Tolkien életének szelete | Alexandre Sargos

Kedvenc íróimról szeretek életrajzi kötetek olvasni, hogy a művek keletkezési körülményeibe is beleláthassak. J. R. R. Tolkien viszont eddig kimaradt, hiszen az egy szem magyarul megjelent könyv már csak nagyon nehezen szerezhető be, és akkor is aranyáron. Ezért is örültem meg Alexandre Sargos Az ifjú Tolkien című kötetének, amelyről előzetesen tudtam, hogy csak egy szeletet fog bemutatni a szerző életéből. A fejemben a Tolkien című filmmel állt párhuzamban a könyv, és nem is tévedtem sokat, mert hasonló időszakra fókuszálnak mindketten.

 

Eredeti megjelenés éve: 2019
Magyar megjelenés éve: 2021
Cartaphilius Könyvkiadó
életrajz
három csillag

Hogyan lett egy hányattatott sorsú kisfiúból, szeretetéhes kamaszból, később eminens oxfordi bölcsészhallgatóból a világ legnagyobb fantasyírója? Erre a kérdésre keresi a választ Az ifjú Tolkien.

J. R. R. Tolkien jellemét szülei korai halála, az anyját ért igazságtalanságok, Birmingham szegény külvárosában töltött gyermekkora, a menyasszonyától, Edithtől való kényszerű elszakadás és mindenekelőtt az első világháború traumája formálta.

A szavak és nyelvek iránti szenvedélye, a nagy északi mitológiákkal való találkozása és megingathatatlan katolikus hite erőt adott neki a viszontagságok legyőzéséhez, a lövészárok poklának túléléséhez és a halál elfogadásához. Élményeiből és megpróbáltatásaiból új mitológia született a Nagy Háború idején, megteremtve A hobbit, A Gyűrűk Ura és A szilmarilok világát. Az ifjú Tolkien a legendás szerző korai, meghatározó éveire koncentrál, amelyekből kinőtt az egymást követő generációkat rabul ejtő Középfölde.

 

Az eleje nagyon lekötött, pedig lassan haladtam vele. Élveztem a részleteket, bár az idős író beszúrt kommentárjait csak lassan sikerült megszoknom. A szerkesztése viszont egyre kevésbé tetszett, mert szerettem volna jobban belelátni a fő műveinek keletkezésébe, de sokkal inkább A szilmarilokhoz és az Elveszett mesék könyvéhez kapcsolatban árul el dolgokat. Ez alapvetően nem rossz, hiszen így magam is helyre tudtam rakni a kettő egymáshoz való közét, de jobban szerettem volna ugyanolyan mennyiségű infót A Gyűrűk Urához és A hobbithoz is. Emellett az Edith és Gondolin fejezetek is nehezen csúsztak. Előbbiben egyáltalán nem tetszett Tolkien feleségéhez való hozzáállása, utóbbiban pedig túl soknak éreztem a háború általános leírását.

 

Tetszett, hogy kötet szerzője párhuzamot von az Tolkien élete és a művei között, ezáltal megtudhattuk, hogy mi hatott bizonyos elemek létrehozására. Ugyan Középfölde a fantasy etalon-világának számít, az író mégis rengeteg helyről inspirálódva hozta létre. A svájci kirányulásának egyértelmű hozománya a Ködhegység, amely a kötetek illusztrációiban is visszaköszön, emellett itt hallott a Hegy Szelleméről, aki pedig Gandalf alapját alkotta. A megye az angliai West Midlands-re hasonlít, míg Vasudvard az egyre inkább iparosított Birminghamre. Sokat tanulmányozza a különböző népek mitológiáját, mint a Beowulf (ennek folyamatos említése egy idő után zavaró mint érdekes) vagy a Kalevala, amelyek hatására sajátot teremtett.

 

A nyelvészettel foglalkozó fejezet elég tömör, de gyakorlatilag ez alapozza meg a munkásságát. Rajongott az angolszász kultúráért, az óangol és a középangol nyelvekért. Azt azonban nem szerette, hogy világnyelvvé vált, mert idegenkedett az amerikai kozmopolitizmustól és nem tetszett neki az ottani kiejtés. Sokkal inkább szerette a hangzatos nyelveket, így lelkesedett a walesi iránt is. Ezeken kívül még feltűnik a gót és a finn nyelv is, utóbbi képezte a quenya tündenyelv alapját. Ugyan szerette a valós nyelveket, de oda-meg vissza van a kitaláltakért, amelyeknél nagy hangsúlyt fektetett a hangzásra. Számos különböző nyelvet talált ki a világához, amelyek közül vannak bővebben és kevésbé kidolgozottak, de mindegyiknek van története, ami által valósszerűek lesznek.

Forrás: Google keresés

Örültem, hogy sokat megtudtam a családjáról. A Tolkienek eredetileg német származású zongorakészítők voltak, és az író édesapja munka miatt ment Dél-Afrikába. Nagy feszültségi pont volt a vallás, hiszen apai ágat baptisták, anyai ágat pedig unitáriusok alkották, de az édesanyja áttért a katolikus hitre, ami a rokonok szemében egy visszafejlődés volt. Tolkien számára azonban sokat jelentett ez az értékrend, hiszen ennek segítségével vészelte át a háborút. Édesanyja egy erős és független nő volt, így egyáltalán nem csoda, hogy ő maga is képes volt erős női karaktereket formálni. Tőle származik a kalligráfiai iránti szeretete is, amelynek köszönhetően nem csak a hangzásra, hanem az írásképre is nagy hangsúlyt fektetett a nyelveknél.

 

Érdekes volt Tolkien világhoz való hozzáállását is megtapasztalni. Aktív környezetvédő, aki nem szereti az iparosítást, és egyszerűen „Szarumán utódainak” nevezi őket. Emellett antimilitarista, így ameddig csak tudta, kerülte az első világháború frontvonalát, amit egyetemistaként könnyen megtehetett. Végezetül pedig megismerhettük a családcentrikus oldalát is, amelynek egyik legékesebb példája a Karácsonyi levelek. De éppen emiatt lassan és rendszertelenül dolgozott, ami megmagyarázza azt is, hogy miért csak ennyi műve jelent meg életében.

 

Az első világháború nagy hatást gyakorolt rá, a csatajelenetekhez a frontvonalbéli élményeiből táplálkozott. A megtapasztalt halál A Gyűrűk Urának is központi témája, mert a gyűrű egy hamis halhatatlanságot ad a viselőjének. A könyv ezen része azonban nagyon belemerül a háborúba, és a frontvonalak változását írja le ahelyett, hogy Tolkienre és az élményeire koncentrálna. És mivel ez már viszonylag a kötet vége, eléggé rányomta az olvasási élményemre a nyomát.

Tolkien édesanyja, az említett életrajzi film plakátja és Tolkien felesége, Edith
Forrás: Google keresés

Ugyan nagyrészt a legendák keletkezésébe pillantunk be, de két ponton feltűnnek a meséi, amelyet Partvonalas kiadásban nemrég olvastam. A sonkádi Egyed gazdánál nagyon tetszett a kommentár, azaz hogy a főszereplője egyfajta korai Shrek. Emellett még A levél keletkezésének történetét is bemutatja, és így más sokkal inkább megértettem, hogy miért az tetszett a leginkább.

 

Végezetül pedig szeretnék még apróságokat kiemelni a kötetből, amelyek közül mindegyiknél a mozgóképes előkerülése jutott az eszembe. Ha Birmingham, akkor elengedhetetlen a Peaky Blinders bűnöző csoport, ha pedig első világháború Angliája, akkor Lord Kitchener személye mindenképp feltűnik, pont mint a Kingsman: A kezdeteknél. De nem szabad elfelejteni még a német családnevek angolosítását sem, amelyről pedig már A koronában hallottam. Mindig élvezem ezeket az összefűződéseket.

 

Összességében

Jó volt Tolkienről olvasni, de magával a kötettel már voltak problémáim. Sokmindent megtudtam, de az írásmódja nem nyűgözött le. Ugyan a borító A Gyűrűk Ura előhangként reklámozza, de inkább foglalkozik a legendákkal, mintsem a fő művekkel. Tartalmaz érdekességeket, de számomra kevés volt.

 

„De John anyja makacs nő volt, hallani sem akart arról, hogy meghajoljon apja előtt, hiszen éppen ő volt az, aki intellektuális függetlenségre biztatta. Et a fiatal özvegy modern, tanult nagy tudású nő volt; csakúgy, mint testvére, Jane, a szüfrazsettek nyomában járt.”

~~~

„Tolkiennál a hangzás hozza létre a formát, a forma sugallja a legendát.”

~~~

„A fiatal, művelt nő legelőször is a kalligráfia iránti szeretetét adta át, amelyet Suffield őseitől örökölt, közülük egyesek ugyanis betűvésők voltak. Johnnak kétségkívül nagy felfedezés volt, hogy a betűk egyszersmind rajzok, gyönyörűséggel lehet rajzolni őket; a betűvetés számára nem munka, hanem művészet, játék volt.”

 ~~~

„Nem szerette ezeket a lármás, bűzös új gépeket, ezeket a motoros szerkezeteket, amelyek az általa tisztelt állatok helyébe léptek. Úgy gondolta, a használatuk szolgasághoz vezet. A Gyűrűk Ura egyik fontos motívuma éppen ez: a gyűrű a rossz útra tért technológia jelképe is.”

~~~

„A világ összeomlott, John pedig egy másikat, egy képzeletbelit épített, amely később milliókat bűvölt el, miközben a háború további milliókat ölt meg.”

~~~

„Szerette a római civilizációt, a kultúrát, a népet, a nyelvet, de utálta hegemón törekvéseit. Támogatta a nemzetek függetlenségét, elítélte a birodalmi logikát, hogy úgynevezett felsőbbrendű betolakodók pusztítják a helyi kultúrát és nyelveket.”

~~~

„Ezek a tommyk, a közlegények adták a sugallatot A Gyűrűk Ura egyik főhőséhez, Csavardi Samuhoz, Frodó fáradhatatlan társához. Egyszerű teremtmény, szerény közegből való, de végső soron ugyanolyan bölcs és bátor, mint mestere, vagy talán még nála is bátrabb.”