A Winie Langton történetek
sikere után nem volt kérdéses, hogy további könyveket fogok olvasni Vivien Hollowaytől. Mivel még anno megvettem a Végtelen horizont kiegészítő novelláskötetét,
így kénytelen voltam a fő regényt is előbb-utóbb beszerezni, melyet kézhezvétele
után a mostani szokásaimmal ellentétben rekordsebességgel el is olvastam, és
nagyon tetszett. Voltak hajók, kalózok, családi csatározások, humoros jelenetek
– teljesen a szívemhez nőttek a szereplők.
Eredeti megjelenés éve: 2015 Főnix Könyvműhely sailpunk, fantasy, posztapokaliptikus négy csillag |
Becky Dwyer három évvel ezelőtt hozott egy rossz döntést, és most eljött az idő, hogy megfizesse az árát.
Egy olyan világban, ahol
az elektromosság csak háromezer méteres magasság felett elérhető, a légjárók
biztosítják a kereskedelem áramlását.
Becky egész életét
nagybátyja, Duke Barton hajóján töltötte, és soha nem is tervezte, hogy ezen
változtatni fog. Három évvel ezelőtt azonban üzletet kötött a kétes hírnevű
Nick Mattockkal, aki most behajtja a lányon a tartozását.
A műszerészlány hirtelen
sokkal távolabb kerül az otthontól, mint azt valaha képzelte volna. Eddigi
kényelmes világa darabokra hullik. Helyt kell állnia egy olyan legénység
tagjaként, melynek legalább a fele hajdani kalózokból áll, miközben megpróbál
megtenni mindent, hogy visszajuthasson a nagybátyjához.
Azonban kénytelen
ráébredni, hogy ez koránt sem lesz olyan egyszerű, és nem csak azért, mert Nick
minden lépését szemmel tartja. Hamarosan nem csak az ő, de Duke élete is
veszélybe kerül, és megoldást kell találnia, ha nem akarja elveszíteni azokat,
akiket szeret.
Mielőtt még belemennék a részletekbe, nem mehetek el szó nélkül a borítója mellett, mely teljes mértékben ehhez a könyvhöz készült. A kép Varga Zsolt munkája, és egyszerűen csodálatos. Már a kék árnyalatának megválasztása, és annak arannyal való párosítása is gyönyörködteti a szemet, és emellett ott vannak még az apró részleteséggel kidolgozott léghajók. Csodaszép.
Történetünk…
egy tapasztalatlanságból
elkövetett hiba következményével indul. Becky ugyanis három éve elkártyázta
nagybátyja hajóját, azonban a teljesítéshez inkább önmagát ajánlja fel.
Csatlakozik a hírhedt Nick Mattock hajójának legénységéhez, ahol műszerészként
hatalmas szükség van rá. Már-már megkedveli az ottani létet, de a szíve
visszahúzza a családjához, azonban a távol töltött idő alatt ők is bajba
keverednek. És mint kiderül, a híres kalózkapitány foga is a lányra fáj. Vajon
hogy dönt Becky?
Már a prológus is
tetszett, ahol egyfajta helyszín és korleírást kaptunk, így nem mentem bele
vakon a cselekménybe, és jobban figyelni tudtam a karakterekre. A harmadik
világháború után járunk a 22. században, ahol a felszínen nincs elektromosság.
A felhők felett azonban működnek a berendezések, ezért is kezdetek el az
emberek légjárókat építeni, amelyek közlekedési és szállítmányozási funkciókat
látnak el. A lézerfegyverek felszorultak az égboltra, míg a hagyományosak a
földet hódítják, illetve vannak azok a különleges duálpéldányok, melyeket
helyszíntől függetlenül használni lehet.
Forrás: Pinterest |
A regény az önállósodást
és a családtól való elszakadást dolgozza fel. Beckyt szülei halála után anyai
nagybátyja veszi magához, aki már totyogósként is járta a világot. Aztán amint
saját legjárója lett Dukenak, a pótapja mellé családot is kap a legénységgel.
Mindent megtanítanak neki, ami a hajózáshoz kell, hisz egy kupac morcos
levegőjáró örül, hogy pártfogolhat valakit. Nagyon szeret a Lélekvesztőn, ezért
is éri hatalmas traumaként, hogy átkerül a Hydrára, ahonnan folyamatosan
visszavágyódik. Idővel azonban szűnik ez a honvágy és egy egészséges elszakadás
jön létre. Rájön arra, hogy attól még hogy nincs folyton a nagybátyja lába
alatt, még ugyanúgy fontosak egymásnak. Jó volt ezt végig figyelni, miközben én
is Beckyvel együtt dolgoztam fel az elválást. Az elején lévő családi jelenetek
után én is visszavágytam a Dukehoz, és morogtam Nickre, de aztán beláttam én is
mindennek az értelmét.
„– A lelkiismeret szar dolog – jegyezte meg nagy bölcsen. – Ha van, csak problémát okoz, ha nincs, állatot csinál belőled.”
Szerettem Becky
karakterét, ha még ez nem tűnt volna fel nektek. Tűztől pattant lányzó, akinek
felvágták a nyelvét, de tudja mikor kell csendben maradni. Kiváló műszerész, az
egyik legjobb szakember a könyvben. Érdekes volt általa belepillantani a hajók
működésébe, és általa szabotálásokat átélni. Az elején rengeteget veszekszik
Nickkel, akivel kezdetben parázs viták alakultak ki. Azonban hamarosan
megláttam egy szikrát, melyet Becky csak jóval később vett észre, hisz férfiak
nevelték fel, és nem tudja, mi is az a szerelem. Lányos zavarukban azt sem
tudják, mit lépjenek. Annyira aranyosak együtt, de mégsem csüngnek egymáson,
ami mondjuk a pörgős cselekmény következménye.
Sokáig nem értettem
Nicket. Határozottan jó üzletet kötött Beckyvel, mert ugyan nem lett még egy
hajója, de a sajátját jobb állapotba hozta. Nagyon titokzatos, és csak
fokozatosan derülnek ki a személye körüli apróságok. Aztán a végén már az ő
szemszögéből is kaptunk egy fejezetet, így mindenre fény derült. Rendesen
meglepődtem.
Forrás: Pinterest |
A hajók legénységei
egynemű masszaként élnek a fejemben, közülük nemigazán tudtak kitörni a
szereplők. Egyedül Juniper, de őt nem szerettem. Ellenben Dukeról szívesen
olvastam volna többet, de hát ez nem az ő története. Mellette még a
műszerboltos hölgyemény volt a kedvencem, aki egy kalóz és egy katona
szerelemgyereke. Jól kijönnek Beckyvel, megláttam benne a számára tökéletes
anyapótlót.
A karakterek mellett
számomra a légjárók életmódja vitte a prímet. Ugyan a legtöbben legálisan
kereskednek, és a regényben szereplő kalózok gonoszak, mégis annyira jó volt
egy izgalmas hajós/kalózos történetet olvasni, ami miatt egy hatalmas plusz
pont jár a könyvnek.
„Minden csak annyira bonyolult, amennyire azzá teszed magadnak.”
A kiegészítő kötet, a Vérvörös horizont már kevésbé tetszett, amely két novellát tartalmaz. Az előzménytörténetet bemutató Táguló horizont helyenként a regénnyel azonos szövegrészekkel dolgozik, így kevés újdonságot tudhatunk meg a híres elvesztett kártyajátékról. A címadó novella viszont egy utózmány, de Juniper karakterét nem kedveltem meg a főregény folyamát, így kevésbé érdekelt a további sorsa. Egyre azonban jó volt, mert már biztosak lehetünk a Halálban.
„– Lehet, hogy most segítettél, de ezen kívül nem tudok rólad semmit.
– Hé! – tárta szét a karját Nick, a kosár az egyik kezében lengett. – Én jófiú vagyok.
Becky a szemét forgatta.
– A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ezt mondják, általában éppen hogy nem jófiúk.”
Felkeltetted a figyelmemet a fanartokkal, és aztán az érdeklődésemet is az értékeléssel. :D
VálaszTörlésElmentem magamnak mindenképpen egy nyugisabb időszakra. *-*
Akkor már elértem a célom ^^ igyekszem mindig hangulatos összeállításokat csinálni a kezdeti figyelemfelkeltéshez. No meg nekem is hangulatot gyártanak a könyvhöz, ha ránézek. Egyébként ajánlatos mindenképp a nyugis időszak, mert nem hosszú és széttagolni vétek.
Törlés