2020. november 30., hétfő

Havi zárás – November 2020


Egy szempillantás alatt elmúlt a november, bár megélve mégis vánszorgónak éreztem a napokat. Állandóan csak a gépem felé görnyedve kalapáltam a billentyűzetet, vagy épp próbáltam megfejteni, hogy mit is akarnak az emberek. Nem egyszerű kezdőként a munka világa, főleg ha magadnak kell mindenre rájönnöd. Kapok ugyan segítséget, ha kérek, de azért mégis nagy már rajtam a felelősség.


Reggeltől estig dolgozom, így a hétvégék maradnának kikapcsolódásnak, viszont novemberben van a szülinapom és az emberek már el kezdték hiányolni az ábrázatomat, így látogatókba is mentem. Illetve az egyetem sem hagyott nyugodni. Így mondjuk azt, hogy gyakorlatilag nulla feltöltődési idővel működök, és ennek jeleit már kezdem érezni. Már nem csak a munkában vagyok frusztrált, hanem azon kívül is. És nem szeretnék így belemenni a karácsonyi ünnepekbe, hisz az egy csodálatos része az évnek, amelyet kifejezetten szeretek.  A kreatív énem is elkezdett hangosan sipítozni, hogy szeretne kiteljesedni, így azt vettem észre, hogy esténként a munkát lerakva jobbnál jobb ötletek jutnak az eszembe. 



Novemberi olvasmányaim (2618 oldal + 15 óra)


Határozottan a reggeli olvasások mentettek meg, na meg Shakespeare, akit a #kultúrmisszió keretein belül olvastam ebben a hónapban. Régi tartozásomat törlesztettem ezzel magam felé ezzel a három darabjával, de továbbra is a Rómeó és Júlia marad tőle a kedvencem. Szintén régóta halogattam a Helkát is, amelyet még az idei balatoni nyaralásunkra is magammal vittem, mondván, hogy ott olvasom, ahol játszódik. Az Archívum hatalmas meglepetés volt, a Napernyő Protektorátus pedig csalódás és a záró Winie kötettől sem dobtam hanyatt magam. A Halál a Níluson fordulatát már a legelején kitaláltam, holott nem volt egyértelmű az utalás. A másik hangoskönyvemnél, a Matildánál viszont rájöttem arra, hogy miért nem tetszett anno az Elátkozott Ella. Nem szeretem, ha rosszul bánnak a gyerekekkel a felnőttek csak azért mert ők gyerekek. A legújabb Bauer Barbara pedig instant szerelem volt, de ettől nem is vártam mást.



A hónap kedvence: A fekete rózsa

A hónap csalódása: Napernyő Protektorátus sorozat

A hónap meglepetése: Az Archívum duológia



Könyvbeszerzések


Az egyetlen mentségem a hónapban a születésnapom, hisz ennek alkalmából is könyvet szoktam kapni. Illetve karácsony közeledtével az akciók és a megjelenések is begyűrűztek, így helyenként nem tudtam megállni a megrendelés gomb lenyomását. Még azzal a tudattal sem, hogy fogalmam sincsen, hova fogom őket bepaszírozni.


Aki már legalább nyár óta követ, az tudhatja, hogy mekkora hatást gyakoroltak rám Bauer Barbara regényei. Ezért sem volt kérdés, hogy a korábban megjelent köteteinek elolvasása mellett a frissekkel is lépést fogok tartani. A Jaffa Kiadó volt olyan kedves, és elküldte nekem ezt a személyes ihletésű történelmi regény, mely szerintem az írónő eddigi munkásságának megkoronázása. Én nagyon szerettem, és szívből tudom ajánlani.


Még október végén érkezett egy kisebb pakkom a Metropolis Mediától, de mivel csak novemberben tudtam kibontani, így ide számítom őket. Tőlük az új megjelenések mellett régebbi kiszemelteket is kérhettem, ettől ilyen színes ez a lista. Na meg amiatt is, hogy különböző, kisebb nemzet írója által írt regényeket is kiadnak. Így került a birtokoba finn és horvát szerző által írt mű is. Ugyan vannak olyanok is a kupacban, amiken nem én kértem, de mégis nagyon kíváncsi vagyok, hogy milyen történeteket rejtenek.




  • S. A. Chakraborty: Bronzváros (Dévábád-trilógia #1)

Aki ismerős a magyar BookTube közösségben egy kicsit is, akkor annak Andi neve ismerősen csenghet. Idén nagy Dévábád-trilógia lázban égett, és sikerült nekem is lyukat beszélnie a hasamba. Régóta szeretnék egy igazán jó keleti témájú fantasyt olvasni a Hajnal & Harag sorozat óta, amely nem nyerte el a tetszésemet. Ez a kötet volt az Agavés rendelésem kiidulópontja, hiszen féláron lehetett hozzájutni, és akkor már válogattam mellé továbbiakat is. Úgyis november van.


  • Erin Morgenstern: Csillagtalan Tenger

Erin Morgenstern nevétől hangos az internet, főleg idén, hiszen kiadták a legújabb megjelenése mellett a sokak által keresett, de sehol sem vagy csak csillagászati áron kapható Éjszakai cirukuszt. Sokat gondolkodtam, hogy melyiket rendeljem meg elsőként, mert már izgatják a fantáziámat az írónő regényei. Végül barátosném, Kalamaj véleménye döntötte a mérleg nyelvét, hisz ódákat zengett a Csillagtalan tengerről. Amiről annyit tudok, hogy egy könyvről szól, amit mindenhova cipelnek, és hogy egy külön kategóriát képvisel a nagyszerű könyveken belül.


  • Phyllis T. Smith: Én, Livia
  • Phyllis T. Smith: A Palatinus-domb lányai

Indok-e további könyvek vásárlására, hogy nem szeretnél postaköltséget fizetni? Igen, bár egyre magasabb lesz ennek a korlátja, szóval erősen el kell gondolkodnom azon, hogy hogyan is fogok eljárni ezzel a témával a jövőben. Ezek a regények is ilyen címszóval kerültek hozzám, mert nem szerettem volna a Mákháborút megrendelni a brutalitása miatt. Egyszerűen az nem hiányzik az én pici lelkemnek. Ez a két regény viszont női sorsokkal foglalkozik az ókori Rómában, amellyel még nem találkoztam, de kíváncsian várom, hogy mit fog kihozni belőle az író.


  • Borisz Paszternak: Zsivago doktor
  • Anatolij Ribakov: Az Arbat gyermekei

Az internet különös barátságokat szül. Ilyen számomra Enikő néni, aki bár az ország másik felén él, mégis olyan nekem, mint amilyennek egy nagymamát elképzelnék. Volt olyan aranyos, és idén meglepett a könyvtára két nagyrabecsült darabjával, mondván hogy én biztos nagyra tudom majd értékelni. Bár a Zsivago doktor már megvan nekünk idehaza, mégsem jutottam el soha oda, hogy kézbe vegyem, pedig rajta van az édesanyám polcáról olvasandó listán. Utóbbiról azonban még sohasem hallottam, de az orosz történelem iránti rajongásomból adódóan örömmel fogadtam ezt a kötetet is.


A Winie Langton történetek is a végéhez ért. Bár én viszonylag a végén csöppentem bele az egészbe, de mégis kíváncsian vártam a sorozat lezárását. Nagy lelkesedésemben elő is rendeltem, de csak kézhezvételkor tudatosult bennem, hogy ez lett az eddigi leghosszabb része. Aki még nem ismerné, ez egy jövőben játszódó steampunk sorozat, melynek legnagyobb jellegzetessége a menő tolvajcsalád. Értve ezalatt egy olasz család méretet.


Ha már rendeltem a Libritől, és ez épp akciós volt, és én pont meg is láttam, jött is haza velem. Ez egy önéletrajzi kötet a Schindler listájáról lévő legfiatalabb fiú szemszögéből. Itt ellenkezőleg a rövidségén lepődtem meg, de nem kell egy könyvnek hosszúnak lennie, hogy üssön.



  • Csernovszki-Nagy Alexandra: Mimi regénye

A Fortuna megint kegyes volt hozzám, így jutott birtokomba ez a regény is. Már szerettem volna az írónőtől olvasni, csak sose mertem bevállalni a magánkiadós félelmeim miatt. Pedig a témák és a kor érdekel, csak annyira Ambrózy érzésem volt az első két regényétől, ezért is örültem meg, hogy ezt fogom elsőnek olvasni tőle.


  • Enczi Zoltán – Richard Keating: A digitális fotózás műhelytitkai kezdőknek

Születésnapomra olyan dolgot szerettem volna kérni, amit már egy ideje nézegetek, de még sosem vettem rá magamat, hogy ténylegesen meg is vegyem. Ilyen ez a fotós könyv, mert nagyon szeretek fényképezni, de mindig is érdekelt, hogyan lehetnék jobb belőle. Az interneten temérdek cikk fellelhető ebben a témában, de sosem találom meg ugyanazokat, és nekem az valamiért nem működik. Nekem kell az, ha kérdésem van, fel tudjam csapni a könyvet, és utánanézhessek.


Az év legjobban várt könyve nem lehet más mint a legújabb Ambrózy kötet. Még nem álltam neki, szeretném kitolni az élményt, és nem erre a stresszes időszakra besűríteni. Tudom, hogy jó lesz, és kíváncsi vagyok, merre fogja csavarni a szálakat. Mert csűrcsavaros gondolatai leendenek Gyula bátyónak, az hétszencség.


A Könyvmolyképző egy könyv nem könyv mentalitásából kiindulva szerettem volna a Böszörményi könyv mellé egy társat is szerezni. Sokat gondolkodtam, hogy végül ki is legyen a szerencsés befutó, és végül a Vigyázzatok Anyára! akkora befolyással bírt, hogy szerettem volna egy másik, ezúttal Észak-Koreában játszódó regényt is elolvasni. Így került hozzám ez szintén igaz történeten alapuló mű, amelyhez rendesen fel kell kötnöm a nadrágomat. 


Nektek hogy telt a novemberetek?

Írta: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)