2021. augusztus 8., vasárnap

Havi zárás – Július 2021

 

A munkával teli nyarak már nem olyanok, mint régen. Már nem tudok egész nap csak olvasni, mert a kötelességeim a laptopom mögé szólítanak. Azonban mégis sikerült majdnem két nyugodt hetet is beiktatnom, mert már nagyon kellett egy kis láblógatós szabadság. Ebből az egyik hetet a Balatonon töltöttük a családommal, ami mindig mozgalmas, de az udvaron lévő almafának is elég hívogató volt az árnyéka. Beiktattuk a szokásos hegymászást, aminek keretei közt idén a Szent György-hegyet és bazaltorgonáit hódítottuk meg. Turistáskodás címszó alatt pedig somogyvári Szent László Nemzeti Emlékhelyet és a somogyvámosi pusztatemplomot látogattuk meg.

A munka és a pihenések mellett emberekkel is összefutottam ezidő alatt. Az első Andi volt az Andi kis könyves világa BookTube csatornáról, akivel Austen kapcsán kerültem közelebbi ismertségbe. Már érett egy személyes találkozó, és a Grisha könyvek kapcsán össze is hoztunk egyet, és nagyon jó hangulatban telt. Szintén Grishák miatt találkoztam Nóri barátnőmmel, akivel két hónapnyi halogatás után végre megnéztük a Shadow and Bone Netflix sorozatot. És igen, ennyi idő alatt sem sikerült nagy spoilerekbe belefutnom, bár a könyveket már olvastam. Nekem nagyon tetszett, kétség kívül a Varjak vitték a prímet, no meg a világa. Mivel egyben néztük meg az egészet, a végére egy kicsit elfáradtam, így mindenképp érik az újranézés. És már nagyon várom a második évadot. A harmadik találkám kedvenc Rékámmal volt, akit ti Olvasóbariként ismerhettek innen-onnan. Vele egy örökkévalósággal ezelőtt találkoztam, mert kint lakik Bécsben. Ez alkalommal viszont oda tudtam adni neki a nálam kempingező könyveit, illetve egy hatalmasat beszélgettünk a kastélyparkban.



Júliusi olvasmányaim (4304 oldal + 9 óra)


Teljes káoszban indult a július a szabadságolások és a jelentéstételi időszak miatt, ami rányomta az olvasásra is a bélyegét. De tudtam, hogy a Balatonon hozhatok be a „lemaradásomból”, arra viszont nem számítottam, hogy hét könyvet fogok az alatt a hét alatt befejezni. Bauer Barbara nem okozott csalódást, mint ahogy Leigh Bardugo sem, bár a Bűnös birodalomnak is lassú a felvezetése, mint az előző résznek. Mörk Leonórával viszont nem sikerült megbarátkoznom, pedig úgy szerettem volna szeretni, pont mint az Ickabogot, bár utóbbiról hallottam már rossz véleményeket. A hangoskönyvek egy kicsit parkolópályára kerültek, sokkal inkább a fizikailag meglévő könyveimre koncentráltam, de így is lecsúszott kettő, ezzel pedig a végére értem a Spotifyon megtalálható Kerstin Gier köteteknek. Az őszi Könyvhétre készülve elolvastam a Viszályt is, melynek jön majd a második része. Részt vettem az Edmond által szervezett #klasszikusjúlius kihíváson, amelynek kilenc pontját két könyvvel teljesítettem. A fizikusok újraolvasás volt, a Kisasszonyok viszont első élmény, és nagyon tetszett. Amin viszont a legjobban meglepődtem, az A Nőstényoroszlán éneke sorozat, melyet Nóri barátnőmtől kaptam kölcsönbe. Már nagyon vágytam egy jó fantasy sorozat után, és gondoltam, belekóstolok, hogy elvigyem-e magammal a Balatonra. Aztán már csak azt vettem észre, hogy befejeztem. Kifejezetten jól esett, megmelengette a szívemet. Három sorozatot kezdtem el, és hármat be is fejeztem, amelyek közül egyedül a Napernyő Protektorátusról nem esett szó, de nem is tetszettek annyira a kötetek. Amolyan pipáljuk ki olvasások voltak.

 

 

A hónap kedvencei: Most élsz, Kisasszonyok, A Nőstényoroszlán éneke sorozat

A hónap csalódása: Törött tulipánok, The Ickabog

A hónap meglepetése: A Nőstényoroszlán éneke sorozat



Könyvbeszerzések


A könyvvásárlási stop általában a rendelésektől szokott eltántorítani, mert ott aztán tényleg el tud velem szaladni a ló. Élőben viszont már nehezebben mondok nemet, mert ilyenkor olyan kötetek fölött szoktam őrlődni, amiket már jó ideje nézegetek, vagy épp nehezen beszerezhetők, és úgy találkozok velük. Illetve Pest is ilyen mumus, mert ha felmegyek, akkor szinte mindig könyvvel térek onnan haza. De barátom a legaranyosabb ebből a szempontból, mert ő nemhogy lebeszélne a vásárlásról, hanem buzdít, hogy tudjon nekem könyvespolcot készíteni.

 

  • Alexandre Dumas: Bragelonne vicomte (A három testőr #3)
  • Szabó Magda: Régimódi történet
  • Szabó Magda: Für Elise

A Könyvszekereken igazi kincsekre lehet bukkanni. Bár először sikerült kikerülnöm, mondván hogy már vettem aznap könyvet, egy hétre rá már nem tudtam megállni. Alig hittem a szememnek, mikor megláttam a Bragellone vicomte egyik kötetét, majd mind az ötöt egy kupacban. Nem tudtam otthagyni, mert kíváncsi vagyok A három testőr lezárására. A Szabó Magdákat pedig épp akkor pakolhatta ki a srác, és pont azokat, amiket tavaly kinéztem magamnak.

 

  • Pam Jenoff: A követ lánya

Papírra vetett gondolataimtól fogadtam örökbe ezt a kötete, mert pár könyvétől megvált. Ugyan leginkább az író frissen megjelent regényét, az Elvesztek Párizsbant nézegettem, de ha már ez jött velem szembe először, akkor vele fogom majd kezdeni. Eddig még nem hallottam semmit sem a szerzőről, sem a könyveiről, de a történetek témái eléggé felkeltették az érdeklődésemet. Emellett egy történelmi regény mindig jól esik.

 

Az eredetileg mesekönyvíró Finy Petráról először a felnőtteknek szánt regényei kapcsán hallottam, akkor azonban még nem akartam ennyire elmélyedni a női sorsok világában. A legújabb könyve leginkább a borítója miatt került a látószögembe (nem tehetek róla, citrom és kész), de aztán a fülszöveg döntött arról, hogy akkor általa ismerkedünk meg az írónővel. Nem tudom, mire számítsak, mert általában mikor oda jutok egy könyvhöz, már fogalmam sincsen arról, hogy mi áll a hátulján. Egyszerűen csak olvasom és élvezem.

 

Úgy szerettem volna Okorafor munkásságával megismerkedni, de A halálmegvető nem az én regényem. Nem merem elkezdeni sem, mert nagyon megterhelne, és épp ezért örültem, mikor a Pallas Athéné Könyvkiadó derült égből villámcsapásként bejelentette, hogy kihozzák az írónő ifjúsági fantasy sorozatát. Nigériai „Harry Potter”-ként marketingelik, amelynél leginkább a nigériai szálra vagyok kíváncsi, bár egy kis varázslás sosem árt.

 

  • Frank Herbert: A Dűne

Ha nyaralás alkalmával kilátogatunk a Balaton környéki termelői piacokra, akkor akarva-akaratlanul is belebotlok egy használt könyves standba, ahol muszáj megállni, és felmérni a kínálatot. Most Fonyódon jártam sikerrel, ahonnan A Dűnének ezt a retró kiadását csíptem meg. Meglepődtem, hogy mennyi fantasztikus könyv volt egy kupacban, mert nem ez a jellemző. Sokkal inkább gyerekkönyveket, krimiket, illetve romantikus regényeket szoktak kihozni, hiszen azt olvassák többen. De nagyon örülök ennek a szerzeménynek, mert kíváncsi vagyok az idei filmadaptációra is. Azt viszont még nem döntöttem el, hogy mivel járnék jobban: előbb olvassam vagy előbb nézzem.

 

  • Eve Curie: Madame Curie

Egyik példaképem Marie Skłodowska, ismertebb családnevén Curie kétszeres Nobel-díjas lengyel fizikus és kémikus, aki hölgyként elérte azt, amit a férfiaknak nem sikerült. Nagyon szeretném megnézni az életéről készült 2019-es filmet, illetve érdekel az is, hogy milyen ember volt, amit legjobban a lánya által írt életrajz tud elmesélni. Ezért került hozzám ez a könyv, no meg azért, mert belefutottam egy molyos garázdálkodásom alatt, hogy tettek fel eladó példányt, mert csak használtan lehet hozzájutni.

2 megjegyzés:

  1. Még mindig csodállak (és szerintem örökké csodálni foglak) amiért ennyit tudsz olvasni munka mellett is.🤩
    Mozgalmas hónapod volt, de örülök, hogy élménygazdag lett.🥰

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez az én szuperképességem ❤😘 de amúgy megnyugtatlak, vannak nálam durvábbak is, akiket még én is csodálok 😁 az augsztus kevésbé néz ki eddig erősnek, de júliusban is így álltam hozzá, oszt mi lett belőle...

      Törlés