Tündérek és időutazás. Nálam két olyan hívószó,
ami külön-külön is elég ahhoz, hogy megfontoljak egy könyv elolvasását, de ha
együtt állnak, sokkal rövidebb a gondolkodási idő. Sandra Regnier Sárkányok gyermeke sorozatának viszont addig nem álltam neki, míg az összes részt be nem
szereztem, mondván hogy úgyis tetszeni fog. Az elfek öröksége azonban nem
ütötte meg a mércét, és bár a vége javított az összképen, úgy látszik, nálam eddig senki
sem tudta lepipálni Kerstin Gier Időtlen szerelem sorozatát.
 |
| Magyar megjelenés éve: 2015 Maxim Könyvkiadó ifjúsági, időutazás, fantasy két csillag |
Egy nap új tanuló érkezik Felicity iskolájába, aki
messze a leghelyesebb srác Londonban. Ő Leander FitzMor. Vonzó megjelenésével,
kedvességével és megnyerő személyiségével mindenkit az ujja közé csavar.
Felicity távol marad a fiút ostromló lányok csapatától, de Leandert mégsem
tudja kizárni az életéből. Mert bár az iskola legnépszerűbb diákjai sorban
állnak Lee barátságáért, a fiú mégis folyton Felicity társaságát keresi.
Ahogy telik az idő, Fay egyre több furcsaságot
tapasztal, és úgy tűnik, hogy Lee is titkol valamit. A lány egyre biztosabb
benne, hogy valami nem stimmel, de erről csak akkor bizonyosodik meg, mikor
Leevel váratlanul visszautaznak az időben.
Ez meg mi volt? De most komolyan kérdezem.
Cukorhabos gimis történet vagy időutazós? Nagyon sokáig nekem inkább az elsőre hasonlított, mert semmi izgalmas nem történik, csak gimibe járunk. Értem én,
hogy meg kellett ismerni a szereplőket, de nekem ez 250 oldalon túlságosan
elnyújtottnak hatott. Sokkal hamarabb is belecsöppenhettünk volna az
időutazósdiba, vagy legalább az elfek életébe, mert nem igaz, hogy Felicity
ennyire egyszerű, hogy nem jött rá az elején, hogy Leevel nem minden kóser.
Történetünk…
egy átlagos gimis sztori, semmi extra. Annyira
tipikus, hogy új fiú érkezik az iskolába, és természetese a szép lányok buknak
rá, de a magát csúnyának tituláló hölgyike ellenáll a bájának. Mégis egymás
mellett ülnek, mert Leenek tudomása van egy jóslatról, miszerint ők egymásnak
vannak rendelve. Ezt persze nem köti az első részben Felicity orrára, csak
követi mindenhova. Egy kicsit félelmetes, hogy mindig felbukkan, mikor szüksége
van rá. Aztán nagyjából a könyv utolsó 90 oldalában indul be a buli, véletlenül
utaznak az időben, emberrablás, kiszabadítás, oszt vége is van a könyvek
mielőtt még rendesen beindult volna. Tudom, hogy ott a sorozat többi része,
amiben részletesen ki lesz fejtve mind az elfek története, mind ez az időutazós
mizéria, de egy első könyvnek az a feladata, hogy előkészítse a terepet, amit
ez nem tesz meg. Csak egyhelyben toporognak.
A regény főszereplőpárosa sem nyerte el a
tetszésemet. Mivel két lányt is Felicitynek hívnak az iskolában, így őt csak
City-nek, azaz városnak hívnak. A menő lányok kiszemelt áldozata, de a
családjában is csak piszkálni tudják. Az anyja nem hisz benne, a nővére se
hiszi el róla, hogy többre lehet képes. Nem csodálkozom azon, hogy se szó se
beszéd csak úgy eljön otthonról. Pedig amúgy egy értelmes lány, aki határozott
stílussal rendelkezik, ami plusz pontnak számít. Viszont annyit szenveleg meg
értetlenkedik, hogy nem szimpatizáltam vele.
 |
| Amilyen hangulatot vártam volna... Forrás: Pinterest |
Lee egy csöppet beképzeltnek tűnik, de amúgy
rendes fickó, csak állandóan elráncigálja Felicityt az órákról. Nem magyaráz el
semmit sem, tök hülyének nézi, aztán meg random eltűnik hetekre. Pillantásával
képes meggyőzni embereket, olvas a gondolatokban és nem mellesleg extra
sebességgel rendelkezik. Mindenki olvadozik tőle, de nekem nem volt szimpi.
Sőt, a történet mindegyik hímegyedében találtam valami kivetnivalót.
Maga az időutazás szintén idő és helybeli utazást
takar, és gondolat alapján működik. Így esik meg, hogy Londonból egészen a 8.
századi Frank birodalomba „repülnek”. Feltűnik Kis Pippin és fia, a kicsi
Karcsika is. A beszéd megértésével sem adódott nagyobb bajuk, mert akiknek a
„küldetéshez” valamilyen közük volt, az varázslatos módon érthetően beszélt.
Érdekes volt még, hogy minden napra csak egyszer ugorhat vissza az ember, így
elkerülik azt, hogy találkozzanak önmagukkal.
Nem tudom, mit várjak a sorozat többi részétől.
Remélem, jobb lesz, mert nem akarok 700 oldalnyi szenvedést még átélni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése