2023. május 31., szerda

Havi zárás – Május 2023

A sok eső és hideg után végre a hónap második felére megérkezett a jó idő, bár a lakásfelújítás szerencsére ennyire nem függ az időjárástól. Új szintre kapcsoltunk, és számos mesterember megfordult már nálunk. Ugyan még messzebb van a vége, de jó látni a kis otthonunk alakulását. Mindezt azonban megelőzte még egy világbajnoksági részvétel Zágrábban, ahol másodikak lettünk. Kicsit le voltunk törve az eredmény hallatán, de utólag belegondolva hatalmas dolog volt már eleve az is, hogy kimentünk.

 

Nagyon örültem annak, hogy Nalina ismét megrendezte a Múltidéző Májust, amelynek idei koncepciója könyvmolybarát lett. Nem feltétlen a történelmi regények maratonozásáról szólt, hiszen azokat alapvetően nem lehet gyorsan olvasni, hanem sokkal inkább általános ismeretek bővítését helyezte a középpontba. Egy könyvet azért beválogattam magamnak, mégpedig A párizsi postamesternőt, de kevésbé tetszett, mint az írónő korábban magyarul megjelent regénye. Végre befejeztem A korona 4. évadjának utolsó kettő (halogatott) részét, ezáltal eljutottam egy újabb blokk végére. Nem volt rossz ez az évad sem, de nekem még mindig az első kettő viszi a prímet. Bár Tatchert imádtam. Komfortzónából kilépésként meghallgattam egy podcast adást, amely a kőszegi tisztképző, azaz az „Iskola a határon” diákjainak második világháborús történetéről számolt be.  Ez a formátum azonban nem jött be, mert inkább elkalandoztak a gondolataim, mint egy hangoskönyv olvasása közben, hiszen a képzeletem kevésbé dolgozott. Végül nem jutottam el fizikai kiállításra, hanem a szürrealizmushoz kapcsolódóan jártam végig egy virtuális kiállítást. A témaválasztás a regény alapján történt, ahol a történetben megjelennek a művészeti irányzat festői. Továbbra is nagyon távol állnak tőlem ezek az elvont képek, viszont jó volt belelátni korba.

 

 

Meglepően sok vizuális tartalmat fogyasztottam a hónap alatt. A korona 4. évada mellett befejeztük a Star Wars Visions 2. évadát, amely az első után ismételtem nem tetszett két rész kivételével. Most nem is igazán a rajzstílussal voltak problémáim, hanem a történetek sötétségével. Lemaratonoztam a Bridgerton történetek újabb etapját, a Queen Charlotte-ot, és egyszerűen imádtam. Szerintem nagyon jól sikerült a fiatalkori ének szereplőinek kiválasztása, és a sorsok is megdobogtatták a szívemet. Erőteljesen felkerült az eredeti sorozat 2. évada mellé a piedesztálra. A legnagyobb csalódásom is sorozat fronton történt, ugyanis sorra kerítettük a Shadow & Bone 2. évadát, amely jól indult, de a vége traumatizált. Egyáltalán nem hű az alapanyagokhoz, maximum támpontként használja a szereplők neveit. A varjak részeivel egyébként nem volt bajom, ellenben a másik szálon kiégtem. De miért kellett ennyire összekutyulni mindent? Filmek terén kedvencet avattam a Hős6ossal, amelyet nem is értem, hogy miért nem láttam eddig. Az Enola Holmes 2-t ismét nagyon éltem, sajnos azonban Az aszfalt királyai és Műkincsvadászok végtelenül hosszúra sikeredtek. Alapvetően érdekelt mindkét sztori, de mindegyiket eluntam egy ponton.

 

 

Májusi olvasmányaim (3136 oldal)


Lassú olvasmányok és egy hó végi hajrá jellemzi a májusomat. Megengedtem magamnak, hogy elmerüljek könyvekben, merthogy jól álltam az évszakos kihívásommal, de még ez sem jelentett csupa jó olvasmányt. A Hollókirály után a Búcsúbáj hölgyei már annyira nem nyűgözött le, illetve Clayton másik regényéhez képest A párizsi postamesternő is gyengébb volt, ami miatt haragszom rá, mert alapkoncepció alapján sokkal érdekesebben is meg lehetett volna írni. Sajnos a Feljövök érted a város alól sem lett az én regényem, illetve a The Fall of Lord Drayson-nal is csomó problémám volt. A Tolvajok tele is beigazolta a hozzáfűzött félelmet, hiszen nem kenyerem a fekete humor, de még mindig sokkal jobban élveztem, mint a korábbi kettőt. Nem volt rossz A sebhelyes cár, egyértelműen boldogabb emlékeket hagyott, mint a második évad, de nem ez a kedvenc könyvem a Grisaverzumból. Ezzel szemben viszont meglepetésként ért, hogy mennyire élveztem a Pityke és prémet, valamint a Héjnélkülit. A hónapot viszont toronymagasan nyeri Bauer Barbara kisregénye. Az Emma csak azért nem került be a kedvencek közé, mert nem egy Büszkeség és balítélet, de továbbra is imádom az Oltári Austen sorozat koncepcióját.

A hónap kedvence: Az átutazó

A hónap csalódása: A párizsi postamesternő, Feljövök érted a város alól, The Fall of Lord Drayson

A hónap meglepetése: Pityke és prém, Héjnélküli

 

 

Könyvbeszerzések

 

Nem így terveztem készülni a Könyvhétre, bár a megjelenések tekintetében kevesebb nagy durranás érkezik, így talán nem is baj, hogy olyan könyveket szereztem be az azt megelőző hónapban, amikre vagy már jó ideje kíváncsi vagyok, vagy csak egyszerűen nem tudtam otthagyni. Ezen kívül pedig recenziók is futottak be hozzám, mert lassan a tavaly november óta felhalmozott kupacom végére érek, így megengedhettem magamnak ezt a fajta „nyomást” is.

 

  • Bauer Barbara: Elsuttogom százszor
  • Mark Sullivan: A skarlát ég alatt
  • Böszörményi Gyula: Lúzer Rádió, Budapest! VI. (Lúzer Rádió #6)

Andival mostanában számos közös rendelésünk akadt, mert így mentettük meg egymást a túlzott költekezéstől, és spóroltunk a szállítási költségen. Így került hozzám az utolsó még hiányzó Bauer Barbara kötet, amelyet az elsők között olvastam el hangoskönyv formátumban. A Könyvmolyképző áprilisi raktárvásárán viszont ő sokkal erősebbnek bizonyult, én viszont semmiképpen sem szerettem volna kihagyni A skarlát ég alattot, mert már egyszer majdnem meglett, de a szerencse nem úgy hozta, és most nagyon olcsón dobálták. A Lúzer Rádió sorozatból pedig már csak ez a rész nem volt meg, és így már minden adott egy jó kis maratonozáshoz.

 

A második adag recenziós könyvekből áll. A 21. Század Kiadóval régre visszanyúló és jó együttműködésem van, amiért nagyon hálás vagyok. Tőlük ajánlásként érkezett az Ella háborúja, amely egy magyar szerző tollából származó második világháborús történet, aminek mindig nagyon tudok örülni. A Christina Lauren kötet kifejezetten nem szorul bővebb magyarázatra, hiszen A lelkitárs-egyenlet az idei év legjobb romantikus olvasmánya volt. Ezen kívül pedig a Jók és Rosszak Iskolája után egy újabb recenziós kéréssel kerestem fel a Manó Könyveket, akiknél nagy örömömre töretlen lelkesedéssel jelennek meg az Oltári Austen kötetek. Ugyan az Emma alapvetően nem a kedvenc Austen regényem, mégis emiatt a koncepció miatt nagyon lelkes voltam miatta.

 

  • Celia Rees: Vágyak évadja
  • Jennifer A. Nielsen: The False Prince – A hamis herceg (Hatalom #1)
  • Jen Calonita: Ne érezz, ne kérdezz!

Sikerült ismét eljutnom a soproni könyvtár könyv csere-beréjére, ahova most hét könyvet vittem be, és hárommal távoztam. Egyszerűen szinte lehetetlen üres kézzel kijönni onnan, mert mindig találok kincseket. Teljesen indokoltan hozzám került egy újabb Celia Rees kötet úgy, hogy nem olvastam még semmit sem az írónőtől, de alapvetően nehezen megszerezhetők a könyvei. A hamis herceget szerintem kezdő molyos korom óta nézegetem, de valamiért sosem rendeltem meg. Most pedig ott várt rám, pont mint a Jégvarázs újragondolás, a Ne érezz, ne kérdezz!

 

A könyvtári csere-bere után ismét kiválogattam egy jó adag eladó könyvet, amelyet hirtelen ötlettől vezérelve Vintedre is feltöltöttem. Ez nagyon jó ötletnek bizonyult, mert azóta már négyet el is adtam. Emiatt azonban elég gyakran szoktam böngészni a kínálatot, így bukkantam rá Michelle Obama önéletrajzi kötetére, valamint a Mausra, és egyiket sem tudtam otthagyni, mert szállítási költséggel is még mindig félár alatt voltam.

 

  • Robin Hobb: Őrült hajó II. (Élőhajók-ciklus #2)

A kupacban a Hobb kötet számít kakukktojásnak, hiszen az Élőhajók ciklus első részét sem olvastam. Ez a könyv azonban már hónapok óta ott árválkodott a könyvesboltban, és megsajnáltam, hiszen a többi rész híján nemigen fogják elvinni. Idehaza meg jól megvan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése