2020. december 11., péntek

Légjáró kalózok | Vivien Holloway

A Winie Langton történetek sikere után nem volt kérdéses, hogy további könyveket fogok olvasni Vivien Hollowaytől. Mivel még anno megvettem a Végtelen horizont kiegészítő novelláskötetét, így kénytelen voltam a fő regényt is előbb-utóbb beszerezni, melyet kézhezvétele után a mostani szokásaimmal ellentétben rekordsebességgel el is olvastam, és nagyon tetszett. Voltak hajók, kalózok, családi csatározások, humoros jelenetek – teljesen a szívemhez nőttek a szereplők.


Eredeti megjelenés éve: 2015
Főnix Könyvműhely
sailpunk, fantasy, posztapokaliptikus
négy csillag

Becky Dwyer három évvel ezelőtt hozott egy rossz döntést, és most eljött az idő, hogy megfizesse az árát.

Egy olyan világban, ahol az elektromosság csak háromezer méteres magasság felett elérhető, a légjárók biztosítják a kereskedelem áramlását.

Becky egész életét nagybátyja, Duke Barton hajóján töltötte, és soha nem is tervezte, hogy ezen változtatni fog. Három évvel ezelőtt azonban üzletet kötött a kétes hírnevű Nick Mattockkal, aki most behajtja a lányon a tartozását.

A műszerészlány hirtelen sokkal távolabb kerül az otthontól, mint azt valaha képzelte volna. Eddigi kényelmes világa darabokra hullik. Helyt kell állnia egy olyan legénység tagjaként, melynek legalább a fele hajdani kalózokból áll, miközben megpróbál megtenni mindent, hogy visszajuthasson a nagybátyjához.

Azonban kénytelen ráébredni, hogy ez koránt sem lesz olyan egyszerű, és nem csak azért, mert Nick minden lépését szemmel tartja. Hamarosan nem csak az ő, de Duke élete is veszélybe kerül, és megoldást kell találnia, ha nem akarja elveszíteni azokat, akiket szeret.

 

Mielőtt még belemennék a részletekbe, nem mehetek el szó nélkül a borítója mellett, mely teljes mértékben ehhez a könyvhöz készült. A kép Varga Zsolt munkája, és egyszerűen csodálatos. Már a kék árnyalatának megválasztása, és annak arannyal való párosítása is gyönyörködteti a szemet, és emellett ott vannak még az apró részleteséggel kidolgozott léghajók. Csodaszép.


Történetünk…

egy tapasztalatlanságból elkövetett hiba következményével indul. Becky ugyanis három éve elkártyázta nagybátyja hajóját, azonban a teljesítéshez inkább önmagát ajánlja fel. Csatlakozik a hírhedt Nick Mattock hajójának legénységéhez, ahol műszerészként hatalmas szükség van rá. Már-már megkedveli az ottani létet, de a szíve visszahúzza a családjához, azonban a távol töltött idő alatt ők is bajba keverednek. És mint kiderül, a híres kalózkapitány foga is a lányra fáj. Vajon hogy dönt Becky?

 

Már a prológus is tetszett, ahol egyfajta helyszín és korleírást kaptunk, így nem mentem bele vakon a cselekménybe, és jobban figyelni tudtam a karakterekre. A harmadik világháború után járunk a 22. században, ahol a felszínen nincs elektromosság. A felhők felett azonban működnek a berendezések, ezért is kezdetek el az emberek légjárókat építeni, amelyek közlekedési és szállítmányozási funkciókat látnak el. A lézerfegyverek felszorultak az égboltra, míg a hagyományosak a földet hódítják, illetve vannak azok a különleges duálpéldányok, melyeket helyszíntől függetlenül használni lehet.


Forrás: Pinterest


A regény az önállósodást és a családtól való elszakadást dolgozza fel. Beckyt szülei halála után anyai nagybátyja veszi magához, aki már totyogósként is járta a világot. Aztán amint saját legjárója lett Dukenak, a pótapja mellé családot is kap a legénységgel. Mindent megtanítanak neki, ami a hajózáshoz kell, hisz egy kupac morcos levegőjáró örül, hogy pártfogolhat valakit. Nagyon szeret a Lélekvesztőn, ezért is éri hatalmas traumaként, hogy átkerül a Hydrára, ahonnan folyamatosan visszavágyódik. Idővel azonban szűnik ez a honvágy és egy egészséges elszakadás jön létre. Rájön arra, hogy attól még hogy nincs folyton a nagybátyja lába alatt, még ugyanúgy fontosak egymásnak. Jó volt ezt végig figyelni, miközben én is Beckyvel együtt dolgoztam fel az elválást. Az elején lévő családi jelenetek után én is visszavágytam a Dukehoz, és morogtam Nickre, de aztán beláttam én is mindennek az értelmét.


„– A lelkiismeret szar dolog – jegyezte meg nagy bölcsen. – Ha van, csak problémát okoz, ha nincs, állatot csinál belőled.”


Szerettem Becky karakterét, ha még ez nem tűnt volna fel nektek. Tűztől pattant lányzó, akinek felvágták a nyelvét, de tudja mikor kell csendben maradni. Kiváló műszerész, az egyik legjobb szakember a könyvben. Érdekes volt általa belepillantani a hajók működésébe, és általa szabotálásokat átélni. Az elején rengeteget veszekszik Nickkel, akivel kezdetben parázs viták alakultak ki. Azonban hamarosan megláttam egy szikrát, melyet Becky csak jóval később vett észre, hisz férfiak nevelték fel, és nem tudja, mi is az a szerelem. Lányos zavarukban azt sem tudják, mit lépjenek. Annyira aranyosak együtt, de mégsem csüngnek egymáson, ami mondjuk a pörgős cselekmény következménye.

 

Sokáig nem értettem Nicket. Határozottan jó üzletet kötött Beckyvel, mert ugyan nem lett még egy hajója, de a sajátját jobb állapotba hozta. Nagyon titokzatos, és csak fokozatosan derülnek ki a személye körüli apróságok. Aztán a végén már az ő szemszögéből is kaptunk egy fejezetet, így mindenre fény derült. Rendesen meglepődtem.


Forrás: Pinterest


A hajók legénységei egynemű masszaként élnek a fejemben, közülük nemigazán tudtak kitörni a szereplők. Egyedül Juniper, de őt nem szerettem. Ellenben Dukeról szívesen olvastam volna többet, de hát ez nem az ő története. Mellette még a műszerboltos hölgyemény volt a kedvencem, aki egy kalóz és egy katona szerelemgyereke. Jól kijönnek Beckyvel, megláttam benne a számára tökéletes anyapótlót.

 

A karakterek mellett számomra a légjárók életmódja vitte a prímet. Ugyan a legtöbben legálisan kereskednek, és a regényben szereplő kalózok gonoszak, mégis annyira jó volt egy izgalmas hajós/kalózos történetet olvasni, ami miatt egy hatalmas plusz pont jár a könyvnek.


„Minden csak annyira bonyolult, amennyire azzá teszed magadnak.”


A kiegészítő kötet, a Vérvörös horizont már kevésbé tetszett, amely két novellát tartalmaz. Az előzménytörténetet bemutató Táguló horizont helyenként a regénnyel azonos szövegrészekkel dolgozik, így kevés újdonságot tudhatunk meg a híres elvesztett kártyajátékról. A címadó novella viszont egy utózmány, de Juniper karakterét nem kedveltem meg a főregény folyamát, így kevésbé érdekelt a további sorsa. Egyre azonban jó volt, mert már biztosak lehetünk a Halálban.


„– Lehet, hogy most segítettél, de ezen kívül nem tudok rólad semmit.
– Hé! – tárta szét a karját Nick, a kosár az egyik kezében lengett. – Én jófiú vagyok.
Becky a szemét forgatta.
– A tapasztalat azt mutatja, hogy akik ezt mondják, általában éppen hogy nem jófiúk.”

2 megjegyzés:

  1. Felkeltetted a figyelmemet a fanartokkal, és aztán az érdeklődésemet is az értékeléssel. :D
    Elmentem magamnak mindenképpen egy nyugisabb időszakra. *-*

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Akkor már elértem a célom ^^ igyekszem mindig hangulatos összeállításokat csinálni a kezdeti figyelemfelkeltéshez. No meg nekem is hangulatot gyártanak a könyvhöz, ha ránézek. Egyébként ajánlatos mindenképp a nyugis időszak, mert nem hosszú és széttagolni vétek.

      Törlés