, ami kijárt nekik. Mrs. March szerintem az egyik legjobb édesanya karakter, akit valaha olvastam. Mindig ott van a gyerekeknek, de meghagyja nekik a szabadságot, hogy saját maguk döntsenek. Tanácsaival támogatja őket, amely a könyvben többször is a felszínre tör. Tanítja őket a munka és a szabadidő egyensúlyára, a szülői szeretetre, de ő sem makulátlan. Jo a hirtelen természetét tőle örökölte, csak az asszony már megtanulta ezt kezelni. Állandóan a lányokat tartja szem előtt, a legjobbat akarja nekik, igazi szuperanya.


Forrás: Pinterest


A regény éles kontrasztba állítja a jómódú, ámde magányos Laurence-éket, és a boldog, viszont szegény March családot. Laurie-nak nincsenek barátai, nincsen édesanyja, sokat van egyedül, és rengeteg könyv sem pótolhatja a hiányzó dolgokat. Épp ezért szokta kifigyelni az ablakból Marchékat, és kerül később jóba velük. Egy családot kap, és még a mufurc nagyapjának szíve is meglágyul. Laurie maga a lovagiasság, nem győz a bajbajutottakon segíteni. Egy ilyen alkalommal ismerkedik meg Jo-val, akivel hamar jó barátságot kötnek, és a March testvérek szoros kötelékébe is befogadják, és együtt sok kalandot élnek át.

 

Helyenként elérzékenyültem rajta, de egy jeleneten el is pityeredtem. Mr. Laurence elsőre egy íjesztő ember, de második ránézésre már egyáltalán nem az. Jó barátságot ápolt a March gyerekek nagyapjával, és pont emiatt engedi meg nekik, hogy kedvük szerint használják a házat. Betht nehezebb rávenni, mert nem szeretne zavarkolódni, viszont nagyon szívesen használná a nagy ház zongoráját. Épp ezért megígérik neki, hogy senki sem fog bemenni hozzá. Az egész jelenetsor végén Beth annyira megmelengette az öregúr szívét, hogy az nekiajándékozta a halott lányunokája pianínóját. Érzelmes pillanat, amikor egy félénk lány megnyílva átölel egy morcos öregurat. Mégis van jóság a legnagyobb nélkülözésben is.

 

Érdekes volt látni az Anglia és Amerika közti különbséget, hiszen eddig csak az óhaza 19. századi irodalmát olvastam. Stílusban hasonló, ám hordozza azokat a jegyeket, amik Amerikára jellemzők. A legszembeötlőbb a tanítók és nevelők szerepe, akiket az Újvilágban többre becsülnek, hiszen ők tudásukkal valósítják meg önmagukat, és egyáltalán nem szolgák.


Forrás: Pinterest


Azt hittem, hogy tovább eljutunk a March lányok életében az első kötet alatt, viszont nem csüggedek, hiszen a Jó feleségekkel kiegészülve kerek egészt fog alkotni. Értesüléseim szerint ezen két regény adja a 2019-es film alapját.

 

Összességében

Nem gondoltam volna, hogy ennyire fog tetszeni. És bár sokkal kisebb korban foglalkozik a March nővérekkel, mint számítottam, mégis egy nagyon aranyos történetet kaptam, amit jó lesz majd időről-időre kézbe venni. Jo, Beth és Mrs. March a szívemhez nőttek, és Laurie is jó úton halad. Biztosan olyan könyv lesz, amit a lányom kezébe fogok adni.


– A keresztnevem Theodore, de azt nem szeretem, mert Dorának hívtak miatta a fiúk, de rászoktattam őket, hogy Laurie-nak szólítsanak.

– Én is utálom a nevemet. Olyan érzelgős! Azt szeretném, ha mindenki Jo-t mondana, és nem Josephine-t. Mivel szoktatta le a fiúkat arról, hogy Dorának szólítsák?

– Elagyabugyáltam őket!

– Mivel én nem agyabugyálhatom el March nénit, azt hiszem, el kell viselnem a Josephine-t! – sóhajtott Jo megadóan.

~~~

– Hogy miért nem lehet mindig karácsony és újév! Nem lenne mulatságos? – kérdezte Jo, és egy keserveset ásított.

– Fele olyan jól se mulatnánk mint most. Pedig milyen kellemesnek tűnik, hogy az ember csak úgy elvacsorázgat, virágcsokrokat kap, estélyekre jár, kocsival hozzák haza, olvas, pihen, és nem dolgozik. Másoknál így is van. Annyira irigylem azokat a lányokat, akik így élhetnek! Úgy szeretem a fényűzést! – mondta Meg, míg azt próbálta eldönteni, hogy két kopott ruha közül melyik a kevésbé kopott.

– Nos, mivel ezt úgyse kaphatjuk meg, ne morogjunk, hanem vegyük föl a terhünket, és vigyük olyan derűsen, mint édesanya. March néni valóságos malomkő a nyakamon, de úgy vélem, ha megtanulom, hogy panaszkodás nélkül hurcoljam, magától lepottyan, vagy olyan könnyű lesz, hogy nem orrolhatok rá.

~~~

– Jo, hogy te milyen nevetséges vagy! – Meg fölkacagott a badar beszédre, amely akarat ellenére felvidította.

– Szerencséd, hogy az vagyok, mert ha összetört képet vágnék és sírna bennem a lélek, mint benned, akkor ugyancsak meg lennénk áldva. Hála az égnek, én mindig találok valami mulatságosat, aminek örülni tudok. Úgyhogy ne búsulj tovább, hanem fel a fejjel, mert az élet szép!

~~~

Sok ilyen csendes, félénk Beth van a világon; akkor jönnek csak elő a sutból, ha szükség van rájuk, és annyi derűvel élnek másokért, hogy senki sem veszi észre áldozatukat, amíg el nem hallgat a kis házi tücsök, és ki nem alszik lényük napsugara, csendet és sötétséget hagyva maga után.

~~~

– Most meg mi a csudát csinálsz, Jo? – kérdezte Meg egy havas délutánon, amikor ócska ruhát, csuklyás köpenyt, sárcipőt viselő húga egyik kezében seprővel, másikban ásóval keresztültrappolt a hallon.

– Testedzést végzet – felelte Jo vásottan csillogó szemmel.

– Azt hittem, elég volt ma délelőtt az a két hosszú séta! Hideg, szomorú idő van, azt tanácsolom, hogy kövesd a példámat, és maradj bent a melegen és a szárazon, a tűz mellett! – mondta Meg és összeborzongott.

– Nem fogadok el tanácsot! Nem ülhetek egy helyben naphosszat, és mivel nem vagyok macska, nem szeretek a tűz mellett szundikálni. A kalandot szeretem, tehát elmegyek kalandot keresni!


Forrás: Pinterest


Így érkeztek meg végül a könyvtárba, ahol Jo összecsapta a kezét, és táncra perdült, amit akkor szokott, ha szerfölött nagy örömére volt valami. A szoba falai nem látszottak a könyvektől, de voltak itt képek, szobrok, különleges szekrények, tele érmékkel meg mindenféle kuriózummal; voltak pihepuha fotelek, bizarr asztalok, bronzok, és ami a legszebb, egy érdekesen ódondad csempékkel körülrakott, nagy, nyitott kandalló!

– Micsoda kincsesbánya! – sóhajtott Jo. Belesüllyedt egy bársony karosszékbe, és mélységes elégedettséggel nézett körül. – Theodore Laurence, maga bizonyára a legboldogabb fiú az egész világon! – mondta nyomatékosan.

– Az ember nem élhet meg könyvből – csóválta a fejét a szemközti asztalon kuporgó Laurie.

~~~

– Még sose láttam ilyen lányt! Te akkor sem ismered fel a bókot, ha a fejedre esik?

~~~

Sose tudta meg Beth, hogy Mr. Laurence gyakorta kinyitja dolgozószobája ajtaját, és hallgatja a régimódi melódiákat, amelyeket szeret; sose látta Laurie-t, hogyan őrködik a folyosón, távol tartva a személyzetet; sose gyanította, hogy szándékosan készíttetik oda neki a kottatarra az ujjgyakorlatokat és az új dalokat.

~~~

…mert a szeretet kioltja a félelmet, és a hála legyőzheti a kevélységet.

~~~

– Laurie pallérozott fiú?

– Igen, kitűnő nevelést kapott, és nagyon tehetséges. Remek férfi lesz belőle, ha nem rontják el a babusgatással – felelte az anyja.

– És ő nem öntelt? – kérdezte Amy.

– A legkevésbé sem; épp azért olyan kedves, és azért szeretjük annyira.

– Értem, a kedvesség az, hogy az embernek vannak teljesítményei, és elegáns, de nem hivalkodik velük, és nem tartja fel az orrát – tűnődött Amy.

– A szerény ember modorában és beszédében mindig meg lehet érezni az ilyet, anélkül, hogy tüntetne vele – magyarázta Mrs. March.

– Mint ahogy az sem illik, hogy egyszerre viseld az összes kalapodat, ruhádat és szalagodat, csak azért, hogy mindenki lássa, neked mennyi mindened van – tette hozzá Jo, és a lecke nevetésbe fulladt.

~~~

– Az én rettenetes hirtelenségem! Próbálok tenni ellene; már azt hiszem, sikerült, amikor kitör, és rosszabb, mint valaha! Ó, anya, mit csináljak? Mit csináljak? – jajdulj föl kétségbeesetten szegény Jo.

– Őrködjél és imádkozzál, édes lányom, sose fáradj bele a próbálkozásba, és sose gondolt, hogy lehetetlen legyőzni a hibádat!


Forrás: Pinterest


– Azt akarom, hogy a lányaim legyenek gyönyörűek, műveltek és jók, hogy csodálják, szeressék, tiszteljék őket, hogy derűs ifjúság után jól és bölcsen válasszanak társat, hogy hasznos és örömteli életet éljenek, olyan kevés gonddal és bánattal, amennyit Isten jónak lát rájuk mérni. Nőnek nem juthat különb és boldogabb sors, minthogy egy derék férfi társa lehessen, és őszintén remélem, hogy lányaim is megismerhetik ezt a nagyszerű élményt.

~~~

– Mit fogtok csinálni a vakációban? – terelte tapintatosan másra a szót Amy.

– Egész nap fekszem az ágyban, és nem csinálok semmit! – válaszolta Meg a hintaszék mélyéről. – Egész télen korán kellett kelnem, nap mint nap másoknak kellett dolgoznom! De most aztán kipihenhetem magamat, és annyit lebzselhetek, amennyi nekem tetszik!

~~~

– Akkor hadd tanácsoljam, hogy vegyétek fel ismét kisded terheteket; mert bár nehéznek tűnnek néha, azért jót tesznek nekünk, és úgy könnyebbednek, ahogy megtanuljuk hordozni őket. A munka hasznos, és itt bőven jut mindenkinek: megőriz minket az unalomtól, a rosszaságtól, jót tesz az egészségnek, a szellemnek, erősebbé, önállóbbá tesz, mint a pénz vagy a divat.

~~~

Legyen határozott ideje a munkának és a játéknak, legyen minden napotok hasznos és kellemes, azzal mutassátok meg, mennyire tisztában vagytok az idő értékével, hogy jól osztjátok be.

~~~

– Szeretnék örömet okozni Laurie-nak, és Mr. Brooktól nem félek, mert ő olyan kedves; de nem akarok játszani vagy énekelni, sem semmit. Sokat fogok segíteni, és nem zavarok senkit; Jo, ha te vigyázol rám, akkor elmegyek.

– Így viselkedik az én jó kislányom! Megpróbálod legyőzni a félénkségedet, amiért külön szeretlek. Én tudom, milyen nehéz harcolnunk a gyarlóságaink ellen; ilyenkor sokat segít egy kedves szó.

~~~

A látvány annyira tetszett a napnak, hogy fényözönbe borította a szobát.

~~~

– Milyen gyönyörűen csinálod! Bár én tudnék így rajzolni! – mondta Meg, csodálattal vegyes sajnálkozással.

– Hát miért nem tanulsz? Bizonyára megvan hozzá az ízlésed és a tehetséged – válaszolta Miss Kate kegyesen.

– Nincs időm.


Forrás: Pinterest


Dolgozó embernek (…) nincs még egy olyan hely, mint Amerika.

~~~

– Zajos modoruk ellenére az amerikai lányok nagyon kedvesek, csak jobban meg kell ismerni őket.

~~~

– Hát te meg mi a csodát művelsz itt? – kérdezte, jól nevelt megdöbbenéssel mérve végig kócos húgát.

– Levelekt gyűjtök – felelte erőtlenül Jo, a kezében tartott bíbor kötegben válogatva.

– És hajtűket – tette hozzá Laurie, fél tucat hajtűt ejtve Jo ölébe. – Itt az úton nőnek, Meg, akárcsak a fésűk és a barna szalmakalapok.

~~~

Most látta be a magányosan öltögető Margaret, miközben gyakori könnyeket hullatott a varrására, milyen gazdag volt olyan dolgokban, amelyek drágábbak a pénzen megvásárolható összes fényűzésnél: szeretetben, oltalomban, békességben, egészségben, az élet igazi áldásaiban.

~~~

– Grácia szegény fejemnek! Mit tudok én a szerelemről és az efféle zöldségekről! – kiáltott Jo olyan arccal, amelyben mulatságosan keveredett a kíváncsiság a megvetéssel. – A regényekben a lányokon akkor látszik a szerelem, ha reszketnek, pirulnak, ájuldoznak, lefogynak és ostobán viselkednek. Mármost Meg nem csinál ilyet; eszik, iszik alszik, mint minden észlény; a szemem közé néz, ha szóba hozom azt az embert, és akkor pirul csak el egy kicsit, ha Teddy a szerelmesekről mókázik. Megtiltottam, hogy ilyesmiről beszéljen, de nem hallgat rám annyira, mint kellene.

~~~

– A pénz jó és hasznos dolog; remélem, a lányaimnak sohasem kell megszenvedniük a pénzhiányt, de nem is hozza kísértésbe őket a túl sok pénz. Szeretném, ha John bedolgozná magát valami jó üzletbe, és elegendő jövedelemre tenne szert, hogy ne kelljen adósságokba vernie magát, és biztosíthassa a kényelmet a feleségének. Nem kívánok hatalmas vagyont, előkelő állást, fényes nevet a lányaimnak. Ha rang és pénz is jön a szerető szívvel és folttalan jellemmel, hálásan fogadom, és örülök a jó szerencsénknek, ámde tapasztalatból tudom, hogy létezhet igaz boldogság egyszerű kis házban is, ahol meg kell küzdeni a mindennapi kenyérért, és egy kis nélkülözés még édesebbé teszi az örömet.

A sorozat további részei:

Jó feleségek (#2)

Fiatalurak (#3)

Jo fiai (#4)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése