2021. augusztus 31., kedd

Havi zárás – Augusztus 2021

Végre megjött az ősz, legalábbis kint már inkább arra hasonlít az időjárás. Amint a naptár átfordul szeptemberbe, elkezdődik a sapkaszezon, mert augusztusban azért mégsem égetem magam. Lassan be kéne szereznem a szalmakalap mellé egy rendes kalapot is, mert a hajam szeret ezer felé állni a legkisebb légmozgásra.

 

Az augusztus teljes mértékben a pihenésről szólt. Egyáltalán nem ért stressz, mert mindenki átállt szabi üzemódba, így alig lehetett elérni az embereket. Tettem a dolgomat, de úgy nehéz valamit is csinálni, ha az ember főnöke is szabadságon van. Másodjára is sikerült egy hetet a Balatonon töltenem, ami sokkal mozgalmasabb volt, mint a családi nyaralás. De ezt egyáltalán nem bánom, mert olvasni bármikor tudok. Jártunk a Kányavári-szigeten, a Szigligeti várnál, a Festetics kastélynál és a szentbékkállai Kőtengernél.

 


A sok szabadidőmet kihasználva barátokkal is találkoztam. Voltam festeni Nóri barátnőmnél, holott magam inkább a tollat forgatom, mint az ecsetet. Egy könyves témájú képet készítettünk el, mellette pedig orosz mesét néztünk. Kata és Laura barátnőm pedig ellátogatott az Eszterházy kastélyhoz, így csatlakoztam hozzájuk fotózni, ami igen jó hangulatban telt. Emellett jártam kinn Bécsben is, ahol a szokásos módon a turistaprogram mellett könyvesboltban is jártunk, illetve egy társasjáték-bárban, ami annyira megtetszett, hogy ha legközelebb megyek ki, akkor biztos ellátogatok oda ismételten.

 


Augusztusi olvasmányaim (4560 oldal + 8,5 óra)

 

Mennyiségben kevésbé látszik meg, hogy sokat olvastam volna, de oldalszámban annál inkább. Ki szerettem volna használni a rendelkezésemre álló időt, és beterveztem pár monstrumot. Azt hittem, hogy az Üvegtrónhoz hasonlóan ezekkel a Maas kötetekkel is gyorsan fogok haladni, de itt a történet miatt nem tudtam úgy száguldozni, mint tavaly. Már a legelső, júliusról átcsúszó könyvvel is meggyűlt a bajom, amire jó gyógyír volt Az árnypiac kísértetei és a Zápor utca. Nem szeretek, szenvedni könyvön, de a Ragyog a holdat kénytelen voltam elolvasni. A két Tüskék és rózsák udvara részei között szünetet tartottam, hogy ne folyjon annyira egybe, valamint kellet egy kis lendületet szereznem. A Kerti szonáta és a Stålenhag kötetek jó választásnak bizonyultak, mert mindegyik nagyon hangulatos olvasmány volt. Aztán muszáj voltam folytatni a Heartstoppert, mert megtudtam, hogy Webtoonra felrakta az írónő a negyedik kötet összes részét. A vastag könyvek miatti egyenlőtlenség feloldása érdekében pedig a hónapot direkt rövid könyvekkel zártam, amik szintén jó döntésnek bizonyultak.

 

 

A hónap kedvence: Heartstopper 4.

A hónap csalódása: Ragyog a hold

A hónap meglepetései: Zápor utca, Kerti szonáta, Akata boszorkány


 

Könyvbeszerzések


Vihar előtti csend. Szerettem volna, ha ez igaz az augusztusi könyvbeszerzésekre, hiszen szeptember 2. és 5. között rendezik meg a Könyvhetet, ahonnan biztosan nem fogok üres kézzel hazajönni. Épp ezért nem akartam beraktározni, de végül úgy alakult, hogy megint jött egy felbátorodási hullámom, amikor is írtam a kiadóknak.

 

Bécsi kiruccanásom alkalmával több könyvesboltban is jártam, de egész sokáig bírtam könyvvásárlás nélkül. Ez annak volt köszönhető, hogy leginkább az angol nyelvű szekció környékén ólálkodtunk, és nemigen bukkantam rá „Mängelexemplar”-ra vagy olyan leértékelt könyvre, amit egyszerűen nem hagyhattam ott. Azonban benéztünk Rékával egy Libro-ba is, ahol célirányosan mentünk a leértékelt kötetekhez. Végigtúrtam az egész tárolót, és ő volt a legszimpatikusabb. Ez egy spanyol szerző Japánban játszódó regénye, amely még nem jelent meg magyarul – bár az írónak már jelentek meg kishazánkban művei, így lehet, hogy egyszer erre is sor fog kerülni. És nem mellesleg csodaszép a borító.

 

A 21. Század Kiadót eredendően a Clayton regénnyel kapcsolatban kerestem meg, de akkor épp elfogyott náluk, és nem volt még belőle utánnyomás. A Balatoni futárt pedig még nem láttam sok helyen, viszont a milleniumi nyomozásos alapkoncepció az Ambrózy báró eseteinél is működött, így már kíváncsi vagyok, hogy mit hozott ki belőle az író.


Szépen haladok Schwab életművének olvasásával, a Viszály júliusban került sorra, hogy kellő lelkesedéssel tudjam várni a második részt. Nemigazán tudok róla semmit sem, csak azt, hogy el szeretném olvasni. Bizonyos íróknál nekem már a név is elég. Riyria-krónikák első két részét kereken egy éve olvastam, és most ismét bele fogom vetni magamat. Hosszú menet lesz, de érdekel, hogy merre csavarodik a két csavargó története.

 

Teljesen véletlen került hozzám Vámos Miklós friss megjelenése, mert egy másik kötet helyett küldték el ezt nekem. Még nem tudom, hogy hogyan is érezzek irányába, mert még nem olvastam az írótól, és nem tudom, hogy érdemes-e ezzel kezdeni.


Ez már sokkal tudatosabban érkezett meg hozzám, hiszen a Törött tulipánok után szerettem volna még olvasni az írónőtől. Ez a regény pedig inkább a zenét veszi górcső alá, és nem a festészetet, ami közelebb áll hozzám.

Írta: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)