2020. május 23., szombat

Családi titkok | Julie Klassen


Emlékszem, úgy találtam rá Julie Klassen regényeire, mint jó választásra egy Austen vagy Brontë rajongónak. Nem is késlekedtem beszerezni egyet próbaképp, és mert A táncmester volt leértékelve akkor a Lírában, így ő lett a kiválasztott. A helyszín stimmelt, a szereplőkkel már helyenként problémáim adódtak, főleg női vonalon, de olvastatta magát. Bár ezzel a betűtípussal nem tudtam még kibékülni.

Magyar megjelenés éve: 2015
General Press Könyvkiadó
romantikus
három csillag
Jula Midwinter kalandvágyó, életvidám, gyönyörű nő. A vidéki élet éppen ezért felér számára egy kalitkával. Menekülne a nyomasztó titkokkal teli mindennapokból, a kötelessége, anyja vigyázó, szigorú tekintete elől, ám olybá tűnik, erre semmi lehetősége. Egy nap azonban váratlanl a falujukba érkezik egy jóképű, londoni férfi, Alec Valcourt, aki valami igazán különlegeset tudna mutatni a helybélieknek, már ha lenne rá lehetősége: a tánc művészetét. Julia édesanyja ugyanis betiltott minden táncot, okok azonban már a feledés homályába vesztek…
Ahogy Alec és Julia kapcsolata elmélyül, úgy derül fény lassan a régmúlt titkaira, ami nemcsak a két fiatal számára hozhat megváltást, de végre a falu is új életre kelhet.

Valószínűleg sokat várhattam el a regénytől, de viszonylag hamar kiderült, hogy nem leszünk jóban. A nyitány is kusza volt, az egyszerre feltűnő szereplők családi kapcsolatai nem voltak egyértelműek, és csak pár oldallal azután lett számomra világos. Juliát sem szerettem, így az egészet enyhítette, hogy nagyrészt Alec szemszögéből követjük végig az eseményeket, mert ha nem így lett volna, akkor nekiálltam volna közben hagymát gyomlálni kapa nélkül.

Történetünk…
egy isten háta mögötti, de annál vallásosabb faluban játszódik, Beaworthy-ben, ahova új lakók érkeznek. Mrs. Valcourt Londonból költözik bátyjához két gyermekével. Fia, Alec vívás és táncoktató, és vidéken is szeretné folytatni a mesterségét, ám ez errefelé nem könnyű, hiszen a környék birtokosa ellenez mindennemű zenés mulatságot. Még írnoki állást is felajánl neki, csak hogy elállítsa a tervétől. Itt ismerkedik meg Juliával, a hely tulajdonosának lányával, aki menekülne a nyomasztó helyről. Emellett barátságot köt egy másik család ifjaival, és a helyiek is egyre inkább megkedvelik. Vajon tényleg lehetetlen egy kis mulatságot csempészni a település életébe?

A regény címéből kiindulva azt hittem, hogy nagyobb szerepet kap majd a tánc. Alec próbálkozik táncot oktatni, de először csak barátainak, az Allen testvéreknek. Végül lesz egy külön terme, de nagyon sokat kell várnunk rá, hogy odáig eljussunk. Maguk a táncok leírásai tetszettek, felismertem benne a kosztümös filmek annyiszor látott lépéseit. Ebből többet is elviseltem volna.

A könyv fő konfliktusa titokzatos múltbeli események láncolatán alapszik. Julia a kezdetektől fogva ellenszenves volt a számomra, ugyanúgy mint az anyja, Lady Amelia. Sosem értettem, hogy az édesanyák miért érzéketlenednek el a lányuk irányába, csak hogy megvédjék őket. Annál inkább egymás ellen fordítja őket ez a viselkedés, pont mint a könyvben. Száz oldal után rájöttem a titok egy részére, de ez nem volt olyan bonyolult, a másik fele azonban már fejtörést okozott nekem is. Családi dráma az egész, szerelemmel, gyilkossággal és meneküléssel.

Forrás: Pinterest

Mr. Barlowról no meg a falusiakról inkább olvastam volna, hisz ők közelebb kerültek hozzám. Nem ültek magas lovon mint őkelméék. A pék asszony elmondása szerint világhírű pitét gyárt, a katolikus gyülekezetnél pedig nincsenek boldogabb emberek a környéken.

De szokás szerint itt is a szerelem került a középpontba. Nem viszi rendesen végig, néha odavett a hölgyemény egy-egy csábítást, a hímegyed meg szenveleg, de visszautasítja a kísértést. Amúgy meg a munkájára gondol és semmi másra. Szerintem ez a része gyenge volt, de igaz, hogy magát a hölgyit sem szerettem, szóval lehet itt van a dolog elásva.

És nagyjából ennyit szerettem volna elmesélni róla, mert nem érdemes hosszabban beszélni róla. Az író stílusa sem volt különleges, de ettől még olvasmányos.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése