Ha Afganisztán, akkor háború, legalábbis nekem ez
jut elsőre az eszembe, mivel gyerekkorom óta csak ezzel kapcsolatban kerülnek
be a híradásba. A Persepolis után viszont el kezdett furdalni a kíváncsiság,
hogy további közel-keleti országokat ismerjek meg első kézből, hiszen az ott
élő emberek másképp élik meg a helyzeteket, mint azt mi kívülről látjuk. Ugyan
az Khaled Hosseini Egyezer tündöklő nap című
regénye már régebb óta a polcomon van, mégis a Papírsárkányoknak álltam neki
korábban, ami az író méltán híres első könyve. Egy fiú sorsán keresztül
ismerhettem meg a kultúrát és az életmódot, minden boldog és szomorú
pillanattal együtt.
 |
| Eredeti megjelenés éve: 2003 Magyar megjelenés éve: 2005 Libri Kiadó lélektani, családregény négy csillag |
Felejthetetlen és megható történet egy nem
mindennapi barátságról, amely egy tehetős család gyermeke és a szolgálójuk fia
közt szövődik a pusztulásra ítélt Afganisztán végnapjaiban. A közös élmények és
kedves időtöltésük, a sárkányfutás már-már elszakíthatatlanul fűzi őket
egymáshoz. Azonban egy szörnyű esemény örökre megváltoztatja az életüket. Amir cserben-hagyja
a barátját, Haszant, és ezzel véget ér számukra a gondtalan gyermekkor. Amir a
hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, de nem tud
szabadulni a bűntudattól. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. Az
ország romjain végre jóváteheti mindazt, amit elrontott, és megszabadulhat
lelkiismerete terhétől.
Nehezen veszem rá magam ezen bejegyzés megírására,
mert annyi mindent szeretnék mesélni a könyvről, de nagyon nehezen tudom
szavakba önteni. Ez egy jó regény, témája miatt viszont nehezebben olvasható.
Tökéletesen megfelel az idegen kultúra megismerése célnak, de emellett férfiak
sorsával foglalkozik, akik életük során barátok, gyerekek, férjek és apák.
Történetünk…
a békés Afganisztánban indul, ahol Amir és
édesapja olyannyira tehetősek, hogy szolgákat is tartanak. Az egyikkel és annak
fiával nagyon jó barátságot ápolnak, a kisfiúk szinte testvérként nőttek fel
egymás mellett. Az egyik évente megrendezett sárkányeregető verseny éket ver
közéjük, így nagyon hamar külön válnak útjaik. Emellett a háború is beköszön az
országba, ahonnan Amir édesapjával menekülni kényszerül. Az USA-ban kötnek ki,
ahol új életet kezdenek. Évek múltán apja régi barátja levelet ír Amirnak, és
visszahívja a tálibok által uralt Afganisztánba, ahol számos titokra fény derül.
Érdekes volt bepillantást nyerni Afganisztánba, ebbe a tőlünk oly messze lévő, titokzatos országba, amely akkoriban egy Iránhoz képest elmaradott volt. Nem is sejtettem, hogy ekkora ellentét van az ott élő többség, a pastuk és az ország egyik legnagyobb kisebbsége, a hazarák közt. Nem csak abban különböznek, hogy a muzulmán vallás más ágát követik – a pastuk a szunnitát, a hazarák a siítát –, hanem kinézetben is eltérnek egymástól. A hazarák szerepe alárendelt, Haszan és édesapja nem véletlenül szolgálók. Az iszlám egy országra kényszerített vallás, nem véletlen, hogy Amir édesapja ferde szemmel néz a hit oktatóira. Szerinte csak egy bűn létezik: a lopás.
Az afgán világ mellett az emigráltak helyzetét is bemutatja. Mélyen mindenki a visszatérésre vágyik, hiszen a háború előtt rendes életük volt. Ám az ott töltött időt kétféleképpen töltik el: van aki addig is keményen dolgozik, hogy teljen az idő, valamint hogy ellássa a családját, de van, aki csak várja a sült galambot, és patriótaként csak az óhazával foglalkozik. Az identitás megőrzése és a szokások ápolása érdekében az afgánok összejárnak az újhazában. De Amerika olvasztótégelyében is megtartották a más népcsoportok szemben táplált előítéleteiket.
 |
| Forrás: Pinterest |
A kötet nagy hangsúlyt fektet az apa-fia
kapcsolatra. Baba szigorú, bölcs, egyszerre szereted és félsz tőle. Felesége
meghalt a fia születése következtében, és ez mint állandó stigma rajta maradt
Amiron, holott szegényem nem tehetett róla. Sokat vár el tőle, de a legényke
nem ugorja meg az elvárásokat, hiszen sokkal szívesebben olvas, minthogy
focizzon a többiekkel. Amir épp emiatt görcsösen vágyik édesapja elismerésére,
ezért is szeretné mindenképp megnyerni a sárkányeregetőversenyt. A kapcsolatuk
Amerikába költözve sem változik meg gyökeresen, hiszen Amir írást akar tanulni,
de az édesapja valami tisztes szakmát akarna neki. A fiú későbbi feleségének a
családjában is megjelennek ezek a nagy elvárások a jövővel kapcsolatban. Magam
sem szerettem sohasem, amikor azt mondják, hogy okos vagy, emiatt többre
viheted. És mi van azzal, hogy az egyén mit szeretne csinálni. A lány végül
tanár lett. Babával kapcsolatban előkerül még az árvaság kérdése, hiszen ő is
és fia is félárván nőtt fel. Baba egész életében tudatosan kezeli a témát, nem
véletlenül épít árvaházat Afganisztánban.
Központi szerepet kap a barátság, hiszen a
fő konfliktus is ezzel kapcsolatos. Egymás mellett nőnek fel, Amir mégsem hívja
Haszant barátjának, hiszen egy másik rasszhoz tartozik, meg nem mellesleg a
szolgája. Cserébe viszont Haszan mindent megtesz Amirért, és mivel ő az
erősebb, gyakran megvédi a vele gonoszkodó fiúktól. Ezen a ponton muszáj
megemlítenem, hogy a kötet tartalmaz nemi erőszakot, szóval aki erre érzékeny,
az készüljön fel rá. Nekem sem esett jól, de szerencsére nem hosszú maga a
jelenet. Amir viszont képes tanulni a hibáiból, ettől is válik igazi hőssé.
Érdekes volt Amir Afganisztánba való visszatérését
is látni, ahol aztán az író engem is sokkolt az igazsággal. Nem is igazán a
háborús helyzet lepett meg, hiszen arra számítottam, hanem amilyen fordulattal
viszi tovább az eseményeket. Foglalkozik az óhazába visszatérőkkel szemben
táplált előítélettel, mert biztosan csak azért jöttek vissza, hogy pénzzé
tegyék a ingatlanjaikat, aztán mennek is haza. De Amir kitartóan keresi a
múltja egy darabját, amihez további nehézségek árán jut hozzá. És a befejezés
se kifejezetten boldog, sokkal inkább reményt adó. Bánom, hogy a végét sok
szeletben olvastam el, mert akkor épp nem volt sok időm rá. Biztosan másképp
hat rám, de így is tetszett.
 |
| Forrás: Pinterest |
Nagyon szépen ment végig a köteten a papírsárkány
motívum. Jelképezi a gondtalan gyerekkort, a szabadságot és a békeidőt. Ez köti
össze apát és fiát, a két barátot, evvel kapcsolatos az első nagy konfliktus,
valamint a regény végén feltűnve keretet ad a történetnek. Tökéletes
címválasztás, nem is lehetett volna találóbb.
Végül pedig szeretném megemlíteni a fordítói
munkát, mert ugyan a szöveget eredeti angolból fordították, de sok benne az
afgán kifejezés, amit nagyon jól megmagyaráznak a magyar olvasók. A kötet végén
lévő kisszótár igazán jól jön, ha az ember nincs tisztában a nyelvvel.
Összességében
Az afgán kultúra megismerése miatt olvastam
elsősorban, de sokkal többet kaptam tőle, mint vártam. Egy érdekes apa-fiú
kapcsolatot követhetünk végig, valamint foglalkozik az árvasággal és a
barátsággal is. Amir egy esendő főszereplő, aki viszont képes tanulni a
hibáiból. Szívbemarkoló, hogy milyen más volt minden a háborúk előtt
Afganisztánban, illetve elképesztő, hogy ugyanúgy megtalálható ott is a
kisebbségi konfliktus.
„A gyerekek nem kifestőkönyvek. Nem lehet olyan színűvé változtatni őket, amilyenre akarjuk.”
~~~
„A háború nem mentesít a tisztelet alól! Ellenkezőleg, még nagyobb szükség van rá, mint békeidőben.”
~~~
„Jóval azelőtt, hogy a szovjet hadsereg bevonult Afganisztánba, és falvakat égettek fel és iskolákat romboltak le, jóval azelőtt, hogy aknákat dugtak a földbe, mint halált termő magvakat, és gyerekeket temettek el kőhalom-sírokba, Kabul szellemvárossá vált számomra. Nyúlszájú szellemek városává.”
~~~
„Azt hittem, már elfelejtettem ezt az országot. Tévedtem. Az ezüst félhold ragyogásában a talpam alatt megéreztem Afganisztán morajlását. Talán Afganisztán sem felejtett el engem.”
~~~
„Olyan volt Kabulba visszatérni, mint egy régi barátot viszontlátni, akin keresztülgázolt az élet, és nyomorult hajléktalant csinált belőle.”
~~~
„Apa azt mondta, hogy még rossz embereket sem szabad bántani. Mert ők azért rosszak, mert nem tudják, mi a jó, de egyszer lehet még belőlük jó ember.”
~~~
„Tévedés lenne úgy fogalmazni, hogy Szohráb csendes volt. Csendesnek lenni békességet jelent. Nyugalmat. A csendesség az élet hangerejének lehalkítása.
A némaság ezzel szemben a kikapcsológomb használata. Üzemen kívül helyezés.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése