2022. január 30., vasárnap

A flopilemez titka | Mörk Leonóra

Mörk Leonórával Törött tulipánok kapcsán kezdtem meg az ismerkedést, holott nem ezt a könyvet láttam tőle először, és nem is ez szólított meg igazán. A fránya borítóesztéta szemem akkor győzedelmeskedett, ám most a megérzéseimre hallgattam inkább. A herceg és a lányka című regényének története már előzetesem is sokkal közelebb állt hozzám, mert a zenét helyezik a középpontba, és ezt elolvasása után meg tudom erősíteni. Az írásmódja azonban kevésbé érzelemdús, a bevonódás élménye elmaradt, de mégis szerettem olvasni.


Eredeti megjelenés éve: 2020
Jaffa Kiadó
női sors, történelmi romantikus,
romantikus

négy csillag

2019, Budapest. Nóri, a fiatal gitárművész különös ajándékot kap a tizennyolcadik születésnapjára az édesanyjától: egy régi flopilemezt, amit meg sem tud nyitni. A lány mindent elkövet, hogy megtudja, mit rejt a lemez, mert ez az egyetlen lehetősége arra, hogy rátaláljon az apjára, akivel soha életében nem találkozott, és akiről jóformán semmit nem tud. Hamarosan kiderül, hogy az adathordozón egy regény kézirata található, egy Beethoven korabeli szerelem története, amelynek két szereplőjét a muzsikus zenéje hozta össze. Nóri merész elhatározásra jut, de ahhoz, hogy a tervei megvalósulhassanak, Berlinbe kell utaznia.

1800, Poroszország. Frieda, a jómódú berlini hugenotta család lánya vidéken nyaralva ismeri meg a szomszédos kastélyban vendégeskedő porosz királyi herceget, aki egyszerre hadvezér, zeneszerző és zongoraművész. Frieda életét szintén a zene határozza meg, ám hiába rendkívül tehetséges, lány lévén még csak nem is álmodhat arról, hogy zongoraművész legyen. Amikor rádöbben, hogy a javíthatatlan szoknyavadász hírében álló herceg, aki olyan elérhetetlennek látszott számára, mintha a holdon élne, viszonozza az érdeklődését, hiába tudja, hogy nem lehet helye a férfi életében, igent mond erre a logikátlan, jövőtlen, de annál szenvedélyesebb szerelemre. Kettejük nevét mindössze egy Beethoven-darab köti össze, és a titok, amelyet a herceg magával visz, amikor a porosz seregek élén harcba indul Napóleon ellen.

MÖRK LEONÓRA részben napjainkban játszódó, részben a múltba kalandozó, váratlan fordulatokban és zenetörténeti érdekességekben bővelkedő új regénye két megkapó szerelem sokszólamú története, amelyben Beethoven muzsikája játssza a főszerepet.

 

Múlt és jelen összefonódása ez a kötet, amely hasonló sorsokat mutat be. Ezeket teljesen párhuzamosan viszi az írónő, így sejthetjük, hogy mi is fog történni múltban vagy a jelenben. Ez azonban nem zavaró, mert a múltbéli szál csak eszköze annak, ahova el szeretnénk jutni a jelenben.

Történetünk…

Nóráról, Erikáról és Friedáról szól, akik keresik a saját boldogságukat. Nóra sosem ismerte az édesapját, a nagyszülei nevelik. Édesanyja azonban egy nap átad neki egy flopilemezt, ami elindítja a keresés útján. Erika ez az édesanya, aki idegenvezetőként dolgozik, és mindig is ez volt az álma. Fiatalon részt vett egy képzésen Németországban, ahol megismerkedett egy elvált férfival, akivel összegabalyodik, ám a hímegyed beteg gyereke miatt nem lehetnek együtt, legalábbis ez Erika hiperfixiója még úgy is, hogy terhes lesz tőle. Végül pedig ott van Frieda, aki a Napóleoni háborúk idején egyedülálló anyaként neveli a kisfiát, aki szintén egy szerelemgyerek, és egy csodás időszakra emlékezteti őt.


Forrás: Pinterest


Nagyon jól esett a zene központi szerepe, az ismerős szavak – mint a Wolhtemperiertes Klavier vagy a Júdás Makkabeus – cirógatták a lelkemet. A zenével fejezik ki a szereplők az érzelmeiket, amely a mai napig teljesen természetes. Az egész regényt átitatja Beethoven munkássága, többször is beszélgetnek róla és megszólaltatják a műveit, valamint utalnak rá, mint jó ismerősre. Komfortossági faktort számomra még növelte Fontane említése. Bár én nem ezt a regényt olvastam tőle, mégis elöntött a nosztalgikus érzés.

 

Több helyszínt is bejárunk egyszerre, Amszterdam feltűnésénél azonban felcsillant a szemem. Hollandia ugyanis a Törött tulipánnal való kapcsolódási pont, amely talán egy visszatérő elem lehet a műveiben. De emellett járunk a Bonnban, Magdeburgban, Berlinben és a Zöld-foki-szigeteken is. Érződik a helyszínek bemutatásán, hogy járt arra az írónő, ám nekem mégis hiányzott belőle valami. Az épületeket nevén nevezve egy laikusnak keveset mondanak, sokkal jobban működnek a társított képek és érzések, de ez csak az én személyes preferenciám.

 

A könyv középpontjában a szerelemgyerekek és azokat egyedül nevelő anyák állnak. Az apukák vagy felszívódtak, vagy korán meghaltak, de nem is tudtam eldönteni, hogy melyik a rosszabb. Nagy szerepet kapnak a nagyszülők is, például a Zöld-foki-szigeteken megismert Maureen nem csak a saját lányát nevelte egyedül, hanem az unokáját is, ami egy nagyon szép dolog. Sorsokat tár elénk, amelyekből tanulhatunk vagy épp erőt meríthetünk, ki milyen életszakaszban olvassa ezt a regényt. Nem tökéletes az életük, de ettől még azzal foglalkoznak, amivel szeretnének.


Forrás: Pinterest


A főszereplők mellett, akik végigkísérnek minket az úton, még Thomast, a vörös hajú zenetörténészt szerettem. Elég sokat tud beszélni, ha izgul, de egy jótét lélek, aki törődik Erikával már akkor is, mikor még nem is olyan régóta ismerték egymást. Szimpatikus volt benne, hogy vannak érzései, és ezért is voltam szomorú, mert tudtam, hogy mi lesz a történetük vége. Aztán meglepett az írónő.

 

Különlegesség, hogy feltűnik benne az endometriózis, amiért nagy taps jár az írónőnek. Valamint megjelenik benne az aszexuális spektrum is, hiszen Erika nem tud fűvel-fával lefeküdni, csak akihez érzelmi kötelék fűzi.

 

Összességében

Ez az egyedülálló anyák és a zene szerelemregénye, így ha bármelyik érdekel, akkor meleg szívvel ajánlom. Ugyan az írásmódja számomra kevésbé magávalragadó, az érintett témák miatt még is szerettem olvasni.

 

Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget a Jaffa Kiadónak!


„Nem először tűnődött el rajta, vajon hová tűnnek a férfiak a családok életéből. Hol van az megírva, hogy a nőknek magányosan kell megvívniuk a harcot a túlélésért?

~~~

„Ennek megfelelően balul sikerült házassága ellenére szerette a férfiakat, nem mint szexuális objektumokat, hanem mint társait a létezésben, akik meglepő dolgokat tudnak, gyakran teljesen eltérő módon látják a világot, és akik nélkül az élet elmondhatatlanul unalmas lenne.

~~~

„Rájöttem, hogy ha legyőzhetetlennek hiszed magad, akkor túlzottan vakmerő leszel, és ezzel kiszolgáltatottá válsz azoknak, akik tudják, hol esett rád a hársfalelvél. Akkor már jobb tisztába lenni a gyengeségeiddel.

~~~

„A férfinak azonban még sokáig nem jött álom a szemére. A hozzásimuló, törékeny alak, aki először elsírta magát a karjában, felébresztette benne a védelmező ösztönt. Ő is cipelte a maga csomagját, ám azt, hogy bárki fájdalmat okozott a lánynak, sokkal felháborítóbbnak találta, mint a saját problémáit. Közben azzal is tisztában volt, soha nem fogja megtudni tőle, ki bántotta.

~~~

„A nők nagy tévedése, amikor automatikusan azt feltételezik, hogy a férfi, akibe szerelmesek, tisztességes!

~~~

„Kedvesebb volt számára a férfi, amikor tudhatta róla, azért nevet, mert vidám, nem azért, mert megivott két üveg bort.

~~~

„Tulajdonképpen mindegy, ki az, a lényeg, hogy legyen legalább egyvalaki, aki szereti az embert. Akkor már életben lehet maradni.

~~~

„Világéletében kínosan ügyelt rá, hogy senkire ne erőltesse rá a társaságát, a lányára a legkevésbé. Óvakodott elkövetni azt az egyedülálló szülőknél különösen gyakori hibát, hogy minden érzelmi igénye kielégítését a gyerekétől várja, olyan lelki terheket rakva rá, amelyeket nem az ő feladata viselni. Most mégis úgy érezte, bármit megadna érte, ha Nóri itt lenne mellette.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése