Továbbra sem halad jól
Gail Carriger Napernyő protektorátus sorozatával folytatott viszonyom. Ugyan a
Blameless – Szégyentelen mellőzte a vérfarkasok brutalitását, a végtelenségig
tartó menekülés vontatottá tette. Viszont kap azért jó pontot is a regény,
illetve egyre inkább kíváncsi vagyok arra, hogy hova is fog kifutni Alexia
története.
Eredeti megjelenés éve: 2010 Magyar megjelenés éve: 2013 Könyvmolyképző Kiadó történelmi romantikus, urban fantasy három csillag |
A szezon botránya – Lady Maccon elhagyta a férjét, és visszaköltözött rémes családjához!
Viktória királynő
elbocsátja Alexiát az árnyékkormányból, és az egyetlen személy, aki bármiféle
magyarázattal szolgálhatna – Lord Akeldama – váratlanul elhagyja a várost.
Mindennek tetejébe Alexiára gyilkos gépkaticák támadnak, jelezve (ahogy azt
csak a katicák képesek), hogy immár London minden vámpírja igencsak érdekelt
Lady Maccon meglehetősen alapos halálában.
Mindeközben Lord Maccon
szeszben pácolja magát, Lyall professzor pedig kétségbeesetten igyekszik
összefogni a Woolsey-falkát.
Alexia végül elmenekül
Angliából, és meg sem áll Itáliáig, hogy megkeresse a titokzatos templomosokat.
Csak ők tudnak eleget a természeten túliakról ahhoz, hogy feltárják előtte
növekvő mértékben terhes állapotának titkait.
Csakhogy ők még a
vámpíroknál is rosszabbak lehetnek – és pestót hordanak maguknál.
Szédítően szellemes
történet!
A humora néhol nem feküdt, de ez csak az én földhözragadtságomnak tudható be. Helyenként azért én is mosolyra húztam a számat, főleg a tollporolóként bemutatott kutya vitte a prímet, akiről a saját pulijaink jutottak eszembe.
Történetünk…
Alexia férjétől való
elűzetése után indul, mikor már saját családja sem látja jó szívvel, hisz
foltot jelent a még eladó sorban lévő húgaira a jelenléte. Így kénytelen
nyakába venni a várost, és Lord Akeldamához fordulni segítségért, akit azonban
szőrén-szálán eltűnt. Hűséges barátai azonban kiállnak mellette, és a rá vadászó
vámpírok elől menekítik először Franciaországba, majd onnan a taljánok
földjére, ahol azonban a templomosok karjába kerülnek, akik nem feltételül a
természeten túliak iránt táplált szeretetükről híresek. Mindezen kaland ideje alatt
Lord Maccon sebeit nyalogatva az önsajnálat pöcegödrében hentereg, így
kénytelen bétája átvenni az irányítást. De a vámpíroktól ők sem menekülhetnek,
ha rendet akarnak rakni London városában.
A regényben több
szemszögből követhetjük az eseményeket, így Alexiával a kontinensen csatangolva
sem maradhatunk le az otthoni akciókról. Lyall színt vitt a mesélésbe, mert az
a részeges pernahajder Conall ahelyett, hogy a felesége után menne és próbálná
visszaszerezni, formaldehidbe folytja bánatát és nyavalyog, amit jó hogy nem
élünk át testközelből. Lyall eddig is egy szimpatikus figura volt számomra, és
bár a vége fele mutat furcsaságokat, amiket egyáltalán nem láttam logikusan
bekövetkezendőnek, összességében ő tartja kézben a londoni eseményeket. Nem
véletlenül kell minden alfa mellé egy jó béta. Főleg ha a gamma kereket old. A
londoni események kevesebb hangsúlyt, mégis nagyon kíváncsi voltam, hogy ugyan
miért is oldott kereket egy öreg és emellett kóbor vámpír.
Forrás: Pinterest |
Nem árulok el nagy
spoilert, hogy a regény középpontjában Alexia terhessége áll, ami elméletileg
lehetetlen, gyakorlatilag nem volt erre senkinek sem lehetősége kikísérletezni.
Az templomosok sok titkot rejtenek, és igazából a rész befejezte után sem
tisztázódott minden, de legalább már kaptunk halvány információmorzsákat a
magzat és Tarabottiékkal kapcsolatban.
A könyv legnagyobb
meglepetését Ivy jelentette, aki végre nem csak butuska, hanem ténylegesen
hasznos eleme a csapatnak. Emellett Alexia sem ugratja folyamatosan, így ki tud
teljesedni. Madam Lefoux kalapboltját vezeti a hölgy távollétében, és amellett,
hogy végre a szenvedélyével foglalkozhat, meglepően sok pletykával tud
szolgálni, ami a későbbiekben is jól jöhet.
A gonosz vámpírok és a jó
vérfarkasok mellé bekerülnek a tudósok is az egyenletbe, akikről saját
magunknak kell eldönteni, hogy melyik oldalon állnak. A feltaláló hibás a
szerkezetei által elkövetett bűnökért vagy aki elköveti? És mi a helyzet a
vallási fanatizmussal? Herr Lange-Winsdorf inkább csak tudós, minthogy német,
mert a folyamatos „Ja?” visszakérdezései nem tesznek egy karaktert sem németté.
Az órásmester viszont szimpatikus volt, főleg, hogy egy ornikoptert rejtett a
padlásán.
Forrás: Pinterest |
Párizs, Nizza és Firenze
felüdülést hoztak a történetbe, bár sehol sem látják őket szívesen. A
menekülések és a soha meg nem állás ugyan csak kis részleteket enged megnézni a
városokból, a francia főváros piszkossága és az olasz vidék napsütése átüt a lapokon.
Először hangzik el a
sorozat elnevezése, a Napernyő Protektorátus, amin felcsillant a szemem, és
remélem, a jövőben is jelentősége lesz a csipet csapatnak. Mert Conall
egyszerűen nem csinál semmit, csak jön és learatja a babérokat.
„– Nagy előnye van annak, ha az embert kelekótyának nézik – mondta –, mégpedig az, hogy előbb-utóbb ostobának is tartják. Lyall professzor, meglehet, hogy néha elragadtatom magam a viselkedés és ruházkodás terén, ám ostoba, az nem vagyok.
– Valóban nem, Mrs. Tunstell, magam is látom – felelte a bétahím, és csak magában tette hozzá: És Lady Maccon sem barátkozna önnel, ha az volna.
~~~
„–… Majd megüzenem neki, pontosan hol találja, és a bocsánatát kérem a szerencsétlen leszállásért.
– Úgy érti, a szerencsétlen becsapódásért?
– Legalább puha talajt választottam.
– Igen, a kacsaúsztatók általában puhák. Azt hittem, tudatában van, hogy az ornitopter csak a nevében madár! Nem kell úgy bánni vele, mintha az volna.”
~~~
„Még jó darabig dörömböltek, mire az ajtó résnyire feltárult. Egy apró, vékony férfi lesett ki, piros-fehér csíkos hálóingben és sipkában, félig ijedt, félig álmos arckifejezéssel. Meztelen bokája mellett valami piszkosfehér, négylábú tollporoló pattogott dühödten. Alexia legnagyobb meglepetésére – tekintve a franciákkal szerezett friss tapasztalatait – a férfi nem viselt bajuszt. A poroló igen. Talán Nizzában a bajuszviselet a kutyák körében gyakoribb.”
A sorozat további részei:
Meat Cute (#0)
The Curious Case of the Werewolf That Wasn't, the Mummy That Was, and the Cat in the Jar (#0,5)
Szívtelen (#4)
Időtlen (#5)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése