2020. április 30., csütörtök

Havi zárás – Április 2020


Hullámhegyek és hullámvölgyek hónapjaként tudnám jellemezni a márciust, akarom mondani az áprilist. Lassan már nem csak azt nem tudom, hogy épp milyen nap van, hanem a hónapokban is kezdek megkeveredni. Egyhangúan telnek a mindennapjaim, és csak a szerencsén múlik, ha nincs a napnak egy olyan szakasza, mikor rossz a kedvem. Szerintem kezdünk egymás agyára menni itthon, és amúgy szeretjük egymást, de nem a legjobb dolog az összezártság.

Teszek-veszek, és kezdem egyre jobban becsülni, hogy van egy olyan helyünk, ahova kimehetek a négy fal közül. Emlékszem, volt egy idő, amikor mindezt teherként éltem meg, hisz nagyrészt városi közegben mozogtam, de most örülök neki.

Sokminden nem történt velem a hónapban. Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor mentem emberek közé, és akkor is csak ügyeket intézni, vagy épp vásárolni. Az orosszal is elég jól haladok, és kezdem észrevenni, hogy már egyre kevesebb gondolkodás nélkül használom a ciril ABC-t. Emellett számvitelt korrepetálok az egyik volt évfolyamtársamnak, jógázok, kovászt dédelgetek, rukkolát növesztek. Néha kapok feladatot a munkahelyemről is, de ezek most a helyzet miatt messze nem olyan mennyiségben érkeznek mint régen. Ettől függetlenül már három videóbeszélgetésben részt vettem nem kis idegességet generálva ezzel magamnak.

Talán még egy dolog lehet fontos a hónapomból. Az, hogy vettem a bátorságot és írtam egy novellát egy pályázatra. Azt hogy hova és miről szól, nemigen szeretnék róla beszélni. Ha aktuális lesz, akkor úgyis tudni fogtok róla. Viszont büszke vagyok magamra, hogy be mertem küldeni.

Áprilisi olvasmányaim (3574 oldal + kb. 10 óra)

Sikerült bevezetnem reggeli olvasást a napi rutinomba, és ez meg is látszódik az elolvasott mennyiséget. Ugyan nagyobb a füstje, mint a lángja, hisz nagyrészt rövid könyveket vettem kézbe, mégis büszkén tekintek végig ezen a listán. Elolvastam a Passenger sorozatot, melynek első része már 2,5 éve ül a polcomon. Nem tetszett annyira, mint szerettem volna, és ugyanígy jártam a Sárkányok öröksége sorozattal is. Utóbbinak ugyan még csak a nyitókötetét olvastam el, a többi még várat magára, pont mint a belőlük készült bejegyzések. Végre elolvastam a Winie Langton történetek eddig nyomtatásban megjelent részeit, és teljesen magával ragadtak, pont mint az írónő, akinek az Online Könyvfesztivál ideje alatt tartott élőjét töredelmesen végig követtem. Befejeztem a Brontë életművet, így már az Austen mellett ez is teljessé vált. A kosztümös történetek mellett az önfejlesztés sem maradhatott ki, és még egy hangoskönyvet is sikerült meghallgatnom ebben a hónapban.
Hónap kedvencei: Észérvek és érzelmek, Férdiidők lányregénye
Hónap csalódásai: Passenger sorozat, Az elfek öröksége


Könyvbeszerzések

A vírus rendesen rányomja a bélyegét a kiadókra és a könyvterjesztőkre, így áprilisban nem győztek minket az elmaradó Könyvfeszt miatt folyamatos akciókkal bombázni. Hatalmas lélekjelentétet tanúsítottam, mert ezen kupac nyolcvan százalékát még márciusban rendeltem. Talán az is közrejátszik az önmegtartóztatásomban, hogy idehaza furcsa szemmel néznek rám, hogy már megint könyveim érkeztek…

  • Alessandro Baricco: Tengeróceán
  • Váradi József: A füvészkerti galeri
  • Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
  • Taj Kung: A háború törvényei
Nagyon szeretem a Librit, és nem mellesleg a változatos akcióit. Épp egy ilyen alkalmával bukkantam rá ezekre a kötetekre, melyek közül előzőleg egyik sem volt kívánságlistás, mégis el szeretném őket olvasni. Bariccotól még csak a Selymet olvastam, de az nagyon tetszett, és úgy voltam vele, hogy ha már lehetőségem adódik rá, akkor szeretnék további műveivel is megismerkedni. A füvészkerti galeri egy A Pál utcai fiúk újragondolás, melynek alapműve az egyik kedvenc kötelező olvasmányom, így nem volt kérdéses, hogy mikor rábukkantam erre a könyvre, tudtam, nekem olvasnom kell. A Vörös Pimpernel egyszerűen megtetszett az értékelés alapján, az utóbbi pedig meg még jól jöhet.

Ha már lecsúsztam az Alexandra raktárvásár gigaakcióiról, akkor gondoltam, feltankolok a Könyvmolyképzőén, hisz rengeteg olyan könyvük van, amit el szeretnék olvasni, de eddig még nem jutottam el odáig, hogy meg is vegyem őket.
  • Kevin Hearne: Tricked – Átverve (A Vasdruida Krónikái #4)
  • On Sai: Szürke szobák (Szivárgó sötétség #2,5)
  • On Sai: Miogin bázis (Szivárgó sötétség #2,7)
  • On Sai: Artúr (Szivárgó sötétség #3)
Akik látták az előző havi zárást, azok tudhatják, hogy beszereztem mind A Vasdruida Krónikái, mind a Szivárgó sötétség sorozat első részeit, és tervezem ezeknek mihamarabbi elolvasását.
  • Csendes Nóra: Zápor utca
  • Hercz Júlia: Arany és Ónix
Mindketten az Aranymosás Irodalmi Válogatón keresztül kerültek a kiadóhoz, és kíváncsi vagyok, hogy mi az, ami kiemelte őket a tömegből. Illetve maguk a történetek is foglalkoztatnak, így két legyet ütök egy csapásra.
  • Cselenyák Imre: A sivatag hercegnője
  • Kristin Hannah: Szentjánosbogár lányok
  • Lawrence Hill: Valaki ismeri a nevemet
  • Kyung-Sook Shin: Vigyázzatok Anyára!
Komolyabb vizekre evezve körbenéztem azért az Arany Pöttyösök háza táján is. Ezek közül egyedül Kristin Hannah nevét ismerem, aki a 2017-es évem egyik nagy kedvencét, a Fülemülét írta. Ezen könyvéről sok jót hallottam, de a többieket pusztán kíváncsiságból nem tudtam otthagyni.
  • Steigervald Krisztián: Generációk harca
Vettem a bátorságot, hogy ismét írjak az Atheneum/Partvonal csapatának, és ők voltak olyan kedvesek, és elküldték nekem. Azóta már el is olvastam, és nagyon tanulságosnak tartom. A héten jön belőle bejegyzés is, melyben bővebben kifejtem, miért is ajánlom ezt a könyvet mindenkinek.
  • Böszörményi Gyula: 9… 8… 7… (Rémálom #1)
  • Böszörményi Gyula: 3… 2… 1… (Rémálom #3)
Bűnözésem két darabja, melyet nem hagyhattam ott, hiszen még olvasatlan Böszörményi kötetek. Az egész úgy kezdődött, hogy a blog újonnan indított Instagram oldalára felraktam még a hónap elején egy a Gergő könyvekről készült képemet, melyet a kiadó megosztott az 50%-os Böszörményi akció reklámozásánál. Spontán fangörcsöt kaptam, és azonnal körül is néztem a kiadónál. Ekkor láttam meg, hogy az anno félelmetesnek talált Rémálom könyvek is a kínálatban vannak, így nem volt kérdés. Csak azt sajnálom, hogy a második részt nem lehet már kapni. Kénytelen leszek azt más úton-módon beszerezni.

 Remélem, nektek is jól telt az áprilisotok. 
Maradok továbbra is
Réka, a könyvhörcsög
Írta: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)