2021. szeptember 30., csütörtök

Havi zárás – Szeptember 2021


Mintha még csak most kezdődött volna el a szeptember, máris vége lett. Talán ezen észrevétlen elsuhanás annak is köszönhető, hogy elég mozgalmasan teltek a hetek és a hétvégék, nem volt megállás.

A hónap elején végre megrendezésre került a mindenki által várt Könyvhét, amelynek egy hosszabb és mesélősebb bejegyzést szenteltem. Nagyon örültem annak, hogy végre ismét könyvszerető emberek társaságában lehetek. De ezen felül többet nem is mesélnék róla, mert tényleg elég részletesen beszámoltam arról a két napról, amikoris kint voltam.


Szeptember második hétvégéjén megvolt a szüret is, amelyen idén ismét részt tudtam venni. Tavaly nagyon sajnáltam, hogy órám volt, de most annál nagyobb lendülettel vetettem bele magam. Szokás szerint jó hangulatban telt, és a hasamba is került sok fürt. De az ősz nálunk nem áll meg itt, mert a szőlő után egyszerre átterelődik a fókusz az almára. Zajlottak az előkészületek, el kellett mosni és le kellett fertőtleníteni a ládákat, illetve a fák alá hullott almát is össze kellett szedni, mert nem tesz jót a fának, ha ott maradnak, mert csak a betegségek tapadnak meg rajta. Már egy ideje érzem a „koromat” a táncórákon, de az állandó guggolás és kúszás már nekem sem megy olyan könnyen, mint régen. De legalább közben hangoskönyvet tudtam hallgatni.


Képek a tiroli kirándulásról


Idén meglepő módon rengeteg körténk is lett, amelyből fahéjas körtelekvárt készítettem. Még sosem csináltam ilyet, de próba cseresznye módon úgy voltam vele, hogy nem veszíthetek sokat. A hullott körte hamar romlik, ezért úgysem bírnám megenni az egészet egyszerre. Be kell valljam, hogy nagyon finom lett. Édesapám szerint olyan az íze, mint az almás pitének, és nem is tévedett sokat, hiszen mi abba is szoktunk fahéjat és citromlevet rakni. Időigényes munka, de nagyon megérte.


Egy kirándulás is belefért még a hónapba, ugyanis a munkahelyemmel tanulmányútra vittük a túrázós projektünk partnereit, amelynek helyszíne a tiroli Lechweg volt. Végig felhős időnk volt, ami még szebbé tette a hegyeket, hiszen hol láttuk őket, hol pedig elbújtak a felhőpamacsok mögé. Csodálatos egy hely, ahol szerencsére nem csak előadásokat hallgattunk és cégeket látogattunk, hanem lehetőségünk is nyílt túrázni. Különlegessége, hogy alpesi környezetben középhegység-élményt nyújt, így Kisalföldiként se esett nehezemre a kaptatás.



Szeptemberi olvasmányaim (3236 oldal + 6,5 óra)


Nagyon megakadt a lendületem, mert egyszerűen nem kerültek olyak kötetek a kezembe, amit örömmel olvastam volna. A gond az Arany és Ónixxal kezdődött, ami koncepciójában nagyon tetszett, de a megvalósításában már kevésbé. A Papírsárkányok ezzel szemben egy jó könyv, csak a témája miatt nehezen olvasható, valamint itt már időm is kevés volt az olvasására. Graphic novelekkel próbáltam orvosolni a problémát, amelyek megleptek. Shaun Tan ismét bizonyított, a Lore Olympus pedig hihetetlenül menő. Sajnos a tiroli kirándulással párhuzamosan került Sanna által megrendezésre az Almás pite Readathon, aminek már a neve is boldogsággal tölt el. Aktívan nem tudtam részt venni rajta, de Cheshire Crossing jó választásnak bizonyult rá. Hozta az varázslatosan őszi hangulatot. Aztán nyakamba szakadt egy magazonfordítás, ami lelkileg is megterhelt, így nehezen vettem rá magam a Visszavágó olvasására, pedig nagyon kíváncsi voltam rá. A Szerelmes Jane viszont megmentett, körbeölelt és megszeretgetett.

 

 

A hónap kedvence: Szerelmes Jane

A hónap csalódása: Arany és Ónix

A hónap meglepetése: Tales from Outer Suburbia, Cheshire Crossing, Lore Olympus



Könyvbeszerzések


Könyvhét és ami nem. A szeptemberi szerzeményeim nagyrészét a Vörösmarty téren vásárolt könyvek alkotják, ám azon kívül is becsusszant néhány kötet. Van benne megérkezett előrendelés, könyvcsere és rencenzió is.


A könyvheti beszerzéseimről részletesen mesélek az arról készült beszámolóban, de mindenképp szerettem volna felsorolásszerűen megemlíteni őket. Növelik a kupacot, de ezt egyáltalán nem bánom.


Az Athenaeum Kiadótól már augusztusban kikértem a Szerelmes Jane-t, de a nagy kapkodásban nem ezt küldték el. Már nagyban készültem a vonatra, mikor meghozta a futár, és biztonság kedvéért azonnal kinyitottam, és nagy volt az öröm. Ez egy Jane Austenról szóló fikciós mű, amit azóta el is olvastam, és nagyon tetszett. Melegséggel töltött el, ami elkélt a szeptember végi hajtás mellé.

 

  • Kertész Erzsébet: Szonya professzor
  • Robert Merle: Mesterségem a halál

Ez a két könyv teljesen véletlenül került hozzám. Egy kedves Moly írt rám, hogy szeretné megvenni tőlem az egyik eladásra kínált kötetemet. Előzetesen megnézte, hogy mik vannak a kívánságlistámon, és onnan választhattam. Először csak a Szonya professzort néztem ki, mert legalább lesz egy okom arra, hogy Kertész Erzsébettől is olvassak. Mert nem elég, hogy anyának két regénye is megvan, á… De mivel értékben szerinte nem volt egyenértékű, így nagy unszolásra a Mesterségem a halált is elfogadtam, amit már egy ideje kerülgetek, mert lehet, hogy nagymamám könyvei közt megtalálható, csak azokat még sosem néztem át.

 

A Metropolis Media nyár végi – ősz eleji kötetei közül ez a kettő meglepően passzol egymáshoz, a piros-fekete színvilág számomra az évszakhoz annyira passzoló kísérteties hangulatot. Mindkét könyv első ránézésre ijesztőbb, mint amiket szoktam olvasni, de A boszorkányság éve benne szereplő boszorkányok és a történelmi fikció miatt vonz, a Piros pedig a népmese-adaptációjával. Talán, ha már nem lesz odakinn 25 fok, akkor bekuckózok egy bögre meleg teával a fotelbe, és elolvasom őket.

 

  • Paullina Simons: Tatjána és Alexander (A bronzlovas #2)

Még július közepén adtam le egy rendelést a Könyvmolyképző Kiadónál, mert három új megjelenésükre is fájt a fogam. De kérdezhetnétek: Réka, hogyhogy két hónapba tellett nekik? A válasz roppant egyszerű: a nyomda elrontotta a Tatjána és Alexandert. Csak egy kicsit lett kisebb, mint aminek kellett volna lennie, ezért újból leadták a rendelést, ezúttal a jó méretekkel. Felajánlották, hogy a kisebb kötetek is befogadhatók, viszont én mivel még az első részt sem olvastam, úgy voltam vele, hogy kivárom a rendes kiadást.

 

  • Yangsze Choo: Éjszakai tigris
  • Susan Dennard: Truthwitch – Igazságboszorka (Boszorkafölde #1)

A Könyvmolyképzős kupacom másik két tagja is kívánságlistás kötet. Az Éjszakai Tigrisre nem emlékeztem először, hogy már angolul is kinéztem, de a fülszövege és a témája felkeltette az érdeklődésemet. Ez egy maláj mágikus realista történelmi fikció, amire nagyon kíváncsi voltam. Az Igazságboszorka pedig már a külföldi megjelenése óta a radaromon van, hiszen akkoriban még aktívan néztem külföldi BookTube-ot, ahol nagyon szerették ezt a kötetet. Borító alapján Üvegtrón koppintásnak tűnik, de ez is szintén egy ifjúsági boszorkányos sztori, mint a korábban említett A boszorkányság éve.

Írta: dátum:
Címkék: , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)