Évnyitó 2025 – Összegzés és kitekintés

2024 egy végtelenül hosszú, és annál keményebb év volt. Nem is csoda, hogy a végére a fáradtságnak egy eddig ismeretlen szintjét ütöttem meg. Gyakran visszahúzódtam a csigaházamba, és sajnos arra is rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok szuperhős. Viszont az új évnek újult erővel és számos felismeréssel ill. elhatározással vágok neki.

 

Az év egyik legmeghatározóbb eleme, hogy munkahelyet váltottam. Ugyan technikailag ugyanúgy projektmenedzser vagyok, csak térségfejlesztés helyett a telekommunikációs szektorban ügyelek arra, hogy minden a megfelelő ütemben haladjon. Első fecskeként az elején alig volt dolgom, de fokozatosan egyre több és komolyabb feladatokat kaptam, jelenleg pedig már a csapat teljes mértékben egyenrangú tagjának érzem magam. A munkával járó felelősség azonban néha elég megterhelő tud lenni, és sokat is idegeskedtem főleg az ősz beállta óta, viszont az új évben szeretnék kiegyensúlyozottabb lenni.

 

A mozgás továbbra is az életem szerves része. A második versenyszezonomra szerettem volna a fizikai állóképességemet is fejleszteni, így januárban elkezdtem edzőterembe járni. Ennek pozitív hatását nagyon is érzem, ugyanis stabilabbak lettek a táncmozdulataim. A koreográfia mellett a csapat is összeszokottabb lett, amellyel végül egy világbajnoki második helyet hoztunk haza. Az új tanév azonban számomra a tervezettnél hamarabb ért véget, mert már a harmadik órára a korábban örömet okozó tánc kényszerré vált. A szívem szakadt meg miatta, de kénytelen voltam felhagyni vele. Az edzés továbbra is megmaradt, mert a mozgásból nem engedek.

 

Kert tekintetében szerintem ez volt az eddigi legkeményebb évem, hiszen minden munkálat áttolódott a hétvégére, ami rengeteg pihenésre is használható időt felemésztett. A téma iránti elköteleződésemet azonban mi sem mutatja jobban, hogy elvégeztem egy metszés tanfolyamot ill. egy növényvédő képzést, így rengeteg tudás halmozódott fel bennem, és nem mellesleg számos szakmai kapcsolatra tettem szert. Már csak kamatoztatni kell mindezt.

 

Mivel különböző elfoglaltságoknak köszönhetően nem volt sok időm kirándulni, így még inkább kiemelkedik az évből a londoni út, melyre édesapámmal mentünk. Mivel én már 2018-ban jártam ott, így idegenvezetőként kalauzoltam végig a városon. Eseménydús hetet tudhatunk magunk mögött, és hatalmas élmény volt mindkettőnk számára. Biztosan visszatérek még a szigetországba, mert annyi mindent nem láttam még.

 

Forrás: Freepik

 

A blogot górcső alá véve pontosan látható az, hogy mennyire kevés szabadidőm volt. Mivel már nem ragaszkodtam görcsösen a minden hétvégén egy bejegyzés megosztásához, így sokkal rendszertelenebben is jelentkeztem. A sok előkészített bejegyzésnek hála még így is könnyen voltam, hiszen hangulatom szerint egyet választva hamar végeztem is vele. Az értékelések írása már sokkal nehezebben ment, hiszen a produktív délelőttök nagyrésze elveszett, és még keresem azokat az esti flow-állapotokat (amelybe szerencsére most belekerültem), amikor még nem vagyok fáradt, illetve van még kedvem a gép előtt ülni. A kevés idő a közösségi aktivitásban is mutatkozott, ugyanis Instán csak sztorikban voltam jelen – néha aktívabban, néha arról is megfeledkezve.

 

Az olvasás rendszerességével nagyrészt nem volt gond, bár novemberben egy mélypontra jutottam, és sajnos már a reggeleket sem tudtam a könyvek társaságában tölteni. Ennek következtében 2020 nyara óta most először buktam el az évszakos kihívásomat. Az évesekkel már jobban állok, hiszen a négyből hármat teljesítettem. A „megválós listából” is sikerült faragnom, de nem biztos, hogy minden esetben megérte a kötetek végigolvasása. Sajnos eddig mindegyik az eladós kupacban landolt. A régóta halogatott regényekkel már kevésbé voltam sikeres, és főként azért toltam továbbra is a nagyrészüket, mert eszméletlen hosszúak és nem hagytam magamnak időt rájuk, mert haladni akartam a listáimmal, viszont ezáltal sok gyenge könyvet olvastam, a számos jó helyett. A kölcsönkönyvek terén megérdemlem a vállveregetést, mert már csak három várakozik a polcon, és ebből csak egy van, ami több mint egy éve.

 

Mivel lassan haladtam a könyvekkel, így a kihívások közül egyedül a Romantikus Readathonon vettem részt, de az sem volt maradandó élmény. Ezzel szemben a közös olvasások már annál inkább. Az év elején kedvenc Rékámmal újraélesztettük a „Nomen est omen”-t, amely csak két könyvig bírta. Masnival négy könyvig jutottunk, viszont arra rá kellett jönnöm, hogy vele inkább duóban szeretek olvasni, mint nagy könyvklub keretében, mert sokkal jobban működik nálunk a hangüzenetes megoldás. Viszont nagyon hálás lehetek neki, mert miatta olvastam Scalzit. Az egyértelmű sikersztorit Mariann jelentette, akivel közös Sullivan maratonozásba fogtunk. Az Első Birodalom legendáinak álltunk neki, amelyből négy részt el is olvastunk 2024-ben. Mivel mindketten nagyon szeretjük a szerzőt, így kölcsönösen kiélhetjük a másikon a rajongásunkat is.

 

Ezen blokk zárásaként pedig szeretném megköszönni azoknak a kiadóknak, akik ismételten megtiszteltek a bizalmukkal, mert nem lehetek elég hálás nekik. Jár a pacsi a 21. Század Kiadónak, az Agave Kiadónak, a Menő Könyveknek és a Kossuth Kiadónak, illetve a Metropolis Mediának, akik közül utóbbi Hannája külön ölelést is érdemel minden erőfeszítéséért.

 

Forrás: Freepik

 

Elolvasott könyvek száma: 84

A megváltozott élethelyzet idén mutatta meg igazi arcát, amelyet azonban a tervezés még nem tudott lekövetni. Emiatt sokszor ragaszkodtam olyan könyvekhez, amelyeket el kellett volna engednem, és nem olvastam el olyanokat, amikre túl sok időt kellett volna szánnom. A hosszas elmerülő olvasások is elmaradtak. Hétre levetítve még mindig másfél könyv felett járok, ami a képregények miatt teljesen valid. Egy éve stagnálunk a 70%-nál, ami lehetne jobb, viszont mivel előreláthatólag a mérleg nem ezen az oldalán fogok tudni javítani, a beszerzések csökkentése az egyetlen megoldás.

– Ebből idegen nyelven: 34

Évek óta dominál az angol nyelv, holott még mindig a németből vagyok magabiztosabb. Viszont ennek a sok gyakorlásnak köszönhetően a szövegértésem olyan mértékben fejlődött, hogy már a munkában is megjegyezték, hogy milyen jó vagyok angolból. A regények/kisregények viszont háttérbe szorultak, ami annak is köszönhető, hogy inkább a polcomról olvastam őket.

– Ebből hangoskönyv: 4

A kerti munka és a felújítás alatt most kevésbé a hangoskönyveké volt a főszerep, hiszen már nem kellett mindent egyedül csinálnom. Emellett pedig a házimunkához is inkább vagy a csendre vágytam, vagy csak egyszerűbb volt egy videót ill. sorozatrészt betennem, amit a napom más részébe nem tudtam volna beilleszteni. Mindezek mellett mégis befejeztem a Magisztérium sorozatot, folytattam a Nefelejcset, és elkezdtem a Bridgertont – természetesen mindegyiket németül.

– Ebből képregény/graphic novel: 21

Ez a szám főként angol nyelvű NetGalleys képregényeket takar, amelyeket utólag nézve jobban is megválogathattam volna, és nem csak borító alapján kapok bele egy-egy történetbe. Az előtesztelés hiánya már csak ilyen, viszont így olyan gyöngyszemekre is bukkanhatok, amelynek terjesztésénél én lehetek az első fecske.

– Ebből újraolvasás: 1

Samantha Shannon népszerűségének köszönhetően új köntöst és feljavított belsőt kapott a Csontszüret sorozat, amelynek első részét Masnival közösen olvastunk. Nagyon érdekes tanulmányt folytattam magamról, ugyanis ez 2015 egyik kedvenc könyve volt. Tisztán emlékszem, hogy mennyire szerettem, kilenc évvel és megannyi olvasmánnyal a hátam mögött azonban már sokkal kritikusabban álltam hozzá. De az biztos, hogy nagyon dühös tinédzser lehettem.

 

Félbehagyott könyvek száma: 7

Tőlem teljesen szokatlan dolgot sikerült szokássá alakítanom, bár még mindig nem száz százalékos a végrehajtása. Viszont hatalmas dolog volt az, hogy képes voltam elengedni akár pár oldal után is történeteket, nem várva arra, hogy majd jobb lesz. Mert bevallom őszintén, az esetek 95 százalékában nem lesz jobb.

 

Sorozatok aránya első ránézésre nem tűnik jónak, viszont több olyan sorozatnyitányt is olvastam, amelyet nem tervezek folytatni, ezzel csökkentve a potenciális sorozatok számát. Emellett a folytatásokkal is jól álltam, de ebben még lehetne felfelé fejlődni. De egyáltalán bánom az egyedülálló történeteket túlsúlyát.

– elkezdett: 15

– befejezett: 6

 

Top műfajok: fantasy – romantikus – sci-fi

Sanna által megihletődve idén első alkalommal a zsánerek is fókuszba kerülnek. Egyértelmű első helyezett a fantasy 38 könyvvel, amin egyáltalán nem lepődök meg, hiszen szeretek kitalált világokban elmerülni, illetve a saját világunkat is örömmel turbózom fel mágiával. Ezt a romantikusok követnek 22 könyvvel, de ezek legtöbb esetben csak mellékszál, viszont mindenképp a kedveltek közé tartozik. A dobogó harmadik helyezését pedig a sci-fi kapja meg, amely műfaj egyértelműen nagy szerepet kapott a maga 9 olvasmányával. Ugyan ezek nagyrészt a könyedebb szegmensbe tartoznak, de szívesen ismerkedtem velük az év során.

 

Megosztott értékelések/betekintők száma:

– személyes kedvencem: A kereskedelem székesegyháza | Émile Zola

– legtöbben olvastátok: Traumák feldolgozása és a döntések szabadsága a nők életében | Bauer Barbara

A Hölgyek örömét nagyon szerettem olvasni, és ugyanolyan örömmel írtam és szerkesztettem meg róla a bejegyzést is, amivel szerettem volna széles körben népszerűsíteni ezt a zseniális könyvet. Nagy szerencsémre megjelent újra a Kapszula Könyvek sorozatban, így talán több ember veszi majd kézbe, mint az elmúlt időben. A Bauer Barbara értékelések egyértelműen a legjobban futók, hiszen maga az írónő is meg szokta ezeket osztani a Facebook csoportjába, amely elég aktív tagokkal rendelkezik.

 

Beszerzett könyvek száma: 68

Folytattam a tavaly megkezdett jó szokásomat, és sikerült tovább csökkentenem a beszerzett könyvek számát, bár most csak tíz százalékkal. Az év elejét nagyrészt a kapott könyvek tették ki, amelyek a recenziók mellett főként másodkézből érkeztek, emellett pedig új könyveket kizárólag a kiadóktól vásároltam meg. Ezen jó elgondolást a Könyvfesztiválos megborulásom alkalmával is tudtam tartani, de a darabszám drasztikus megemelkedett. Pestről két nap alatt egy nagy kupacot hordtam össze, illetve rendeléseket is adtam le. Viszont ezután már tényleg leálltam, de a megjelenések sem érkeztek az árkötöttség után akkora elánnal. Mindenképp ki kell emelnem a könyveladásokat is, hiszen a Vinted segítségével ismét tudtam tisztítani a polcomon.

 

Következzék néhány apróság.

Legrövidebb olvasmányom: Goblins and Greatcoats

Leghosszabb olvasmányom: A bronzlovas

Legszebb beszerzéseim: A leszálló éj napja, A Mímes Rend, Amína asz-Sziráfi kalandjai, Csontszüret, Pýcha a predsudok

Kedvenc debütáló szerzőm: Katie Cook, Octavia E. Butler

Kedvenc új karaktereim: Brin, Eadaz uq-Nāra, Moya, Perszephoné, Raddish, Suri

Egy könyv, amin sírtam: A háború kora (többre nem emlékszem, inkább a nevetések maradtak meg)

Legjobb folytatások: A háború kora, A lányok titkos élete, Concerning Wings

Legnagyobb meglepetések: A papagájos ablak, Csontszüret, Der Duke und ich, Displacement, I Feel Awful, Thanks, Nightlights, Nothing Special sorozat, Primer, The Many Lives of Charlie, Tízezer ajtó

Legnagyobb csalódások: A bábuk élete, A kezdet végzete, A Starling-ház, Alvilági szövedék, City, Dzsinnek ura, Egy gésa emlékiratai, Egyik átkozott dolog a másik után, Longshadow, Rendkívüli Boszorkák Igen Titkos Társasága, Queen's Gambit – Vezércsel, Síkvándor

 

És végül az év legmeghatározóbb könyvélményei:

 

 

Célok és tervek 2025-re

A legfőbb irányvonalam, hogy azt olvassam, amit szeretnék, és ne azt amit „kell”. Bár itt legfőképp belső nyomásról beszélünk, de nagyon kemény tudok lenni magammal szemben. Ebből kifolyólag legtöbbször mennyiségre mentem rá, és nem a minőségre vagy a kötetek hosszára. Idén viszont szeretném átadni magam a spontaneitásnak és a flownak, és meglátjuk jövőre ilyenkor, hogy ez hogy működik.

 

Szeretném tudatosan félbehagyni a könyveket, és nem csak azokat, amelyektől a falat kaparom (mert ott már eljutottam arra a pontra, hogy nem akarok feleslegesen szenvedni). Itt legfőképp azokara a középszerű könyvekre gondolok, amiket anno valamilyen oknál fogva beszereztem vagy kinéztem magamnak, és amúgy is azért olvasom őket, hogy eldöntsem, kellenek-e nekem. De tényleg megéri végigolvasni őket, ha úgyis megválok tőlük? Mi az a pont, ahol elengedhetem őket? Erre még rá kell jönnöm, de bőven van hozzá a kísérletezési alapanyagom.

 

A halogatott könyvek csoportjával is szeretnék foglalkozni, hiszen ezek leginkább a hosszuk miatt kerültek ebbe a kategóriába. Idén még kifogásom sincsen, hogy miért nem olvasom el őket, hiszen nem tartom magam fixen listákhoz és darabszámokhoz. Így ha bármikor is kedvem támad hozzájuk, semmi sem gátol meg abban, hogy ténylegesen is kézbe vegyem őket. Talán az is segíthetne, ha megnevezném őket magamnak, mert akkor állandóan ott lennének a radaromon.

 

Molyon ugyan feljelentkeztem a szokásos kihívásaimra, mert decemberben egy ponton beaktiválódott a tervező énem, viszont ezeket maximum csak iránymutatásként fogom venni. Illetve ezekre többégében azok a kötetek kerültek, amiket a közeljövőben szeretnék elolvasni, így még esélyem is van a teljesítésükre. A létezésük azonban egyértelműen a periférián fog maradni, és nem leszek szomorú, ha végül egyik sem jön össze.

 

Viszont azért mégsem megyek bele teljesen tervek nélkül az évbe, mert nem is én lennék. Mariannal folytatjuk a Sullivan közös olvasásunkat, amelynél hamarosan végzünk is Az Első Birodalom legendáival, és roboghatunk át Riyria: A kezdetekre. Ugyan szeretem a csipet-csapatunkat, de már nagyon hiányzik Royce és Hadrian párosa. Masnival folytatni fogjuk a Csontszüret sorozatot, és mivel idén jön majd a harmadik és a negyedik rész magyarul, szerintem robogni is fogunk tovább. Ezeken kívül továbbra is megmarad célként a megkezdett sorozatok folytatása, de mindenképpen át kell néznem a listát, hogy melyek érdekelnek még ténylegesen. Ugyanez a helyzet a kívánságlistámmal, bár azt néhanapján szoktam rendezgetni, de ott is elérek mindig egy pontot, amikor már nem tudok dönteni.

 

Végül pedig szeretném neked kifejezni a köszönetemet, kedves Olvasóm, aki egyrészt eljutott eddig a pontig, másrészt pedig aki az év során olvasott tőlem bejegyzést. Tudom, hogy manapság már nem annyira trendi az írott formátum, és már nagyon kevesen olvasnak blogokat, de Te mégis szántál rá időt, hogy az olvasónaplóm akár egy kis szeletét is megismerd. Köszönöm neked!