Szörnyszülöttek társasága | Theodora Goss

Theodora Goss Az alkimista lányának különleges esete című regénye borítója mellett fülszövegével keltette fel a figyelmemet, de a horror címkét olvasva inkább úgy voltam vele, hogy hanyagoljuk a témát. Aztán addig-addig kerülgetett, míg végül beadtam a derekamat, hisz szeretem a történelmi fikciókat, az íjesztő részeket meg valahogy csak túlélem. Legnagyobb örömömre a krimi szál dominált, amit egy ügyes narratívával egészít ki.

Eredeti megjelenés éve: 2017
Magyar megjelenés éve: 2020
Metropolis Media
történelmi fikció, fantasy, krimi
négy csillag

Miután nagybeteg édesanyja elhunyt, Mary Jekyll kénytelen szélnek ereszteni házanépét. Hajdan jónevű orvos-tudós édesapja, dr. Henry Jekyll tisztázatlan körülmények között távozott az élők sorából, így az ifjú hölgy szűkös időknek néz elébe. Ám hamarosan ennél is több fejtörést okozó problémákkal kerül szembe, kezdve nyomban egy vadóc leányzóval, és a gyanúval, hogy apja hajdani barátja, a gyilkossággal vádolt Edward Hyde talán még életben van. Mary már csak megélhetési okokból is kénytelen a rejtély nyomába eredni, s ehhez nem mástól kap segítséget, mint a híres detektívtől, Sherlock Holmestól, és az ő krónikás hajlamú társától, dr. Watsontól. Ahogy nyomozásuk kibontakozik, úgy lépnek a színre újabb, a viktoriánus kor krimi- és természetfeletti horror irodalmából ismerősnek tűnő szereplők, hogy ki-ki megpróbálja megfejteni vagy épp elfedni a szálakat, melyek egy hajmeresztő dolgokra képes, titkos társasághoz vezetnek.

A magyar születésű, de Amerikában felnőtt Theodora Goss trilógiájának első része letehetetlenül izgalmas, ám nemcsak kalandokban, de emlékezetes szereplőkben, humorban és egyéb rabul ejtő elemekben is gazdag történet, mely 2018-ban megkapta a legjobb első regénynek járó Locus-díjat, és jelölték a Nebula- és World Fantasy-díjakra is.

 

Rendesen meglepett, nem számítottam rá, hogy ennyire tetszeni fog. Nagyon szépen fűzi össze Hasfelmetsző Jack legendáját a XIX. század gótikus irodalmának jól ismert rémtörténeteivel. Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete mellett Shelley Frankensteinja és Wells Dr. Moreau szigete is nagy szerepet játszik a regényben, amelyek közül eddig még egyiket sem olvastam, de a könyv befejezés után sokkal kíváncsibb lettem az egyes történetekre. Szerettem ezt újrameséléses aspektusát, amelyről egyszerre Félix J. Palma Viktoriánus-trilógiája jutott az eszembe.

Történetünk…

egy krimi, így leginkább az alaphelyzet felvázolása lehetséges, hisz a további fordulatok már ronthatják az olvasási élményt. Szóval adott egy lányzó, aki éppen a híres Dr. Jekyll lánya, és aki éppen az édesanyját temeti. Édesapja már évekkel ezelőtt meghalt, és nem hagyott rájuk vagyont, amit a mama halála csak még inkább tetéz. Mary kénytelen elküldeni a ház személyzetét, egyedül a házvezetőnő, Mrs. Pool marad vele egyfajta gardedámként. Kalandunkat egy titokzatos számla indítja el, amelyen keresztül Mrs. Jekyll egy Hyde nevezetű illetőnek az ellátását biztosította. Főhősnőnk felkerekedik, hogy eme titokzatos eset nyomába eredjen, és további bonyodalmakba botlik, amelynek a középpontjában rejtélyes csonkításos gyilkosságok állnak.

Forrás: Pinterest

A felhasznált művek logikus és számomra tetszetős összefűzése mellett szeretném még kiemelni a regény elbeszélésmódját. A történetet ugyanis aktívan mesélik, szerzője az egyik mellékszereplő, akinek írói ambíciói vannak. Az alkotási folyamat közben azonban a többiek előszeretettel kotyognak bele az eseményekbe, kijavítva a hibákat vagy csak épp megvitatva az adott témával kapcsolatos nézeteiket. Roppant ötletes és én nagyon jól szórakoztam rajta, amit olvasás során többször is feljegyeztem magamnak. Olyan érzésem volt, mintha egy olyan filmet látnék, amit valaki állandóan megállít, de egyáltalán nem dob ki a cselekményből. Sőt, ezzel még közelebb kerültem az Athéné Klub tagjaihoz, és alig vártam az egyes szereplők regénybéli feltűnését.

 

Helyszínünk a viktoriánus London, amelyet már számos regényből ismerek, és teljesen beleillett az általam eddig alkotott sémába. Már a kilencvenes években járunk, aminek köszönhetően fel-feltűnnek a szüfrazsett gondolatok az úrhölgyi viselkedés mellett. Kellenek még gardadámok, de a hölgyek egyedül is sétálhatnak az utcán. Akarva-akaratlanul a Leányrablás Budapesten jutott az eszembe, ami hasonló időszakban játszódik, és még a krimi szál is stimmel. Egyedül talán a gyilkossági helyszínek leírásai gyomorforgatóbbak, amit nehezen viseltem el. Egyáltalán nem voltam felkészülve egy kivágott agyra.

 

A könyv húzónevei Sherlock Holmes és dr. Watson, akik ugyan fontos részét képezik a történetnek, mert aktívan segítik Miss Jekyll nyomozását, mégsem körülöttük forog a minden. A csak névről és elbeszélés alapján ismert páros is igazodott az fejemben létező elképzeléshez. Mr. Holmes kimért precizitása és dr. Watson tettrekészsége kellett a lányoknak, mert hát mégis csak lányok, illetve általuk különleges helyekre is bejuthattak. Ugyan csak említés szintjén feltűnik a Huxley név is, amelyet a Szép új világ miatt ismertem, de itt nagy valószínűséggel az író valamelyik rokonára gondoltak.

Forrás: Pinterest

A konfliktus középpontjában az állandóan fel-felbukkanó Société des Alchimistes áll, amelyről fokozatosan kapunk információkat. A természettudomány forradalma előtt rengeteg hiedelem keringett a világban, és erre nagyon jól rájátszik a könyv is. A XIX. századi alkimisták egymástól függetlenül mutánsok teremtettek, akik közül párral találkozunk is a regény folyamán mind a jó mind a rossz oldalon. A legsikeresebb kísérleteket nőkön hajtották végre, akik társadalom szélén élve próbálnak különlegességükből megélni vagy mások akarnak belőlük hasznot húzni, ami nagyon csúnya egy dolog.

 

Most, hogy már ennyit meséltem a könyvről, térjünk át a szereplőkre. Ha idáig eljutottál, és nem szeretnéd megtudni, hogy kikre is bukkanunk a könyv lapjain, akkor semmiképp se olvasd tovább, mert ronthatja az olvasmányélményt. Bár a nevek viszonylag korán feltűnnek, de mint csak közbeszóló ismerjük őket, és további információval csak a későbbiekben rendelkezünk róluk. Mary és Mrs. Poole kivételével a szereplők önmagukat mutatják be, és ez meg is látszódik az írás stílusán, ami szintén az írónőt dicséri.

 

Főhősnőnk, Mary Jekyll a titokzatos Dr. Jekyll lánya, és a regény elolvasása után is csak sejtéseim vannak a családi kapcsolatairól. Éles eszű lány, akin az apja fiatal kora miatt nem tudott még kísérletezni. Talpraesett és önálló, azaz olyan, mint a mai tipikus hősnők, könnyű őt szeretni és vele azonosulni. Ezért is érdekeltek annyira a mellékszereplők, mert ők hozták be a történetbe a színeket.

Forrás: Pinterest

Ott van Mrs. Poole, a házvezetőnő, aki kiskora óta ismeri a kisasszonyt, és semmi pénzért nem hagyta volna magára. Szereti a rendet és kordában tartja a házat, ami ennyi lány után elég nagy feladatnak bizonyul. Jelenléte fontos, hisz különben ki szólna mindenkinek, hogy enni kéne, és ki aggódna a visszatérésen szülők hiányába. Szeretem ezt a típus idősebb szolgáló karaktert, és Mrs. Poole a szívemhez nőtt.

 

Szerettem a cserfes Dianát, aki Mr. Hyde lánya, és egyben Mary testvére(?). Cserfes, minden lében kanál, és annyit tud enni, hogy Mrs. Poole alig győz főzni rá. Ügyesen rejtőzködik és remekül mászik, de ezen kívül nem mutatkozik különleges képessége, a többieknek annál több. Beatricet édesapja mérgekkel táplálta, így önmaga is mérgező a közvetlen környezetére. Senkit sem érinthet meg és senkivel sem lehet hosszú ideig zárt térben. Ezen gyilkos tulajdonsága mellett azonban vaj szíve van, virágokat eszik és szeret kertészkedni. A regény „írója”, Catherine eredetileg puma volt, de emberi agyal látták el. Állati tulajdonságait őrzi ugyan, de kifinomult hölgyé vált az évek során. Végül ott van Justine, az óriásnő, aki Frankenstein „lánya”. Roppant művelt és érzelmes, és ez meg is látszik az általa elmesélt részeken.

 

Összességében

Theodora Goss művészi finomsággal nyúlt a regény alapjául szolgáló történetekhez, és egy komplex történetet hozott létre. A krimi szál mellett folyamatosan bemutatja a szereplőket a könyvön egyenletesen elosztva. Érződik rajta, hogy sorozatkezdés, de épp úgy süt róla a potenciál is. A megszokott szereplők mellett egyedi karakterekkel operál, akiknek nagyon kíváncsi vagyok a további sorsára. Ugyan ebből kaptunk már egy kis ízelítőt a közbeszúrt megjegyzések által, de csak pont annyit árult el az írónő, amennyi felkelti az olvasó érdeklődését.

Forrás: Pinterest

Ha szereted a rémtörténeteket, és kíváncsi vagy ennek gótikus megfelelőire, de nem feltétlenül mernél belevágni az eredetikbe, akkor ez a TE regényed.

Ha szereted Sherlock Holmest, de nem bánod, ha más is nyomoz mellette.

Ha szereted a viktoriánus korban játszódó regényeket, akkor is adj neki egy esélyt. Én is emiatt néztem ki leginkább és nem csalódtam.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a Metropolis Mediának!

„Újfajta módja ez egy könyv megírásának, de miért is ne? Immár a kilencvenes években járunk, ahogyan arra Mary rámutatott. Ideje felfedezni az írás új útjait a következő évszázadnak. Elvégre ez már nem Charles Dickens vagy Georg Eliot kora. Mi már modernek vagyunk.”

~~~

„Az én időmben az ifjú hölgyeknek nem volt semmi közük maszkos emberekhez, sem hercegekhez, és nem vettek részt őrült utcai hajszákban. Nem akadályozhatom meg önöket abban, hogy részt vegyenek a kalandokban, de ragaszkodom hozzá, hogy a házban rend legyen!”

~~~

„Milyen könnyedén mozoghat így, hogy nem suhognak alsószoknyák a lába körül! Nem csoda, hogy a férfiak nem akarják, hogy a nők nadrágot viseljenek! Mi mindent elérhetnének a nők, ha nem kellene folyton a szoknyájukkal foglalkozniuk, ha nem arra kéne ügyelniük állandóan, hogy ne vonszolódjon a sárban, vagy ne akadjon bele az omnibusz lépcsőjébe! Na, és ha a női ruhákon lennének zsebek? Akkor a nők meghódítanák a világot!”

Forrás: Pinterest

A sorozat további részei:

Különleges hölgyek európai utazása (#2)

The Sinister Mystery of the Mesmerizing Girl (#3)