Még friss itten az élmény, ezért
is gondolá szerény személyem, hogy erről biza írni kellek. Azért már van egy
ájerja, de mindez, kérem szépen, azért történt, mert el akartam volt nyújtani
azt a csudálatos utazást, amellet ez a firkálmány ád az kinyitójának. Éspediglen
ismét elrabult a századfordulós székesfőváros. A hék még nem tanálták meg a bekajt,
de a gyanú Böszörményi Gyula (1964-) író, újságíró, ismeretes táltos és még nem
bizonyított időutazó személyére terelődött. Csak kapják el a krautban lévő
pasasért oszt neki Szer’usz világ.
 |
Magyar megjelenés éve: 2019
Könyvmolyképző Kiadó
krimi, ifjúsági
öt csillag |
1901. márciusa. Ambrózy Richárd bárót meglőtték. A Rókus kórház magánkórtermében élet és halál közt lebegő hírneves budapesti magánzó detektív mellett fiatal hitvese, Hangay Mili őrködik egészen addig, míg egy nap
rá nem ront a rendőrség, hogy gyilkosság
vádjával letartóztassa.
Ambrózy báró tehát „dögrováson”,
a neje vizsgálati fogságban van, így látszólag senki sincs, aki a fiatal
házaspárra zúduló, rémálomhoz hasonlatos cselszövés háttere után kutakodjék.
Senki, csupán a kis Mück Mári, a cserfes tabáni zsebtolvajlányból lett „társaskodónő”
és cseppet sem „komor” komorna, aki a maga szélütött módján kezd a nyomozásba,
melynek során magával a véres kezű Pesztonkával, a századforduló Budapestjének
legrettegettebb bűnözőjével találja szemben magát.
Módfelett szórakoztató kis
regény, és bár elmarad az utóbbi kötetek hosszától és bonyolultságától, mégis
örömmel olvastam minden sorát. Búfelejtésnek is tökéletes, hisz a nagy történetszál
lezárta után is voltak még bűnügyek Budapesten, így bőven maradt hozzá
alapanyag.
Ezek után viszont csak óvatosan
kéretik olvasni, mert erősen tartalmaz az előző kötetekre vonatkozó fordulatokat! Én szóltam.
Történetünk szerint…
Ambrózy bárót sebesülése miatt
kórházba szállítják, de pár napig kómában fekszik. Rendszeres látogatója Mili
kisasszony, akarom mondani Ambrózyné (*-*), aki már alig várja, hogy hites férje
végre magához térjen és elkezdhessék a házaséletet. Ám cselcsi komornája, Márika,
titokzatos levelet kap, amiben elhunyt szülei utolsó emlékeit akarják neki
megvásárlásra bocsátani. Sérülése miatt azonban Mück kisasszony helyet Mili
megy a helyszínre, ahol azonban rászedik, és nem telik el sok idő, már egy gyilkosság
miatt a sitire is kerül. Márikát azonban keményebb fából faragták, minthogy
hagyja elhervadni a kisasszonkát. Visszavedlik tabáni jasszkálivá, és beleveti
magát a székesfőváros zsiványoktól hangos valóságába.
Egy újabb bőrt húznak le a
sorozatról.
De hát A történetszálaknak már vége.
Nem tud majd frissességet mutatni,
csak a kötelező köröket járják.
Ilyeneket és ehhez hasonlókat
gondolhat a sorozat egy kevésbé lelkes rajongója és bennem is jogosan
szólalt meg a kisördög, mikor derült égből villámcsapásként ért a hír,
miszerint folytatják az Ambrózy báró eseteit. Aztán jött a sokak által
csúnyának talált borító és a címszavazás. Tényleg ennyire nyammognak a már a kiadónál
is ezen?
Aztán kinyitottam a regényt, melynek
illata belengte a szobát, és máris ott voltam Urunk 1901. esztendejében. Minden
valaha támadt kétkedésem tova szállt és csak olvastam.
 |
| Forrás: Pinterest |
A történet nagy részét az általam oly nagyon kedvelt Mück kisasszony szemén keresztül láthatjuk. Kíváncsi is voltam rá, de egyben féltem is tőle. Mert a karakter stílusát mint fel-feltűnő szereplő könnyebb kidomborítani, minthogy már a gondolatokat is így kelljen visszaadni. Illetve a párszor feltűnő Mili szemszögétől is különböznie kellett. Szóval fel volt adva a lecke, amit sikeresen teljesített is Gyula bátyó. Ittam Márika minden szavát, mosolyogtam a gondolatain. Jót tett ez a kis váltás, hisz ki más mesélhetné el a kalandjait mint önmaga.
Mili kisasszony is feltűnik
néhanapján, de nem hiányzik a cselekményből. Vagyis tudjuk, hogy éppen igazságtalanul
van a sitin, és hogy őtet kell kiszabadítani, de pont elég volt a szerepe így
is. Az elején viszont jó volt vele kezdeni, mert láthattam, hogy miként is
dolgozza fel a megváltozott helyzetét. Hogy azt sem tudja, hogyan vezessen
bárónéhoz méltón egy háztartást, hogyan viselkedjen a nyilvánosság előtt és
hogyan maradjon meg mindezek mellett önmaga. Aztán a bekasztlizás után sem áll
meg, hanem lakótársa ügyét bogozza ki, akinek története annyira ismerős
számomra. Tudom, hogy olvastam már róla, mert annyira dejavú érzésem volt
végig. Cselédlány, aki megmérgezte a dorbézoló háziakat. Az ellene valló
szolgálók és a flúgos mama. Minden egybe vág, már csak le kell porolnom az
emlékezetemet. Vártam, hogy valami utalás lesz arra, hogy ki dolgozta fel ezt
az esetet, de semmi erre utaló dolgot nem olvastam, még lábjegyzetben sem. És
azóta is azon jár az agyam, hogy mi lehetett ez.
A másik ilyen Herrdoktor kiléte. Tudtam,
hogy tudnom kéne, kicsoda is ő, de akárhogy törtem a fejemet, egyszerűen nem.
Pedig elég sok minden derült ki róla. Aztán bejött a lovas sztori a képbe, és
akkor már felrémlett valami. Múltkor is ki kellett szedni a mocskából és Márika
most se tett különben. Aztán ami a végén kiderült róla, attól még most is
lapátolom össze az államat. Hogy kinek a kije?! Akkor mégis van családja.
 |
| Forrás: Pinterest |
Mück kisasszonyról már szerintem zengtem
ódákat. A kis komorna rátartisága viszont Detrichben emberére talált. A túlbuzgó
felügyelő csakazértis rájuk akarja erőltetni a gyilkosságot és a bűnszervezetben
való ténykedést, de Márika a sarkára állt, mert őtet nem lehet csak úgy
egrecíroztatni. Valaki karóba akarja húzatni őket, de ki lehet az a
megátalkodott. Tabáni kapcsolatait és jártasságát kihasználva kezd nyomozásra,
amiben Suha Isti, a villa mindenese is segédletére van. Hék elől bújkálva
bejárja a fővárosi alvilágot, megismeri annak vezetőjét. De éppen az buktatja le
legtöbbször, hogy már elég ideje van főúri szolgálatban ahhoz, hogy eltanuljon
tőlük ezt-azt. A cigányjóslatból sajna semmi sem lett. Vagy mégis? Ez majd
kiderül.
Vili volt még aranyos, s bár nem
tűnik fel oly sokszor, de olyan jól áll neki a nőcsábász szerep. Talán ő is
felnő lassan. Ha már ilyen fontos munkája van, és ilyen magas körökben
mozgolódik. Suha Isti történetszála hidegen hagyott, mert annyira nem nőtt
közel hozzám, mint az előbbi úrfi.
Kíváncsi vagyok, hogy milyen
formában fogja folytatni Gyula bátyó a sorozatot. Elhintett információmorzsákat
már hallottam, és érdekel, hogyan fogja Emma történetét folytatni.
Bűneset biztos lesz benne és remélem, hogy hasonlatosan érdekes lesz.
~~~
Végezetül még néhány idézet, mert
a nyelvezet megint remekelt:
„Kis komornám a padlón heverve
fájdalmas fintorral markolászta a bokáját, miközben fürge nyelve sorra vette az
összes apró és nagyobb szenteket, akik – ha hallották eme tirádát – bizonyára megdöntötték
a szégyenpírba borulás túl- és evilági rekordját.”
„- Olyan savanya büdösséget tenne
rám, maga vájdlingzsonglőr?! – hadonászott a padlón fekve Márika. – Hát rézlábos
van a maga szíve helyén?”
„Nincs ebben a fene dicsőséges,
óriás Monarchiában egyetlen olyan tisztelt ítélőszék se, amellik megrovásban
részesíthetne engemet, hiszen én semmi mást nem csináltam, mint hogy megvédtem
honleányi becsületemet. Arról pedig aztán végképp nem tehetek, hogy a
sipszliknek nincs odagumírozva a fejükre a tökfödőjük, amit így a leggyengébb
huzat is lesodorhat onnét, főleg, ha az a nevezett légmozgás egy tabáni mód
megeresztett pofonnal van szoros társulásban.”
„- Meglássa ténsasszony, nem lesz
itt semmi birbli – paskoltam meg szakácsnőnk kezét. – A mi bárónk hamarost
kinyitja ránk azt a röngenyes szemit, átölel minket szorosan, és aztán szer’
usz világ, úgy ránk ront az általános boldogság, mint a huszárezred a báli
szezon leányaira.”
„Későre járt. Pest utcái kezdtek
éppeg úgy elcsendesedni, mint annak idején Roska ács, mikor fejbe csapta őtet a
rosszul illesztett mestergerenda, amiből annyi a tanulság, hogy ne igyék, aki
nem bírja a váratlan csapásokat.”
„Ebből is látszik, hogy úri hölgynek
lenni cseppet sem oly fájintos, miként azt korábban képzeltem, no de sebaj, jön
még tyúkra omnibusz.”
„- Tán segítni akar kegyelmed? –
néztem rá kérdőn.
- Odáig nem mennék – göcögte a
hajanincs háziúr. – Csupán megállapítást tettem.
- Akkor én is teszek egyet: maga
egy bamba ló, méghozzá a haszontalan fajtából. Na, alászolgája!”
A sorozat korábbi részei:
A Barnum-rejtély (#6)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése