Félnótás hatökrök | Leigh Bardugo

Már Leigh Bardugo Pusztulás és felemelkedése olvasása közben alig vártam, hogy nekikezdhessek következő sorozatának, melynek nyitókötete, a Hat varjú türelmesen várt eddig a polcomon, és amelyben egy csapat küldetését követhetjük végig, aminek mozgatásához kiderült, hogy nagyon jól ért. Ez be is bizonyosodott ismételten, és ugyan nem dobtam el tőle az agyamat, de ettől még nagyon szerettem az események dinamikáját, a fordulatokban való bővelkedését és természetesen a karaktereit, akik a hátukon viszik el a történetet.

Eredeti megjelenés éve: 2015
Magyar megjelenés éve: 2018
Könyvmolyképző Kiadó
ifjúsági, fantasy
négy csillag

Ketterdam: nyüzsgő nemzetközi kereskedelmi csomópont, ahol jó pénzért minden megkapható, és ezt senki nem tudja jobban, mint Kaz Brekker, a kivételes tehetségű bűnöző. Kaz veszélyes küldetésre kap megbízást, és cserébe olyan gazdagságot kínálnak neki, ami legvadabb álmait is felülmúlja. Egyedül viszont képtelen sikerre vinni a vállalkozást…

Egy bosszúszomjas elítélt.

Egy szerencsejáték-függő mesterlövész.

Egy különleges múltú szökevény.

Egy Kísértet néven ismert kém.

Egy varázserejét a nyomornegyedben kamatoztató szívtörő.

Egy tolvaj, aki a leglehetetlenebb helyzetekből is kiszabadul.

Hat veszélyes törvényenkívüli és egy lehetetlen vállalkozás. Kaz csapata az egyetlen, ami megmentheti a világot a pusztulástól – ha előbb ki nem nyírják egymást.

Mielőtt még jobban belemélyednék a regénybe, nem mehetek el szó nélkül a borító mellett, amelynek professzionalitását már megszoktam az írónőtől, de ez egyszerűen zseniálisan kreatív. A színek tökrözik fjerda jeges birodalmát, és a varjú tollai meg… Tipikusan mutogatós köny, amelyet nem csak a külcsíny miatt érdemes elolvasni, hanem mert szerethető és esendő.

Történetünk…

Ketterdamban veszi fel a fonalát, ahol Kaz Brekkert azzal bízzák meg, hogy raboljon el egy nagy értékű tudóst Fjerda legjobban őrzött börtönéből. A professzor egy értékes anyagot készített a jurda nevű növényből, amely felerősíti a grisák erejét, de ugyanakkor halálos méregként is működik számukra. Kaz egy helyi banda alvezéreként csapatot verbuvál a küldetésre, hol személyes indíttatásból választja a résztvevőket, hol a kényszer vezérli. Már Fjerdába eljutni se volt könnyű, hát még az erődítménybe bejutni. Kaznak azonban vannak trükkök a tarsolyában és a többiek is csupa meglepetéssel szolgálhatnak.

A regény öt szemszögből íródott, ha nem számoljuk az amúgy jól működő keretes szerkezetű első és utolsó fejezetet. Ezeknél ugyanis nem a csapat tagjain keresztül tekintjük meg az eseményeket, hanem egy egyszerű őr majd egy főgengszter gondolataiba látunk bele, és kívülről figyeljük az eseményeket és kedvenc szereplőinket. Ezzel enged ráhangolódni, és engedi lezárni a kötetet, ami nekem kifejezetten tetszett.

Ketterdam
Forrás: Pinterest

Az első helyszín Ketterdam, amiről egyszerre Amszterdam jutott eszembe az összecsengése miatt. De ez akár lehet Rotterdam is. A lényeg viszont az, hogy itt már eltávolodunk a szláv behatású Ravkától legnagyobb bánatomra, és egy tipikus kereskedővárost kaprunk, amelynek megvan a hivatalos és az árnyoldala, és ahol mindenkinek vaj van a füle mögött. A helyi bandák felosztották az egészet maguk között, és a területsértésért megtorlás vár. Állandóan mega huza-vona, az alvilágban mindenki jobb szeretne lenni másoknál. Tömött játékbarlangok, sejtelmes bordélyok, és sötét utcák – egy egyszerű utazót simán berántja a varázsa, és szinte mindig pórul is jár. A „helyiek” a világ minden szegletéből jöttek, amolyan olvasztótégelyként működik. Bárki lehetsz, csak a legjobbnak kell lenned, hogy fenn is maradj. A grisákra viszont szolgasors vár, ha kiderülnek a képességeik. Nekik itt sem biztonságos, ami nagyon elszomorított.

A történések második színtere Fjerda, ha a hajót nem számoljuk annak, pontosabban Djerholm, annak fővárosa. Az északi, fagyos ország militarista beállítottságú, lakosai az észak-európai népek kinézetéhez hasonlítanak, de viselkedésükben inkább a Harmadik Birodalomra hajaznak. Utálják a grisákát, akiket ádáz boszorkányoknak tartanak. Üldözik őket, hogy ki tudják irtani a fajukat. Hát nem ismerős ez valahonnan? Ezeket a felderítő hadjáratokat már nem csak az országhatáriakon belül művelik, hanem rendszeresen átmerészkednek a szomszédos területekre. A speciálisan kiképzett katonákat _drüskellének_ hívják, akik elvakultságukban nem látnak túl az orruk hegyénél. Még az sem esik le nekik, hogy amúgy a Jégudvar is grisa munka, szóval áltatják őket.

Fjerda
Forrás: Pinterest

Ahogy haladunk előre az eseményekkel, annál jobban ismerjük meg hőseinket. Fokozatosan mélyíti el őket az írónő, így rétegről rétegre tárul elénk valódi személyiségük. Élveztem a múltba való visszatekintéseket, amelyek még szerethetőbbé és esendőbbé tették őket a szememben. Mert első ránézésre mindegyik olyan mint egy gránittömb, ki formásabb, ki zömökebb, de átláthatatlan. Viszont hogy ne csűrjük tovább a szót, jöjjön is az a hat félnótás, akik körül az egész regény forog.

Szívtörő grisaként Nyina Zenik egy ketterdami bordélyházban dolgozik a Söpredék fennhatósága alatt. A ravkai hadsereg katonájaként grisákat mentett a világ különböző tájain, mikor is fjerdai portyázók elfogták, és csak a leleményességén múlt a szabadulása. Azóta bűntudat gyötri egy börtönbe vetett fogoly miatt, így nem tért vissza szülőhazájába. Határozott, élesnyelvű, kacér teremtés, aki tudja magáról, hogy elbűvölő és ezt előszeretettel alkalmazza a férfiakon. Végtelenül hűséges Ravkához és a grisákhoz, de kiképzése még nem fejeződött be, a hiányosságok csak még emberibbé teszik, már ha a grisákra ezt lehet mondani. Márpedig Matthias, a fjerdai drüskelle ennek épp az ellenkezőjét vallja. Egyedül csak azért nem állította még kardélre, mert tartozik neki. Önmarcangoló fafej, aki vakon hisz az igazában. Nem kedveltette meg magát velem, és ugyan a végén nőtt a szememben, de a régi sérelmeim még mindig bennem éltek. És ha ők ketten összekerültek, akkor csak fogtam a fejemet. Nyinát önmagában bírtam, de Matthiassal mérgező párost alkottak.

Nyina és Matthias
Forrás: Pinterest

A mókamester Jesper küldetésben való részvétele látszólag értelmetlen. A zemeni származású mesterlövész a szerencsejátékok megszállottjaként tetemes tartozást halmozott fel, így jól jön neki ez a meló. No meg Kaz egyik bizalmasa, csak épp egy kicsit fecsegő típus, ami egy bandaháborús hangulatban nem jelent előnyt. Állandóan jókedvű, és engem is mindig felvidított a sok marakodás közepette. Pisztolyát talizmánként viseli, ami miatt hasonlít egy vadnyugati hősre. Imádtam, és kíváncsi vagyok a további sorsára Wylannal. Imádja cukkolni a kereskedőpalántát, jó kis csapatot alkotnak ketten. Wylanról többet nem is árulnék el, talán még annyit, hogy tűzszerészi képessége miatt került a csapatba. Ó, és egy észrevételt szeretnék megosztani veletek. Lehet, hogy csak én gondoltam bele, de mi van, ha Wylan másképp is más. Sok rejtély van még körülötte, és én már alig várom, hogy ezek kiderüljenek.

A kedvenceim viszont egyértelműen Inej és Kaz Brekker, akik párban és egyedül is vitték a prímet. Inej avagy a Kísértet egy szuli születésű késforgató, aki volt már akrobata, örömlány, és most éppen Kaz füleként és jobbkezeként dolgozik a Söpredéknél. Hangtalan, játszi könnyedséggel mászik a tetőn, de mégsem ez az, amire ő igazából vágyik. Mélyen vallásos, ebből következően nemegyszer vitába keveredik Kazzal. Állandóan zsörtölődnek, viszont szövetségesek, bajtársak és nem mellesleg barátok is. Inejben megvan az a képesség, hogy úgy legyen ott másoknak, hogy ők ne tudjanak róla, mégis ha nem lenne ott nekik, azt észrevennék. Nem tökéletes, de képes fejlődni, és megküzd a múlt szellemeivel. Belopta magát a szívembe, és leginkább vele tudtam azonosulni.

Aztán ott van Kaz, aki körül igazából ez az egész sztori kerekedett. A titokzatos bandaalvezér, aki bottal és kesztyűben jár, úgy öltözik, mint a kereskedők, ezzel is kiparodizálva őket. Piszkoskézként emlegetik alvilági körökben, igazi rosszfiú, aki mindig egy lépéssel előtted jár, bármit is teszel. Az alkudozás és a rejtvények megfejtése a lételeme, hírneve megelőzi, és sokszor kegyetlenebbnek állítja be, mint valójában. Ezen álhírek terjedését azonban ő nem állítja meg, hisz ezek is építik ismertségét. Ő sem tökéletes, folyamatosan hull le róla az álca. Én meg ezáltal értettem meg a motivációit, ugyan teljes valójában még mindig rejtély maradt számomra, de szeretem a személyét. Aztán ott van Inejel való kapcsolata, amitől egy helyben el tudnék olvadni, és ugyan nem látványos, meg semmi sem történik, de akkor is ott van. Egy bizalomból kialakult vonzalom. Kazt néha fejbe vágnám töketlenkedése miatt a botjával, de adtam neki időt, hogy összeszedje magát. Amit nagyon ajánlok neki.

Inej és Kaz
Forrás: Pinterest

Végezetül csak annyit szeretnék mondani a könyvről, hogy szerettem és már alig várom az írónő további könyveinek magyar megjelenését. No meg a Grishaverse sorozatért is tűkön ülök.

„Minden erőszakos tett szánt szándékkal történt, és minden szívességhez annyi szál kapcsolódott, hogy marionettszínházat lehetett volna mozgatni vele. Kaznak mindig megvolt a maga indoka.”

~~~

„Mindig jó, ha egy ország tartozik az embernek. Barátságosabbak a tárgyalások.”

~~~

„Inej tudta, hogy milyennek tűnik most: aggodalmaskodó vészmadárnak, akár egy vénasszony, aki a tornácáról baljós kinyilatkoztatásokat tesz. Nem volt ínyére a dolog, de azt is tudta, hogy igaza van. Amúgy meg a vét satrafák tudhatnak valamit, különben nem érnék meg, hogy ráncosak legyenek, és a tornácukról óbégassanak.”

~~~

„Amikor mindenki úgy tudja, hogy szörnyeteg az ember, akkor nem kell arra pazarolni az időt, hogy minden szörnyűséget kivitelezzen is.”

~~~

„– A te istened a mohóság, Kaz.

A fiú majdnem elnevette magát.

– Dehogy, Inej. A mohóság hajbókol előttem. Ő a szolgám és eszközöm.

– Akkor melyik istent szolgálod?

– Amelyik épp szerencsét hoz.

– Nem hinném, hogy az istenek így működnek.

– Nem hinném, hogy érdekel.”

~~~

„Az ember addig gúnyolja az isteneket, amíg szüksége nem lesz rájuk…”

~~~

„Kaz tiszta kesztyűt húzott, felkapta a sétapálcáját, és kifelé indult az ajtón.

– Pár óra múlva visszajövök. A DeKappelt, amit Van Eck házából emeltünk el, tedd be a trezorba! Azt hiszem, az ágyam alatt van föltekerve. Ja, és rendelj egy új kalapot!

– Légy szíves!

Kaz nagyot sóhajtott, miközben nekigyürkőzőtt a három fájdalmas lépcsősornak. Hátranézett, és így szólt:

– Drága Inej, szívem csücske, légy oly kedves és tisztelj meg azzal, hogy új kalapot vásárolsz a számomra.”

Jesper
Forrás: Pinterest

„Ha mérges vagy Kazra azért, mert kegyetlen, az olyan, mintha azért haragudnál a tűzhelyre mert forró. Ismered, milyen alak.”

~~~

„– Tényleg úgy néznek ki, mint egy fa évgyűrűi – jegyezte meg.

– Nem – vélekedett Kaz. – Úgy néz ki, mint egy céltábla.”

~~~

„Jesper sosem tudta megmondani, hogy a dolgokból, amiket Kaz megúszott, mennyi volt furfangosan kitervelve, és mennyi volt csupán vakszerencse.”

~~~

„– Jól van, de ha Pekka Rollins mindannyiunkat kinyiffant, akkor ráveszem Wylan szellemét, hogy tanítsa meg az én szellememet fuvolázni, és halálra szekálom vele a te szellemedet.

Brekker félmosolyra húzta a száját.

– Én meg felbérelném Matthias szellemét, hogy verje laposra a szellemedet.

– Az én szellemem nem szövetkezik a tieddel – szólalt meg kimérten Matthias, aztán azon töprengett, hogy vajon a tengeri levegő ment-e az agyára.”

~~~

„Sikerült bezsuppoltatni magunkat a világ legszigorúbban őrzött börtönébe. Vagy zsenik vagyunk, vagy a legkolosszálisabb barmok, akiket a föld valaha a hátán hordott.”

~~~

„– Kaznak minden munkatársa ilyen furcsa, mint ez a csapat? – kérdezte Matthias.

– Ó, látnod kéne a Söpredék többi tagját! Hozzájuk képest mi fjerdainak tűnünk.”

~~~

„– Vannak olyanok, akik megnéznek egy bűvésztrükköt, és azt mondják rá: „Ez képtelenég!” Megtapsolják, kifizetik a pénzt, és tíz percen belül elfeledkeznek róla. Mások megkérdezik, mi a titka, hazamennek, lefekszenek aludni, forgolódnak, és azon törik a fejüket, hogy csinálta a bűvész. Náluk egy éjszakába telik, mire elfeledkeznek róla. Aztán ott vannak azok, akik ébren maradnak, újra és újra végigmennek a trükkön, keresik az érzéki csalódást, a repedést az illúzión, ami magyarázatot ad rá, hogy csapta be őket a szemük. Ők azok, akik addig nem nyugszanak, míg tökéletesen el nem sajátítják azt a csipetnyi rejtély. Én ilyen vagyok.

– Odavagy az átverésért.

– A rejtvényekért vagyok oda. Az átverés csak az anyanyelvem.”

A sorozat további részei:

Bűnös birodalom (#2)

Kapcsolódó könyvek:

Grisa trilógia

A sebhelyes cár

The Language of Thorns

The Lives of Saints